A szerb Monte

2006.03.23. 08:27

A szerb bajnokság is előbb indul, mint a hazai. És persze ott is versenyeznek magyarok

Jócskán a hazai raliélet beindulása előtt, március 12-én indult déli szomszédunknál a nemzeti ralibajnokság. A nem éppen rövid nevű, ám de annál hangzatosabb Szerb Crne Gora Nemzeti Bajnokság idénnyitó futamán indult a Molnár "DoDo" József és Pálinkás "HeNti" Ferenc versenypáros is. A magyar II. és később I. osztályban szereplő duó három év eltelte után ült össze ismét, most éppen egy Super 1600-as Citroën Saxóba, ami ismerős lehet a hazai rajongóknak.

Az eddig túlnyomórészt N csoportos (széria) autókkal induló DoDónak komoly kihívás volt az ideges kisördögként viselkedő Saxo terelgetésének megszokása. Ezen feladat megkönnyítésében a március eleji időjárás sem segédkezett az állandó havas és esős csapadék jelenlétével. A megmérettetés Belgrád környékére esett, mégpedig az ASK Zemun által rendezett Sajamski Reli Trofej Beograd 2006 névű versenyre. A befogadó egyesület, az ASK Balkan vezetősége mindenben rendelkezésére ált a párosnak, mind szervizelési lehetőség, mind az adminisztratív ügyek intézésében történő jelenléttel; és persze a helyi pályákkal való ismerkedésben is. És nem jött rosszul az a tény sem, hogy DoDo tavaly már versenyzett itt egyszer, és akkor a jelenlegi navigátora segített itinert írni, így mindkettőjüket ismerősként köszöntötték a gyorsaságik.

Helyismeret ide vagy oda, az Európa-szerte híres belgrádi meteorológia előjelzésével ellentétben, a délutánra várt hideg, csapadékos időjárás már reggelre megérkezett. A mezőny száraz pályákra alkalmas gumikkal vágott neki a három gyorsaságit magába foglaló etapnak. Az avalai gyorsasági beírójánál már esett az eső, és ráadásul a beírónál közölték a valós tényt, hogy a hegy tetején havazik. A széles aszfalton még a vágott gumikkal viszonylag lehetett boldogulni, ám a keskeny, kanyargós, egynyomsávos szakaszon már komolyabb odafigyelést igényelt. Ami viszont a hegytetőn volt, az minden elképzelést felülmúlt. Igazi szép, havas táj fogadta a sima gumikkal érkező versenyautókat.

Extrémitásból már úgy érezhették elég, mikor a lefelé vezető szakaszt megfűszerezte a tejföllel azonos sűrűségű köd. Ezek után kosutnjaki gyors a maga egyébként is csúszós aszfaltjával és mély padkáival szinte felüdülés volt. A szervizparkban előkerültek az esős gumik, de azok sem sokat segítettek az avalán közben 10 cm-esre növekedett hóréteggel szemben. Annyira komolyan kellett venni az időjárás rohamos romlását, hogy a szervezők bölcs döntése végett még etapként sem engedték át a megfogyatkozott mezőnyt az avalai gyorson, így az utolsó kosutnjaki pályával fejezték be a futamot. A hét speciális szakaszból álló verseny így is időben az előre megtervezett forgatókönyv szerint fejeződött be.

A Molnár-Pálinkás-Saxo trió vegyes érzelmekkel fejezte be a viadalt. Az abszolút értékelésben lecsúsztak a pontokról de az A6 kategória II. helyezését a magukénak tudhatták, igaz ez a kategória a felsőbb géposztályokat is magába foglalja.

Dodo nyilatkozatában kifejtette, hogy a fő cél az első futamon való célba érés volt, hiszen az egész évi bajnokság nem ezen a versenyen múlik. Nagyszerű érzés volt a Citroën A-s technikájával versenyezni, de az időjárási körülmények nem éppen a 10 000-es percenkénti fordulaton dolgozó motoroknak kedveztek - tette hozzá a célban.

HeNti szerint a szervezés a magyar futamukat is felülmúló precizitással és korrektséggel működött. A három éves kihagyás feltűnően nem éreztette hatását, és a régi versenyélmények hangulatát elevenítette fel a kölcsönös megbecsülés a kasztniban. Így ismét összerázódva nagyon várják már a következő szerb futamot, hiszen idén teljes erővel ebben a bajnokságban szándékoznak fellépni.