Történelmi futam

2006.09.03. 23:17

Kis izgalom az elején, de aztán a vége megint a papírforma. Loeb pedig maga mögé utasította Sainzot!

Már megint rohadt messzire utaztak a nagymenők, csak hogy kövér gázokat nyomhassanak. Mivel Japánban ugye – egy ideje - eléggé magas fokon művelik az autózáshoz kapcsolódó dolgokat – gyártás, versenyzés stb. -, egyértelmű, hogy a rali-vb-nek is kell egy futamot tartania ott. Így aztán egyre rendszeresebben kerül az éves naptárba a távoli verseny, és egyre jobban kiismerik a fiúk az ottani viszonyokat.

Idén a finn ugratós pályákról utaztak a szigetre, és ugrattak ott is párat. Az időeltolódás miatt itthoni idő szerint csütörtök körül kezdődtek az események. Az első nap egyértelműen meglepetés szintű eseményeket hozott. Az hagyján, hogy Loeb megnyerte mindkét SuperSpecialt, no meg a két Kanna nevű erdei szakaszt, de Grönholm emellett a hat másik gyorsot nyerte meg, amire – lássuk be – jó ideje nem volt példa. Ford az élen? Nem rémlik…

„Marha jót meccseltünk ma Loebbel, és remélem holnap estére még nagyobb lesz az előnyöm” – mondta este Grönholm. Eközben a kétszeres világbajnok, citroënes extornász nem aggódott. Tudta ő, hogy csak amiatt volt lassabb, mert elsőként ment a pályákon, és neki kellett letakarítania azokat. A 12,5 másodperces hátrányán pedig csak mosolygott.

Mögötte a másik Forddal Hirvonnen tovább erősítette azt a sejtést, hogy a Fordnak jó lapokat osztottak ezen a hétvégén. Minden gyorson benne volt a legjobb háromban, és erősen próbálta szorongatni Loeböt, hátha hibázik, ami mindenkinek jól jöhetne. De aztán nem történt ilyen, és 51,6 másodperccel mögé szorult.

Amíg a Ford tündöklött, addig a Subaru a mélyponton volt. Solberg számára Japán maga a paradicsom, hiszen félistenként tisztelik a Subaru hazájában, de a harmadik gyorson nem kímélte őt a fékek ördöge. És hogy ne legyen egyszerű a dolga, ezután következett a futam leghosszabb gyorsaságija; 35 kilcsi fék nélkül… Szóval kapott rendesen szegény Petter. A délutáni szervizbe a 11. helyen gurult be. A csapat számára tovább sűrűsödtek a fekete felhők, mikor a másik imprezás, Atkinson kikéste a szervizidőt, miközben a felfüggesztésével molyoltak.

Így történt, hogy három gyors idejére Arai, a hazai pilóta lett a csapat legjobban teljesítő versenyzője. A nap végére aztán Atkinson visszamászott a helyére, és Arai előtt a hatodik helyen futott be, míg a nyolcadik Solberg lett. A második napra további tizenegy gyorsasági lett kitűzve Hokkaido szigetén.

És ez a tizenegy már másképp alakította a sorrendet. Grönholm kezdte most az élről a mentet, de a 14. szakaszon hibázott. Megperdült, és ezzel elszállt az előnye egy szempillantás alatt. Hatalmas csata kezdődött a két sztárpilóta (sic!) között, és a napi SuperSpecial előtt még egyikük sem tett volna egy lyukas garast sem saját győzelmére.

„Persze most vezetek, de a versenynek még nincs vége” – mondta Loeb. „Nem tudom, mi lenne, ha megpróbálnám elkapni Loeböt” – morfondírozott Grönholm. „Holnap kiderül mi lesz, talán megpróbálkozom mindennel.” Eközben Hirvonen a Ford csapat büszkeségére vált, mert kimaradt minden harcból, és behozta a nap végi szervizbe a Fordot, méghozzá a harmadik helyen

A Subarunál minden átalakult. Küzdöttek a technikával, a pályákkal, és a verejtékezés meghozta gyümölcsét. Atkinson a hatodikról a negyedik helyre lépett, Solberg pedig üldözőbe vette a Kronos csapat Citroënjét hajtó Dani Sordót. Estére a hatodik helyre zárkózott fel, alig hat másodperccel a spanyol csóka mögé. Pont a hazai pályája ördöge, Arai nem kapott szerencse tallérokat. Technikai gondok szakadtak rá – neki is a fék -, és így kategóriájában nem tudott előrébb lépni, maradt számára az abszolút nyolcadik hely dicsősége.

Az utolsó napra – mely hazai idő szerint valamikor szombat éjjel, és vasárnap hajnalban zajlott maradt tehát az végelszámolás. Valójában csak az első két hely sorsa lehetett kétséges, mivel a hátrébb levők örültek annak is amilyük volt, és nem hinném, hogy bárki is merne kockáztatni a hat gyorsaságin. Amiből az utolsó ráadásul az obhirói SuperSpecial, 15 ezer nézővel. Ez volt az előző két nap is az utolsó két gyors, és az alig egy kilométeres, egyszerre két autót rajtoltató pályán mind a négy alkalommal Loeb bizonyult verhetetlennek.

Aztán úgy nézett ki, hogy az előző esti parasztvakítás után Grönholm feltette magát egyetlen lapra. A hatból négy gyorsot megnyert, egyet Loeb, a SuperSpecial győzelmét pedig Hirvonen vette magához. De sajnos Loeb előnye nem vált kámforrá, így a Ford finn pilótájának maradt a második hely. Loeb ezzel a győzelmével pedig megelőzte Carlos Sainzot a futamgyőzelmeket tekintve.

Hirvonen ötvenedik világbajnoki futamán pedig megszerezte a harmadik helyezést. Se előtte, se utána nem volt ellenfél, akivel küzdhetett volna, így aztán nyugodtan autózhatott. „Úgy gondoltam, hogy eléggé lassan megyünk, aztán kiderült, hogy mégsem” – nevetett a célban Hirvonen.

A csapatok most kicsit még teaházaznak, meg gésáznak, aztán csomagolnak és visszautaznak Európába, hogy szeptember végén, Cipruson lépjenek fel.

Köszönet a képekért a cseh ralis honlapnak .