Széles mosoly

2003.10.28. 12:44

A tokiói kiállítás két dologról ismert: a gyönyörű, alig felöltözött hostesshölgyekről és a Föld legbolondosabb tanulmányautóiról. Hát akkor lássuk, idén mennyire sikerült megfelelni az elvárásoknak.

Mutatós hölgyekből idén sem volt hiány. Még az öltözékükre sem lehetett panasz, bár a tokiói utcaképet hasonlóan extravagáns ruházatban grasszáló lányok színesítik. Ami a bolondos tanulmányautókat illeti, azokból idén talán valamivel kevesebb volt. Persze aki alaposan szemügyre vette a Nissan-stand szeme fényét, a japán kézművesmunka dicsőségét hirdető Jikoo sportkocsit, nem biztos, hogy egyetért velem.

A Jikoo első fényszóróinak borítása a japán lampionokat idézi, keréktárcsáit viszont az 1935-ös Datsun Roadster inspirálta. Az összkép bizarr. Férfiasan be kell vallanom, a Kiállítás legfurcsább prototípusa címet sok más kollégával együtt a Suzuki Mobile Terrace-nak adományoznám. A GM Hy-Wire hibrid meghajtóművének alapjain megvalósított - mondjuk - egyterű tolóajtókat és sirályszárnyas megoldással nyíló tetőpaneleket kapott. A nyitott állapotban meglehetősen levegős utastérben egy asztal körül üldögélhetünk - valóban mozgó teraszról van szó.

A hazai gyártók mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a külföldi márkák is. Érvényesült a korábban már megtapasztalt elosztási rend is: a Ford égisze alá tartozó márkák, a General Motors irányította autógyárak, illetve a DaimlerChrysler csoport tagjai egy helyre tömörültek. A standok mérete jóval kisebb, mint Genfben vagy Frankfurtban, így a kiállítás jóval barátságosabb, mint a külön kiképzést igénylő frankfurti.

A szervezettségre sem lehet panasz, igyekeznek angol nyelvű eligazító táblákkal segíteni a kisilabizálhatatlan kandzsik és katakanák böngészésébe, illetve a bájosan mosolygó, de teljesen kommunikációképtelen segédszemélyzettel való kommunikációba belefáradt újságírókat. Ennek ellenére az első sajtónap megnyitóján kisebb botrányt okozott, hogy különösebb előrejelzés nélkül 9 órában határozták meg a nyitás időpontját. Mint kiderült, az élelmesebb, illetve a gyártók által meginvitált újságírók kiállítójeggyel korábban is bejuthattak volna. A helyzet megoldását egy hangosbeszélővel felszerelt jóember igyekezett előmozdítani, aki viszont csak japánul tudta előadni mondókáját. Nem csoda, hogy 8 óra 59 perckor a tömeg egyszerűen elsodorta a szépen sorba állított hölgykoszorút.

Nem minden gyártó vállalkozott teljes típusválasztékának bemutatására. A Toyota, amely Japánban négy kereskedőhálózaton keresztül több mint ötven különféle típust kínál, választékának alig tíz százalékát jelenítette meg. Inkább az újdonságokra helyezték a hangsúlyt, így a Yaris-alapú mókás, akár hétszemélyessé is alakítható Sienta egyterűre és az Európából importált Avensisre. Inkább a prototípusokon volt a hangsúly.

Ezek között akadt luxusautó, amely tervezői szándéka szerint retróhangulatot kellett volna árasszon, többféle hibridjármű, de a pálmát kétség kívül a PM (Személyes Mobilitás) elnevezésű egyszemélyes kisautó vitte el. Két évvel ezelőtt, a Toyota és a Sony közös fejlesztésében már megszületett egy interaktív jármű, amely a vezető hangulatától függően változtatta színét. A PM azonban teljesen új elképzelésről szól: a "kommunikáló" autóról. Kb. egy mobiltelefon-csevegőszoba és egy hirdetőtábla keveréke a lényeg: a PM-tulajdonosok üzenetet hagyhatnak egymásnak a város bármely pontján.

2005-ben indul Japánban a Lexus márkajelzésű autók forgalmazása, de már most megindult a vásárlóközönség felkészítése A Lexus-standon mindössze két tanulmányautó kapott helyet, de ez elég volt, hogy az újságírók elárasszák a területet. Ugyan az amerikai kollégák nyár elején már láthatták az LF-X-et a New York-i Autókiállításon, ahol még a HPX nevet viselte, a tekintélyt parancsoló LF-S azonban Tokióban tartotta világpremierjét. Az LF-S kiváló példa, hogyan lehet egyszerű vonalvezetéssel stílusosat és egyedit alkotni.

Mivel a Suzuki jóval szerényebb választékkal bír, mint a Toyota, megengedhette magának a luxust, hogy minden típusából egy-egy példánnyal töltse ki a rendelkezésére álló teret. A nemrég bemutatott harmadik generációs Wagon R, az Alto, annak különféle leszármazottai és a jelenleg kapható egyik legvagányabb városi kisautó, a Suzuki Twin mellett jövőbe mutató tanulmányautókban sem szűkölködött a stand.

A korábban emlegetett Suzuki Mobile Terrace-szal átellenben állt a Landbreeze, amely már a Jimny kisterepjáró következő generációját mutatja. E prototípus leginkább a mellette álló nőnemű dekoráció révén hatott. Érdemes még az S-Rideról is szót ejteni - úgy tűnik a Suzuki még mindig tűnődik a motorkerékpár-motoros, könnyűszerkezetű kétüléses roadster megvalósíthatóságán. Az elmúlt években már több hasonló elképzelést mutattak be különféle autókiállításokon, az S-Ride kiválóan illik a sorba.