Eredetileg Opel névre keresztelték, két év után majdnem kiiktatták a modellpalettáról, öt évtized alatt mindössze az ötödik modellváltásnál tart - Amerika egyik legendás sportkocsija, a Chevrolet Corvette 50 éves.
![]() |
|
![]() |
![]() |
Amerikában már bemutatkozott a 2003-as Corvette, ezért máris
illendő, hogy az autó fél évszázados jubileumáról megemlékezzünk. A
General Motors, amely a második világháború után Amerika
leghatalmasabb autógyártó konszernje maradt, a negyvenes évek végén
kisebbfajta mozgó cirkuszt alkotott Motorama néven.
Harley J. Earl, a cég legendás vezető tervezője (hivatalosan a művészeti és szín részleg főnöke) vezényletével minden egyes márka, a Buick, a Cadillac, a Chevrolet, az Oldsmobile és a Pontiac is meghökkentő prototípusokat készítettek, amelyeket a Motorama kiállítás keretein belül fényes showműsorok kíséretében tálaltak a nagyközönség elé. Ezek közül a futurisztikus alkotások között csak elvétve akadt olyan, amelynek bármekkora esélye lett volna a sorozatgyártásra.
![]() |
|
![]() |
![]() |
Az 1953 januárjában bemutatott kétüléses Corvette e
kivételek közé tartozott. Az amerikai ifjúság, amelynek jópár tagja
megjárta Európát a második világháború során, nemcsak feleséggel
tért haza, hanem általában valamilyen angol sportkocsit is
átszállított az óceánon. Ekkor lendült fel az MG-k, majd a Jaguarok
és Astonok kultusza az USA-ban. Közúti versenyek egész sorozatát
rendezték főleg a nyugati (Los Angeles, San Francisco környéke), de
a keleti parton is.
Nem véletlen, hogy a General Motors is felfigyelt az új divathullámra. Ráadásul azt is érzékelték, hogy egy újfajta, nagy reményekre jogosító könnyűszerkezetű matéria jelent meg a járműépítésben: a műanyag. Amerikában már a rövidéletű Kurtis sportkocsi egyes darabjait is üvegszálerősítésű műanyag kocsitesttel építették 1948-1949 folyamán, majd 1951 végén a Los Angeles-i Autókiállításon három különféle kisszériás, műanyagkarosszériás autó is debütált. Ezek közül a Glasspar históriájáról már a Totalcar hasábjain is megjelent egy visszaemlékezés.
![]() |
|
![]() |
![]() |
A kis műhelyekben korlátozott pénzügyi lehetőségek közepette
tevékenykedő alkotóknál a General Motors sokkal nagyszerűbbre volt
képes. 1951-ben megindult az érdekes módon
"Opel sportkocsi" névre keresztelt projekt. A végeredmény
1953 januárjában jelent meg. Myron Scott, a Chevrolet házi
fotográfusa keresztelte el az újdonságot Corvette-nek, amelynek
segítségével a márka nehézkes arculatát kívánták fiatalosabb
irányba kormányozni.
A lelkes fogadtatás meggyőzte a GM vezetőségét arról, hogy érdemes megfontolni a sorozatgyártást. Hat hónappal később már a kiállítótermekbe került a kizárólag fehér külső-vörös belső színkombinációval rendelhető újdonság.
![]() |
|
![]() |
![]() |
1960 |
Röpke két év alatt, miután
statisztikailag elhanyagolható mennyiséget sikerült eladni,
megszületett a döntés: a Corvette sorsa megpecsételődött. Mi volt a
kudarc oka? Az autókat kézzel szerelték össze, amely a gyártási
minőségben is megmutatkozott. Az emberek tolerálták egy kis cég
hibáit, de egy Chevrolet...
Ráadásul az autó drágább volt, mint a hasonló kategóriába tartozó Jaguar XK120. Ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy az alváz, a motor, a műszerfal egyes elemei is a farmerek által közkedvelt, de meglehetősen robusztus "közönséges" Chevy limuzinokból származtak máris érthetővé válik az emberek fanyalgása.
![]() |
|
![]() |
![]() |
Zora Arkus-Duntov |
Szerencsére ekkor
a Ford bemutatta az új Thunderbirdöt, amely 1955-ben 23:1
arányban vert rá a Corvette-re. Na ezt már a GM vezetői sem hagyták
annyiban. A Zora Arkus-Duntov, egy nagytehetségű mérnök által
teljesen áttervezett Corvette 1956-ban jelent meg, de csak 1957-ben
társították hozzá a megfelelő motort. A 4,6 liter (283 köbhüvelyk)
hengerűrtartalmú V8-as minden egyes köbhüvelykre jutott egy lóerő
teljesítmény.
Ehhez járult még a négysebességes kéziváltó, amelynek segítségével 100 km/h sebesség eléréshez kevesebb, mint hat másodpercre volt szükség. Arkus-Duntov természetesen az autó külsejét sem kímélte: az immár fémből készült kaszni jóval dinamikusabb formát mutatott. Az elgondolás helyességét jelzi, hogy 1957 folyamán közel annyi Corvette kelt el, mint az azt megelőző években összesen.
![]() |
|
![]() |
![]() |
Sajnos az Amerikai Autógyártók Szövetsége megtiltotta tagjainak,
hogy hivatalosan versenyeken részt vegyenek. Így ez a
reklámlehetőség kimaradt a Corvette életéből. A következő radikális
változtatásra csak 1963-ban került sor. Ez azonban olyan
forradalmira sikeredett, hogy
manapság mindenki kétfelé osztja a Corvette históriáját: 1963
előtt és 1963-tól.
Harley Earl utóda, Bill Mitchell volt az, aki a Corvette Sting Ray-t megalkotta. Végre kupé Corvette is kapható volt, méghozzá nem is akármilyen. A csapotthátú, agresszív külsejű sportkocsihoz 6,5 literes V8-as dukált. Ekkor még élt az a belső rendelkezés, amely Chevroletekbe csak ekkora motort engedélyezett. Hamarosan azonban már hétliteres erőforrást is beszereltek.
![]() |
|
![]() |
![]() |
1961 |
Az 1963-1967 között épített Corvette-ek a gyűjtők között a
mai napig legismertebb évjáratúak. Utána az egyre szigorodó
biztonsági előírások miatt ismét "lágyult" az autó. 1983-ban a
gyártást átköltöztették egy vadonatúj gyártelepre Bowling Green-be,
Kentucky államba.
Az 1984-1996 között épített negyedik generációs Corvette-ek, közöttük a jubileumi egymilliomodik példánnyal, már 5,7 literes V8-as motort kaptak, 230 lóerős teljesítménnyel. 1986-ban 10 éves szünet után a kabriolet is visszatért a kínálatba.
![]() |
|
![]() |
![]() |
1996 őszén dobták piacra a Corvette C5-öt, amely a mai napig
kapható az immár teljesen átalakult amerikai piacon. Az angol
sportkocsik helyét átvették a kompakt, fürge japán kupék. A
Chevrolet már elveszítette régi dicsfényét, főleg az idősebb
generáció körében talál vevőkre. A Corvette azonban továbbra is
hatalmas rajongótáborral bír. Fénykorában évente közel 40.000
készült belőle, de még 2001-ben is több, mint 25.000 darab talált
gazdára.
|
