2015.02.02. 13:59

Vagyunk ketten a szerkesztőségben, akik vezetési stílusban beláthatatlan távolságra vagyunk egymástól. Balázs, aki az elmúlt tizenöt év híreinek zömét írta, illetve a szerző. Közel azonos távolságról járunk be dolgozni, hasonló forgalmi viszonyok között, így aztán rábeszéltem, mérjük meg, ugyanaz az autó mennyit eszik alatta és alattam reggel egy munkába menésnél. Tudom, gonosz vagyok.

Mindketten imádunk vezetni, egyikünk se fél a padlógáztól, de én úgy vagyok vele, hogy városban, főleg a döcögős forgalomban reggel és este nem nyomom, mert minek. Nem okoz örömöt, ha gyorsíthatok egyet lámpától lámpáig, vagy rámászhatok az előttem menőre – lehet, kiégtem. Sokévi szívódízelezés után, miközben pályán és motoron megtermeltem a szükséges napi betevő adrenalinadagomat, kifejlődött bennem egy végtelenül békés, fogyasztásra és gépkímélésre optimalizált stílus, amit mindig próbálok magamra ölteni, ha csak annyi a célja az autózásnak, hogy eljussak valahová.

Szintén az MD Eco nevű fogyasztásmérő készülékkel készítettük el az NEDC-ciklus szerinti fogyasztásmérő tesztünket, ha elolvasná, kattintson ide.

Senki ne mondja, hogy nem gondolkodott még azon, hogyan járhatna kevesebb benzinnel/dízellel – magam is elég sokat járatom ezen az agyam, sőt, néha titokban utána is szoktam olvasgatni, de ezt ne mondják tovább. Amikor a kollégákkal megnyertük a Mazda kelet-európai fogyasztásbajnokságát, már kezdtem kapiskálni, hogy mi, magyarok ezt is szeretjük a végletekig feszíteni. Szóval igen, kettőnk közül én volnék a sváb.

Véletlenül most is egy Mazda 3-assal hozott össze minket a sors, ezúttal egy 120 lóerős benzinessel, de versenyről szó se volt. Mindketten tudtuk, hogy kinél fog kevesebbet fogyasztani, de nem tudtuk, mennyivel. És azt sem, hogy pontosan miért, amit a rögzített adatok elemzéséből szerettünk volna kideríteni.

Tudományos mérésnek gyenge lenne a kis összehasonlításunk, de meglepő egyezésekre leltünk. Arra persze odafigyeltünk, hogy mind a két alkalommal egy éjszaka állás után, hideg indítással kezdjük a mérést, és a hőmérséklet se nagyon ingadozott a november eleji reggeleken. Balázs Budafokról, én Csepelről jöttem be a Flórián téri szerkesztőségbe. A megtett távban végül száz méter különbség jött ki, és a három perces menetidő-különbség is tök jó összehasonlítási alapot teremtett. Ki is kerekedett a szemünk, amikor megláttuk, hogy több mint két és fél literre jött ki a különbség.

   Balázs Bandi
táv 15,74 km 15,83 km
idő 35 p 29 mp 38 p 32 mp
max. fordulatszám 4085 1/min 2311 1/min
átl. fordulatszám 1580 1/min 1235 1/min
fékezések száma 75 47
fékezési idő 6 p 20 mp 2 p 55 mp
váltások száma 43 69
átlagfogyasztás 8,73 l/100 km 6,16 l/100 km

Nézzük az elemzést. Bevallom, kicsit rájátszottam az eredményre, de csak annyiban, hogy nagyon odafigyeltem a vezetésre, míg ha csak úgy munkába megyek, sokszor százfelé járnak a gondolataim. Most egy másodperccel se nyomtam tovább a gázt, amikor elkezdett lassulni előttem a sor, és a váltásjelzőt is szolgalelkűen követtem. Így nem csoda, hogy egyszer se forgattam 2311 fölé a motort, és az átlag 1200 környékére jött ki. Ehhez képest Balázs üvegelte a Mazdát, akár 4000-ig is eltolta, és átlagban már ez is jókora különbséget tesz, hiszen az ő eredménye 1580.

Az igazán spúr sofőrt arról lehet megismerni, hogy csak akkor fékez, ha emberélet kerülne veszélybe, és ez szépen látszik is: 47/75 a fékezések száma, 2:55 perc a 6:20-szal szemben. Kevesebb, mint fele annyi ideig álltam a féken, cserébe nem lustálkodtam a váltásnál: huszonhattal többet kapcsolgattam. És akkor nem említettük a motorféket, amiben szintén túlteljesítettem, 7 helyett 10 útszázalékkal.

A nyers adatokból is látszik, fogyasztás szempontjából mi a célravezető: a szorgalmas felváltogatás és a minél kevesebb fékezés. A többi alapelvet, amivel közel kilenc helyett bemelegedéssel együtt hat liter közelébe lehet levinni a fogyasztást, egy régebbi cikkemben megtalálja. Összehasonlításként: a Mazda hivatalos városi fogyasztása 6,5 liter/100 kilométer.