Kiválóan jelzi a hazai gazdaság állapotát az autókereskedelem. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ezt a szerepet az autógyártás tölti be, de Magyarországon a teljes összeszerelő kapacitás nem éri el egy fejlett ipari ország egyetlen közepes nagyságú gyárának a termelését. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy nálunk az autóeladások száma jól követhetően jellemzi, milyen állapotban volt és van az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások.
Szeptember végén a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) természetesen még csak augusztusig bezárólag rendelkezik adatokkal. Az egyesület tagszervezeteinek eladásai alapján annyi máris elmondható, hogy az előző évhez képest 17 százalékos a növekedés. Az előző hónap végéig összesen 70 ezer gépkocsi kelt el, míg tavaly a hasonló időszakban 63 ezret adtak el.
Győző Gábor, az MGE elnöke szerint ebben a gazdasági növekedésnek kiemelt szerep jutott, s ezzel magyarázható az eladások emelkedése. Az autókereskedelem érzékenyen reagál a gazdaság általános állapotára, s abban minden hivatalos és nem hivatalos szakértő egyetért, hogy egyenletesen fejlődik az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatási ágazat. A számok is alátámasztják ezt a vélekedést. Győző Gábor elmondta, 1992 óta tartják számon a magyar autó piac alakulását.
Az első esztendőben 34 ezer, '93-ban 60 ezer, '94-ben 73 ezer, '95-ben, a ,,Bokros -csomag" születésekor 56 ezer, '96-ban ismét 60 ezer, egy évvel később is csak 63 ezer, '98-ban 73 ezer, tavaly pedig már 98 ezer gépkocsi talált vevőre. Az eladási adatok mindig az esztergomi Suzuki Magyarország forgalma nélkül értendők, hiszen a vállalat máig nem tagja az MGE-nek.
Győző Gábor úgy vélte, a gazdasági sikerek mellett a banki kamatok csökkenése is ösztönzőleg hatott. Sokan úgy döntöttek, nem pénzintézetekben kamatoztatják megtakarításaikat, s a nagyobb kockázatot jelentő tőzsde is veszített vonzerejéből. Ehelyett inkább ingatlanba fektetik a vagyonukat, vagy értéktartó gépkocsit vásárolnak. Az MGE elnöke egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy ebben az évben százezer új autót vesznek meg az ügyfelek.
Az eddigi gyakorlat bebizonyította, az első féléves eladásokat a második félév forgalma legalább húsz százalékkal haladja meg. Idén az első hat hónapban 53 ezer új autót értékesítettek. Ebből már egyszerűen kiszámolható, hogy megközelítőleg 115-117 ezer gépkocsit adnak el idén a márkakereskedők. Júliusban némileg visszaesett az eladások üteme és nem érte el az előző év hasonló időszakáét. Ezt a hétszázalékos visszaesést azonban augusztusban ledolgozta a piac.
A szakember elmondta, természetesen jó néhány egyéb ok mellett az egyenetlen, olykor mérséklődő keresletben a tartósan drága és dráguló olajárak is hibáztathatók. Nehéz most megjósolni, a Suzuki hogyan befolyásolhatja az eladásokat, hiszen az első féléve nem sikerült igazán jól, ám a Wagon R+ még jeloentősen javíthat a helyzetén.
Ha az esztergomi gyár magára talál, a magyar autópiacon ebben az esztendőben akár 150 ezer új gépkocsi is vevőre találhat. Változatlan gazdasági növekedési ütemet föltételezve, 2003-ra, a Suzukit is beleszámítva, Magyarországon 200 ezer kocsit értékesíthetnek, s ezzel valószínűleg a hazai piac eléri teljesítőképessége határait. Persze ezek becslések, addig még sok minden változhat és az Európai Unóhoz csatlakozva is módosulhatnak a számok.
Érdekes megfigyelni a kiskocsik és egyterűek előretörését. Míg 1994-ben a kiskategóriás autók részesedése 20 százalék volt az év nyolc hónapját figyelembe véve, ez az arány jelenleg eléri a 36 százalékot. Meghatározó lökést adhatott a vásárlók választásának az is, hogy egyre több kisautóban alapfölszerelés ma már sok olyan műszaki és biztonsági megoldás, ami csak néhány évvel ezelőtt is a felsőbb kategóriák kiváltsága volt.
Napjainkban teljes mértékig magától értetődő, ha akár alapáron, akár extraként egy ilyen kategóriás járműben ABS-t, légzsákot, légkondicionálót építenek be a gyártók. Az autógyárak kiélezett versenyének is köszönhető, hogy a jelentős cégek szinte kivétel nélkül megalkották a maguk kiskategóriás autóját, elegendő csupán a Mercedest vagy a Fordot említeni. A nagy vesztes az alsó középkategória. Ezelőtt hat évvel még 68 százalékos volt a részesedése a piacból, jelenleg az 50 százalékot sem éri el.
A középkategóriás személygépkocsik híveinek egy része a kiskategóriát választotta, más részük az egyre népszerűbb egyterűekben érzi jól magát. Az egyterűek sikere pontosan és jól érzékelhető, hiszen 1995-ben, amikor megjelentek a hazai piacon, részesedésük az alig mérhető 0, 2 százalékon állt, 2000-ben viszont már 3 százalékra lehet számítani.
A nagy kategória és az úgynevezett prémium osztály eladásainak aránya együttesen sem haladja meg a két százalékot. Az Audi pillanatnyilag őrzi vezető helyét, de már szorosan a nyomában a Volvo és a Mercedes is. A terepjárók piaca kiegyenlítettnek tűnik. Az első, 1992-es adatrögzítések óta tartósan megállapodott az egy százalékos részesedésnél.
