Elhúzok Angliába, csak mondd meg, hova!
Helló, a minap 40 lettem, és ennek örömére elmegyek Angliába. Mondd meg, hova, én elmondom, milyen volt. Azt kaptam magamtól ajándékba, hogy:
1: megnézhetem a Goodwood Revivalt
És naponta hússzor elájulhatok. Jártam már ott hét éve, és azóta is állítom, hogy bárkinek, aki valaha sóhajtott fel autótól, a Revivalnél egyszerűen nincs feljebb. Csak azt nem értem, hogy hogy lehet, hogy nem Szent Péter a portás, mert minden egyéb tekintetben tökéletesen megfelel a mennyországról alkotott képemnek.
Befeküdne ön egy 69-es Ferrari prototípus alá? Parancsoljon. Megkóstolná egy Lotus 49 difiolaját? Már márthatja is bele az ujjbegyét az úr, mert itt minden box nyitott. A Revival egy hétvégényi kőkemény historic versenyzés a vidéki Anglia égő zöld gyepszőnyegén.
Olyan veteránok ölik egymást a pályán, melyek közül néhány többe kerül az egész Totalcarnál, hozzácsomagolva az Indexet, az irodaházat, továbbá a mellette álló parkolóházat, az összes benne álló autóval egyetemben. Ez nem is szimpla újságírói nagyotmondás: egy olyan szokványos versenybalesetben, mint a tavalyi az alábbi videón, csak a Ferrari 250 GTO tízmilliárd forint, és akkor a Cobrát nem számoltam.
De elég a freitamásizmusból, nem a felfoghatatlan vagyon a lényeg, hanem hogy a Revival úgy működik, hogy egy több hektáros területet körbevágnak egy hatalmas sniccerrel (schnitzerrel?), és visszaviszik az időben úgy 60 évet. Régiek az autók a versenypályán, régi a pálya maga, ami a világháborúban RAF légibázis volt, korhű ruhát visel a teljes személyzet, a résztvevők, a látogatók, korhűek a büfék, a food truckok, a vécék, még a helyi Tesco is archívban nyomja, beleértve az átcsomagolt termékkínálatot.
Tudom, hogy így leírva nem hiszed el, de ha ott vagy, se hiszed. Vagy ha mégis, akkor egyszer csak átdörög a fejed fölött egy Me 109-est kergető Spitfire, és azonnal leülsz a földre önvizsgálatot tartani. Ez lesz az első három nap.
2: Goodwood után autóba pattanunk
És bejárjunk Nagy Britanniát a bal alsó csücsöktől a jobb felsőig. Ezt a túrát úgy hívják, hogy LE JOG, ami a "Land's End to John O'Groats" rövidítése, ami lényegében a Battonyától Nemesmedvesig* angol megfelelője, vagyis az ország két átellenes csücskén található helységek neve.
*Y és Z generácós olvasóinknak: a rendszerváltás előtt úgy tanították a történelmet, hogy II. vh. vége felé a nácikat és a nyilasokat kiverő, majd az országot helyettük 45 évre megszálló szovjetek felszabadítottak minket. A dicsőséges felszabadító Vörös Hadsereg kelet felől Battonyánál lépett Magyarország területére, és Nemesmedvesről füstölte ki utoljára a németeket 1945 április 4-én, utóbbiról szóljon az ének úttörőnyakkendőben az iskolaudvaron.
És most jön a java! A két hét alatt úgy szeretnénk körbejárni Angliát, hogy érintsük az autóbuzéria szempontjából legfontosabb kegyhelyek jelentős részét. És hogy ne egyszerűen az legyen, hogy a tévés majom nyaral egy jót, ezért a gyakorlat célja az, hogy közösen szedjük össze ezt a listát, ami térképes formában, útvonallal és tapasztalatokkal egyetemben itt marad majd az internet betiltásáig vagy a robotok hatalomátvételéig, attól függ, melyik jön előbb. És így ha jövőre te is szeretnél menni, csak visszajössz ide, és már benne is vagy a tutiban.
Szóval, internet, drága olvasók, legendás magyar diaszpóra, második legnagyobb városunk, London, gyűrd fel az ujjad, és írd meg kommentben, hova menjünk. Mi rendszerezzük, felpakoljuk a térképre a javát, és aztán beszámolunk mindenről itt.
Továbbá kövessétek ezt az örökké frissülő cikket, mert ide kerül a tartalom alaposabbja, és/vagy az én Facebook-oldalamat, ahova meg naponta szaladnak majd fel a valós idejű apróságok. Azért nem a TC-ére, hogy ne rakjuk tele az újság felületét egy másik ország párhuzamos valóságával. Állítólag esni fog, juhé!
Gyere hozzászólni, programot, látnivalót, csodaszép utat ajánlani erre az ugróhivatkozásra!