Konzervativizmus és high-tech

2000.08.25. 11:29

1884-ben Henry Royce alapította a céget, első autója viszont csak 20 év múlva hagyta el a Cook Streeti szerelőműhelyt. (2 hengeres, 10 LE, használt alkatrészekből. Még ebben az évben összehozta a sors Charles Rolls-szal, egy gazdag lord harmadik fiával, aki exkluzív autókat importált és forgalmazott Londonban. Igazából a sors kezére játszott a három eladott Royce-autó egyikének tulajdonosa, Henry Edmunds is, aki elvitte Rolls-ot Manchesterbe. Itt mutatták be neki a kéthengerest - az ifjú néhány nap múlva aláírta az egyesülési szerződést.

 
   

Együttműködésük eredményeképp 1906-ban már Rolls-Royceként jelentették meg a hathengeres 50 lóerős Silver Ghost-ot, ami még ebben az évben elnyerte a világ legjobb autója címet. A világháború végéig gyártott kocsit paraméterei messze az akkori mezőny fölé emelték: 7 literes, soros elrendezésű motor, vízhűtés, 4 sebességes váltó, tekercs- és mágneses gyújtás. A kormány elvárásainak eleget téve, repülőgép-hajtóműveket kezdtek gyártani (pl. az Eagle-t, az első angol-ausztrál járat motorját). Az addig jelentéktelen cég óriássá vált: 160 ezer hajtóművet szállítottak a negyvenes évekig, a fő tevékenység is ez lett. A földi és égi járművek egyaránt Derbyben készültek.

1931-ben vásárolták a fel a Bentley autógyártó céget, ettől kezdve párhuzamosan készültek a Bentleyk és Rollsok. Az amerikai piacra is sikerült betörni, a tengerentúlra mindössze 20 lóerős mini Rollsokat gyártottak (a vízszintes hűtőrácsokról ismerhetők fel). Ezek az autók 3127 köbcentisek, 3 sebességesek, tekercsgyújtásosak, szervófékesek voltak, alumíniumötvözet karterrel.

 
   

1927-ban cserélték fel először a fa vázat alumíniumra. A Silver Ghost tapasztalatait felhasználva jelent meg az Új Phantom (később Phantom I). A hathengeres, 7668 köbcentis, alumínium hengerfejes, négysebességes jármű végsebessége 180 km/óra volt. Az amerikaiaknak készült balkormányos változat a Phantom II nevet kapta, a gyártást a tervrajzoktól a próbafutásig Royce felügyelte. Radikális formaváltás jellemzi, ráadásul belsőleg is átalakult (soros elrendezésű motor, kettős gyújtás, stb.).

 
   

A második világháború alatt leginkább a repülőgépgyártást fejlesztették, megszületett első gázturbinás hajtóművük. (Sir Frank Whittle tervezésében) 1946-ban debütáltak az R-R Silver Wraith, világháború előtti hagyományokat folytató 4 literes autócsodával, amit 1959-ig folyamatosan modernizáltak. Legfőbb újításai a szervó dobfék és a Stromberg-féle karburátor. (1952-től automata váltóval is rendelhető volt.) A Phantom sorozat sem tűnt el a süllyesztőben, az államfők és királyi családok számára kifejlesztett Phantom IV 18 példányban készült. A sportautók sebességét megszégyenítő 8 hengeres autó minden idők legexkluzívabb járműve lett.

Miután a kis repülőgépmotor-gyártókat már bekebelezték, 1966-ban a Rolls-Royce és a Bristol Siddeley egyesült. (A Bristol Siddeley a házasságba az egyedülálló Pegasus hajtóművet vitte, és az Olympus 593-at, a Concorde hajtóművét.) Miután sikertelen motorsorozatok miatt a repülőgépüzletág állami kézbe került, az autógyártás teljesen elszakadt tőle. (A problémaforrás, az RB211 hajtómű jelentős karriert futott be, a Boeing 747, 757, 767 és TU204 repülőgépeket hajtja meg. 1987-ban került a cég ismét magánkézbe.)

 
   

Az elszakadás nem ártott az autógyártásnak: hamarosan kigördült a Silver Cloude III, 8 hengeres V-motorral, 4 fokozatú automata váltóval, szervófékkel.A kocsit sokan bírálták konzervatív megjelenése miatt.

 
   

A sportos külső igénye keltette életre az 1971-es Corniche-t. A Silver Shadow karosszériáján alapuló kétajtós model igazi sikerautó lett. 8 hengeres, 6.7 literes, injektoros V-motoros gép meghódította az USA-t, Kanadát, Japánt és Ausztráliát is.
1985-ben ünnepelte az angol autógyártás 100. évfordulóját. Erre az alkalomra a Rolls-Royce 25 db. Silver Spur Centenary 8 hengeres járművet dobott piacra. (A Rolls-Royce ebben az évben gyártotta le 100000. autóját.)

 
   

A későbbi években a motor maradt, a felépítés folyamatosan megújult. Az 1989-es Frankfurti Motor Show-n három modellel jelent meg a gyár, a Corniche III, a Silver Spirit II és a Silver Spur II egy-egy továbbfejlesztett változatával. A meglévő modellek ,,új" változatai eleinte nem sokban különböztek elődeiktől. Hosszú évek után csak 1998-ban - Genfben - mutatkozott be a teljesen új Silver Seraph típus. A Silver Spirit és Silver Spur párost leváltó új modellbe a BMW 750i-ből származó V12-es, 5.4 literes motort változtatások nélkül adaptálták.

 
   

A Rolls-Royce halad az idővel: idén januárban debütált az új Corniche 2000, a Seraph nyitott változata, amelyet a Bentley Azure alvázára építenek. A luxusautó hosszas csaták után nem a BMW V12 motorját kapta, hanem az ötvenes évek stílusában készülő eredeti V8-at. Ennek ára van, a V8 motor sokkal nehezebb mint az alumínium V12. Az új kétajtós Corniche 2735 kg-os súlyával majdenem 400 kg-mal nehezebb az eredetileg V12-vel kiadott négyajtós modellnél (néhány példány). A Corniche motorja 6750 köbcenti, 325 LE, tárcsafék, 220 km/h -re limitált maximális sebesség.

 
   

A Genfi Autóshow-n egy másik típus is bemutatkozott, az 5.64 m hosszú Park Ward. A limuzin minden eddiginél fantasztikusabb kényelmet nyújt, különösen a hátul ülők lábának jut sok hely. A jelenlegi tulajdonos VW és a résztulajdonos BMW vsenyhelyzetet teremtett. Mivel a Corniche a régi V8 motorra épül, a Park Ward szíve természetesen a BMW 12 hengerese lett.

A márka jövőjét senki sem ismeri, annyi biztos, többszáz-milliós autókra, kis szériára, kézi gyártásra mindig lesz igény.