Fortissima Fingbus

2012.07.12. 08:01
A világ számos pontjáról érkeznek a hírek alternatív hajtású buszok üzembe helyezéséről. Nálunk a számtalan előny ellenére is csak egészen ritkán találkozhatunk egy-egy gázüzemű busszal. Ennek az elsődleges oka a csekély számú kút, közforgalmú mindössze három van az országban. Zalaegerszegen néztük meg az első metánbusz avatását.

A legismertebb gázbuszos projekt a Hajdú Volán debreceni LPG-s, és később CNG-s járműparkja volt. 1986-ban elsőként kezdték átalakított Ikarusokkal, néhány kettős üzemű benzin/gázos ZIL-lel és Lada taxival. A boldog békeidőkben akár 60 gázüzemű buszuk is működött. Mivel helyi járatú modellek voltak, amikor 2010-ben a város más cégnek adta a szolgáltatást, gazdaságtalanná vált az üzemeletetés. Ekkor a járműparkot leállították, a gázkutat is bezárták. A másik nagy gázüzemű buszparkot fenntartó cég a Tisza Volán Szegeden, ahol még fut egy túlélő Hajdú Volános jármű is, amit bérlenek a debreceni cégtől.

A múlt évben avatták Zalaegerszegen a biometán töltőkutat a Zalavíz Zrt. területén. Jelenleg nincs megnyitva a köznek, mivel még nincs rá nagy igény, a kapacitása is korlátozott. Így, hogy saját kútjuk van, gyorsan lecserélték a járműparkot, többek között CNG üzemű Opel Combókra. Az Opeltől sosem állt távol a gázüzem, már az előző Combóból is volt vegyes üzemű, illetve mi is kipróbálhattunk egy Zafirát. Az új modellekben 1,4 literes turbós és 1.6 literes szívó benzinmotor üzemel. A tisztán gázüzemnek való megfelelés miatt 14 literre redukálták a benzintartályt, CNG-ből pedig 17,5 kg-ot tankolhatunk. Persze a tankolás itt nem gond, hiszen háznál van a nafta.

Hogyan lesz a szennyvízből üzemanyag?

A szennyvíz kezelésének régi problémája, hogy a bomlási folyamatok közben gáz szabadul fel, amiben bőven akadnak éghető anyagok, főképp metán. Logikusnak tetszik, hogy valahogy hasznosítani kell ezeket. Ehhez igen piszkos és büdös munka kell. Zalaegerszegen a tisztítási eljárás után visszamaradó fölös szennyvíziszapot először gravitációs úton sűrítik (hagyják szottyadni egy tartályban), utána rásegítenek gépi sűrítéssel is. Ettől az iszap mennyisége ötödére csökken, itt a szárazanyagtartalma 5%-os. Ezután ultrahangos kezelésnek vetik alá, amivel az iszapban lévő szerves anyagot szétzúzzák. A későbbi rothasztás során így a mikroorganizmusok számára könnyebben feldolgozható lesz az anyag, és a jobb feldolgozás miatt a fejlődő biogáz mennyisége is nő.

A rothasztás maga levegőtől elzárva, 35-38 celsius fokon történik, állandó keveréssel. A fűtést csőkígyóban keringetett meleg vízzel oldják meg. A fermentáció után centrifugában víztelenítik az iszapot, a minek eredménye a 22-25% szárazanyag-tartalmú iszap és a szűrt víz, ami UV-fényes fertőtlenítés után mehet vissza a természetbe. A végtermék pedig a tovább már nem bomló iszap és a biogáz. Minden hasznosul, az iszapot a mezőgazdaság beszántja.

Az előállított biogáz még meglehetősen szennyezett, a hasznos metánon kívül tartalmaz elég sok szén-dioxidot, nitrogént, oxigént, ammóniát, miegymást. Ezt többféle módon lehet tisztítani, itt a vizes mosási technológia mellett döntöttek. Elsőnek átvezetik egy aktívszenes szűrőn, ami kiválasztja az ammóniát és a kén-hidrogént. Utána kompresszorral 9 barra növelik a gáz nyomását, és egy abszorpciós toronyba vezetik. Itt a felülről érkező víz és az alulról nagy nyomáson érkező gáz találkozásakor kimosódik a könnyen oldható szén-dioxid és a maradék kénhidrogén, marad a metán. Ezt szárítás után a tárolótartályokba töltik. Az eljárás folyamán a 65,4 százalékos metántartalmú biogázt 97 százalékosra finomítják.

A keletkező metánt rendszerint a telepen használják fel, gázmotorokkal való energiatermelésre vagy kazánokban elégetve, fűtésre. Ennek hátulütője, hogy a nyári hónapokban keletkező fölös mennyiséget jobb híján gázfáklyákkal elégetik, így elpocsékolják. Remélhetőleg minél több szennyvíztisztítót és szemétlerakót üzemeletető cég ébred rá arra, hogy ezzel akár az emelkedő üzemanyagárak ellen is lehet menni, CNG-s járművek beszerzésével, hiszen egyelőre a biogáz jövedéki adója 0 forint.

Mivel egy liter benzinnek megfelelő gáz hozzávetőlegesen 160 forint, nem volt kérdéses, hogy a Zalavolán is ráérez a dologra. Így történt, hogy június végén a főtéren megjelenő egy MAN NG 272 CNG csuklós busz már nagy betűkkel hirdette, hogy biogázzal üzemel. Egyébként ebből az utasok, ha a felirat nem lett volna rajta, semmit nem vettek volna észre. Ha a debreceni olvasóinknak ismerős lenne a jármű, nem véletlen, előzőleg a Hajdú Volánnál szolgált, bár más színekben. A járművet eredetileg 1996-ban a Mainzi Közlekedési Kft.-nek gyártották, onnan került Magyarországra 2003-ban. A busz cseppfolyós földgázzal üzemel, 230 lóerős 12 literes, euro 3-as motorral, automata váltóval. Utasból 152 fér fel, ebből 99 áll.

Bár egy CNG-s busz beszerzési ára 25 százalékkal magasabb, mint a sima dízel változatnak, de a jóval olcsóbb üzemanyagáron ez hamar bejön. És nem mellesleg jócskán tisztább a károsanyag kibocsájtása is. Egyelőre csak ez az egy ilyen jármű áll az utasok rendelkezésére, de amennyiben kedvezőek lesznek a tapasztalatok és sikeresek a beszerzést támogató pályázatok akkor további gázbuszok beszerzését is tervezik.