Nagy bottal

2007.03.21. 07:43

Szívesen mentem el a dunakeszi Auchanba. Készséggel hallgattam végig a távirányítós autókat gyártó Kyosho cég sajtótájékoztatóját is, mert érdekelt a dolog. Ezúttal nem valami unalomig ismert autó ráncfelvarrott változata miatt kellett elájulni, senkinek sem jutottak az eszébe olyan szavak, mint módosított első lökhárító, vagy átszabott hátsó lámpa. A játéké volt a főszerep. Nem is ásítozott senki.

Aki hozzám hasonlóan járatlan a távirányítós, vagyis RC (Radio Controlled) autók világában, annak a Kyosho név semmit sem mond, pedig mint a sajtótájékoztatón kiderült, a cégnek több mint negyven évre nyúlik vissza a története. Elektromos és robbanómotoros modelleket egyaránt gyártanak, megannyi világbajnok autójuk van, de készítenek traktort, markolót, repülőt, sőt helikoptert is. Utóbbiakkal nem nagyon foglalkoztunk. Egyrészt nagy valószínűséggel színes műanyagdarabkák borították volna az Auchan környékét nagy összevisszaságban, másrészt autós újságírók vagyunk, vagy mi, maradjunk csak a négykerekűeknél.

Elektromotoros modellek

Az elektromotoros távirányítós autók világa meglepően sokszínű. Az egészen picike, 1:30, 1:28-as stb. méretarányú modellek természetesen egytől egyig villanymotorral működnek, de vannak a nagyobbak között is elektromotorosok. Az áram hajtotta csúcsgépek méretaránya egy a tízhez. A legolcsóbb változatok a végtelenségig leegyszerűsített konstrukciók merev tengellyel, differenciálmű nélkül, a nagyobbak sokkal komolyabb technikát vonultatnak fel, sőt olyanok is vannak, amelyekkel versenyezni is lehet.

A 10-15 centi hosszú kisautók elsősorban gyermekjátéknak készültek, de a megszállottak vehetnek mini versenypályát a lakásba. Mi kipróbáltuk, a szűk pályán nem is volt olyan egyszerű, sőt valójában kifejezetten nehéz volt a modelleket irányítani. Vagy szánalmasan vánszorgott a mini Formula-1-es Ferrari, vagy faltól falig csapódott, szóval lenne mit gyakorolni. A nappali padlóján azért könnyebb lett volna.

Volt szerencsém kipróbálni egy közepesen komoly elektromotoros autót is. Viszonylag gyors volt, ezért nem vált unalmassá, viszont nem gyorsult annyira durván, hogy problémát okozzon úton tartani. A második percben már tökéletesen uraltam az aszfaltot, igaz, nagy volt a tér, precíz mozdulatokra nem nagyon volt szükség.

Egy ilyen modell is csúszkál a kanyarban, farol, megpördül, ha akarjuk, de nem irányíthatatlan még akkor sem, ha avatatlan kézzel próbálkozunk. Könnyed és kiszámítható, tökéletesen tapasztalatlan pilóták, vagy gyerekek is hamar ráérezhetnek. Egy nagy betonplaccon meg lehet tanulni az alapokat, aztán ki kell jelölni egy pályát, hogy elmélyítsük az ismereteinket. Ebben a kategóriában is van komoly versenyautó, amellyel igazi bajnokságban indulhatunk. Az 1:10-es csúcsmodellek gyorsulása akár jobb is lehet, mint robbanómotoros testvéreiké, egyetlen hibájuk, hogy elég sokat fogyasztanak. Egy ilyen autó kábé 5 perc alatt felzabálja az akksikban rejlő összes energiát.

Robbanómotoros modellek

Azért a benzingőz az igazi. Még akkor is, ha nem benzin, hanem nitrometán füstöl, a kisebb modellautók ugyanis ezzel a kenőanyagból, metanolból és nitrometánból álló keverékkel mennek. A modellbenzint természetesen nem benzinkúton, hanem modellboltokban lehet megvásárolni. Egy liter ára 1500-2000 forint, és motortól függően egy-másfél órára elegendő.