Itthon rossz idő volt a hétvégén, ezt - gondolom - nem kell fejtegetni. A borongós hangulatban mégis ott bujkált az arcpírt okozó vidám feszültség. A Korzikán zajló rali-világbajnoki futam - bár még kettő hátra van - elég sok részletét eldönthette a 2004-es bajnokságnak. És el is döntötte.
A pénteken kezdődött viadal a világbajnoki cím két leginkább esélyese, Loeb és Solberg csatáját jósolta, de nem kis meglepésre az első nap a Ford WRC-k diadalát hozta. Meg a többi nap is, de nézzük sorban az eseményeket. A Ford és a fordos srácok sikere tulajdonképpen nem is meglepő, hiszen a tavalyi futamon egy darabig Duval még az élen is tudott autózni, majd végül a harmadik lett. Idénre ez annyit módosult, hogy Duval rögtön az élre állt, és tartotta is pozícióját az első nap végéig.
Martin is szedte a lábát a másik Focussal. A második gyorson ugyan ő került az élre, de a következőn Duval ismét lenyomta az egész mezőnyt. Annyira, hogy a negyedik - pénteki utolsó - gyorsaságit hiába nyerte meg Loeb, Duval előnye alig csökkent, és csapattársa, Martin is megtartotta második helyét. Annak ellenére, hogy szerintem a négy gyorsasági alatt szinte be sem tudtak melegedni a versenyzők, az eredmény nagyon is mutathatta a végső felállást, hiszen a hátralévő két napon is 4-4 gyorsasági várt rájuk. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy gyorsok hossza 24 és 40 kilométer között váltakozott.
Loeb helyzete egyébként korántsem volt annyira egyszerű, mint az gondolnánk. Az rendben van ugye, hogy vezeti a pontversenyt, meg az is, hogy öt pont elég neki a bajnokság megnyeréséhez, mégis ilyenkor a legnehezebb a versenyző dolga. Szívből autózva biztosan úgy menne, mint korábban, vállalva a kockázatokat. Ésszel azonban sokkal nehezebb. Vissza kell fognia magát, és a biztonságot szem előtt tartva kell olyan gyorsan mennie, hogy le ne maradjon. Loeb bebizonyította, hogy nem csak a pucájában van vér, hanem a fejében is.
A taktika szerint ha Solberg győz, akkor neki elég az első négyben végeznie, ennek megfelelően a harmadik helyet pécézte ki magának. A hiba Solbergnél jelentkezett, aki jóval Loeb mögött foglalt helyet, és közelébe se került a győzelemnek. Mindemellett az első nap utolsó gyorsán Loeb megmutatta, hogy ha akarná, tudná tartani a lépést a Fordokkal.
Sainz Xsara WRC-je is gond nélkül muzsikált és Loeb mögött a negyedik helyen végzett. A csapattaktika szerint ez így jó lenne végeredménynek is. Mert ebben az esetben nemcsak Loeb VB címe, hanem a Citroën második konstruktőri bajnoki címe is bekerülhetne a tarisznyába, már most.
És ebbe a Peugeot már egyáltalán nem tud beleszólni. Ezen a futamon is akadtak műszaki gondok a piros csapatnál, de leginkább a reggeli elhibázott gumiválasztás és a vele járó kizökkenés a ritmusból okozta Grönholm ötödik helyét. A mögötte befutó csapattársa, Cedric Robert szintén nem megfelelő gumikkal nyomta le a napot, de optimistán várta a hátralévő napokat.
De hova tűntek a Subaruk? Az előző három futamot csont nélkül nyerte Solberg. A világbajnoki cím megvédése ismét elérhetőnek bizonyult, bár ez a három futam murvás talajon zajlott. A korzikai aszfalt azonban még ismeretlen volt a jelenlegi Impreza WRC-nek, és az első nap eredménye teljes mértékben eltért a csapat reményeitől. Solberg nem tudott Loeb elé kerülni, sőt, a kettőjük közti távolság két perc közelébe került. Hirvonen a másik Subaruval az autó beállításával volt elfoglalva, a gyorsítást a második napra tervezte.
Szombaton aztán tovább folytatódott a Fordok dominanciája. Martin három gyorsaságit nyert, Duval egyet. A pozíciójuk már az első gyors után - amit Martin nyert - helyet cserélt, és Markko Martin ismét az élen állt, ami az előző napi pünkösdi királyságot leszámítva elég régen esett meg vele utoljára. A Focusok számára tehát minden összejött. Tökéletes beállítás, megfelelő gumik és két erőteljesen motivált versenyző. Vagyis négy, ugye... Ráadásul erre a második napra az időjárás is fordított, és olyanná vált, amilyen nálunk is volt szombaton. Sőt, még jégesőt is kaptak.
Martinnak pedig még egy kis higgadtság-bemutató is kijutott. Az utolsó gyors céljában - mellékesen a leggyorsabb időt futva - kigyulladt az autója. A lángok a motorháztető alól csaptak ki. Martin eloltotta a tüzet, szerencséjére nem történt komoly baj, mivel az autó beindult, és sikeresen eljutott a napi célig, Ajaccióba.
Loeb pedig továbbra is taktikát követte. Nem támadta a Fordokat, túl nagy rizikó lett volna, elsődleges szempontja a világbajnoki cím megszerzése volt. A harmadik hely tökéletesen megfelelt neki. Mögötte Sainz is hasonlóan gondolkodott. A negyedik hely stabilan az övé volt, erőlködés és kockázat nélkül. Ez ráadásul a csapatnak is megfelel. Királyság minden téren.
A Peugeot-ra ez már korántsem volt jellemző. Robert az első gyorson eldobta a vasat, Grönholmnál pedig a kuplung rakoncátlankodott. Robert balesete miatt ő és a szintén feltartott Sainz átlagolt időt kaptak, így végül is nem járt rosszul a rossz kuplunggal sem. Igazából Grönholm nagyon pályázott Sainz pozíciójára, de a feltételek egyáltalán nem voltak adottak a támadáshoz, így bele kellett nyugodnia, hogy ezen a versenyen sem jut előrébb.
A már említett időjárás a Subaruk vitorlájára hajtotta a szelet (hogy legyen egy kis képzavar is), de a telhetetlen Solberg még több esőért rimánkodott. A csúszós utakat ugyanis nagyon szereti, és - ezt tavalyi győzelme igazolja - tud is gyorsan repeszteni rajtuk. De a mostani felállásban még mindig nem volt elég gyors. Szombat vége felé már látszott, hogy kicsúszik a korona a kezeiből. Hirvonen gyorsítási tervei nem jöttek össze a második napra sem. Bár két hellyel feljebb került, hátránya nem csökkent.
Az első nap némileg elmaradottságban lévő Skoda szombaton kicsit magához tért. Mindkét autójuk versenyben volt, Schwarz négy helyet javítva, csapattársát megelőzve a kilencedik helyen gurult célba. Gardemeister tartotta a korábban megszerzett tizediket. Ennél nagyobb öröm rég volt a cseh csapat háza táján.
A vasárnapi négy gyorsasági igazi türelemjáték lett. Markko Martin hármat megnyerve egyértelműen kiérdemelte a Man of Korzika 2004 címet. Meg persze az abszolút győztes címét is. A német futamon ezüstérmet nyerő Duval jelentősen befolyásolta a Ford csapat döntését, mármint hogy az aszfaltos versenyeken ki legyen Martin párja. A verseny során öt alkalommal szerezték meg ők ketten az első két helyet, tíz gyorsasági győzelemmel a tizenkettőből. A vasárnapi első gyorsot azonban Duval Focusa nem élte túl. A motor megadta magát, így kiestek.
A 2004-es év rali-világbajnoka pedig a verseny második helyezettje. Sebastien Loeb, akinek okos versenyzése meghozta gyümölcsét. Elég lett volna simán Solberg előtt végeznie, és ez nem is okozott gondot. A második hely Martin mögött pedig még szebbé tette az eredményt. És ez még nem minden, Sainz harmadik helyével a csapat is megnyerte a hőn áhított gyártói bajnokságot. És mindezt pont a francia futamon... Sainz harmadik helye mindemellett nem volt elég a pontversenyben is megtartani a harmadik helyet. Martin a győzelmével megelőzte, így besakkozta magát Solberg és Sainz mellé az ezüstéremért folyó harcba. Ami ugyan nem annyira kérdéses, de azért még akármi is lehet.
Grönholm végül is eljutott a negyedik helyig, és ha arra gondolunk, hogy év elején még bajnoki reményekkel-esélyekkel (ő is, meg a csapat is) indultak, lehangoló a végjáték. A korábbi futamokon előtörő mechanikai gondok most nem annyira voltak jellemzőek, inkább a beállítások terén kerültek előtérbe a hiányosságok , amik pont a korábbi műszaki problémákkal való küzdés miatt nem jöttek eddig elő.
Solberg nem védte meg bajnoki címét. Több mint öt perces hátránnyal az ötödik helyen végzett. A német futamon történt balesete jelentősen rontott esélyein, de akkor sem csüggedt, és három futamot nyert utána zsinórban. Most is előre néz, és az ezüstéremért harcol majd a hátralévő futamokon.
A következő október végén lesz, Spanyolországban.
