A biztosítók nem díjazzák a Beach Boys-feelinget

2000.08.17. 11:54

A legfrissebb statisztikák szerint Európa-szerte a luxusautók és a terepjárók piaca bővült a leglátványosabban. A kérdés csak az, hogy utóbbi kategória alatt mit értünk: a puccos, városi SUV-okat vagy a zord terepviszonyok között helytálló felezős, négykerék-meghajtású erőgépet. Egy biztos: a magyarországi biztosítók - külföldi társaikhoz hasonlóan - nem szívesen kötnek casco-bizosítást terepjárókra, mert az általuk okozott károk komolyabbak és gyakoribbak az átlaghoz képest.

 
   

A magyarországi hét-nyolc társaság egyike sem tartja kívánatos ügyfélnek a terepjárók tulajdonosait. A hazai kárstatisztikák egyébként is még csak négy-öt évesek, ezért aztán - ha egyáltalán kötélnek állnak - a nemzetközi statisztikák alapján róják ki a biztosítási díjakat. A szakértői vélekedések szerint a terepjárók sokkal nagyobb kockázatot jelentenek a biztosítók számára, sokkal gyakoribbak a lopások és gyakrabban okoznak velük balesetet - nyilván az ,,erőfölény" érzete okán - a terepjárók tulajdonosai. A nem hazai értékesítésű dzsipeket alapos szakértői vizsgálatnak is alávetik a biztosítók, minthogy manapság ebben a műfajban a leggyakoribb visszaélés az úgynevezett ikresítés, amikor egy totálkárosra zúzott dzsip alvázszámát és egyéb azonosító jeleit kapja meg a lopott gépkocsi.

 
   

Természetesen nem mindegy az sem, hogy a leendő ügyfél egy 5-6 milliós szabadidő-autóra vagy egy 20-30 milliós luxusterepjáróra akar biztosítást kötni. Ennek megfelelően, ha valaki egy 1,6-os Suzuki Vitarára akar szerződni, húszezres önrésszel évi alig több mint 150 ezer forintot kalkulálhat a cascóra. A Grand Vitara önrésze 100 ezer forint alá nem mehet, így is évi 300 ezer forint fölött kell költeni a biztosításra. Jó néhány biztosítónál egyébként az a szokás, hogy drágább típusokra csak magasabb szintű vezetői jóváhagyás mellett szerződik a cég. Még jó, hogy a hazai terepjáró-eladások éllovasa továbbra is a Lada Niva, ezekkel nyilván nincs gond. Nem egy biztosítótársaság ahhoz a feltételhez köti a cascó-szerződést, hogy az illetőnek náluk legyen lakás- vagy életbiztosítása.

Kivételt mégis sokszor tesznek a cégek. Ha az ügyfél nagyobb cég, s az egész autóflottát egy helyen biztosítja, a szerződés - éppen az ügyfél megtartása miatt - kiterjedhet egy-egy luxusterepjáróra is. Egy ilyen 20-30 milliós, extrákkal is bőven felszerelt dzsip éves díja félmillió forint fölött kezdődik, s a díj meghaladhatja az egymilliót is, azaz havonta több mint egy százast kell annak fizetnie, aki volt olyan szerencsés, hogy cascót tudott kötni a terepjárójára.

 
   

Az autógyártók közben egyre nagyobb vehemenciával ostromolják a dzsipek szerelmeseinek pénztárcáját. Az off-roaderek divatját meglovagolva a Volkswagen is ringbe száll: a hírek szerint a Porschéval közösen kifejlesztendő és 2002-ben piacra kerülő terepjárójuk a Mercedes M osztályával kíván versenyezni. A Németországban is meglehetősen rigorózus biztosítók már készülhetnek is az újabb díjszabás-korrekcióra, ugyanis a VW-terepjáró közép-, illetve luxuskategóriás változatban fog készülni, a tervek szerint hat, nyolc és tizenkét hengeres motorral, az árát pedig 60-80 ezer márka körül kalibrálták.

A Porsche a közös bázison felépített, de a saját szériába illesztett változatot 100 ezer márkáért kívánja majd árusítani. Elképzelhető, hogy az első hazai vásárló milyen fogadtatásban részesül majd, ha megjelenik egy Porsche-dzsippel valamelyik biztosítócégnél cascót kötni.