Szerszám a turbóhalál ellen

Szerszám szombat: turbókör-vizsgáló

2016.06.25. 06:53

Egyszerű dolgokról lesz ma szó. Levegőről, nyomásról, lékről. Csak ez a levegő, a nyomás, meg esetleg a lék egy fontos hurkában van, amelyen a motor ereje, a turbó egészsége múlik. A turbókörben. Ezért kell kétségek esetén alaposan megnézni, tömör-e.

Vak, aki nem látja, jövőre a fűnyíró is turbós lesz. A német prémiummárkák kínálatában gyakorlatilag nincs már szívómotor, a kérdés csak az, egy, kettő vagy három turbó fúj. Ja, hamarosan már a négy is opció lesz. Márpedig ami tönkremehet, tönkre is megy, így aztán jó lóra tesz a szerelő, aki a turbós technikára specializálódik. És itt nem a feltöltő az egyetlen alkatrész, amely elfáradhat, sőt, a turbó a szakemberek szerint általában külső okok miatt mehet tönkre.

Amióta turbó van, azóta létezik az eldurranó turbócső problémája. A feltöltő, a töltőlevegő-hűtő (ún. kúler, ha van) és a motor szívócsonkja között minimum egy rugalmas, általában gumiból készült cső van (helyesen: tömlő), amely el szokott fáradni. Felhasad, kiszakad, lerúgja a nyomás. Aztán ott van maga a kúler, amely az elmúlt évtizedekben többnyire alumíniumból készült, kavicsot kapva, megnyomorgatva, vagy simán a rezgéstől szeret kilyukadni, megrepedni.

Loptam egy animgifet, amely sematikusan megmutatja a levegő útját, hogy mindenki el tudja képzelni, miről van szó. A kék részt hívjuk turbókörnek, ezen keresztül fújja meg a turbó a motort, pár tized vagy akár több bar nyomással. Van itt hő, rezgés, nyomáslengések, nem ritka a meghibásodás. Ami azért baj, mert ha elszelel a levegő, a fékező ellennyomás híján túlpöröghet a turbó, amit nem szeret, sőt, rühelli.

A valóságban persze nem ilyen kis kék nyilak szaladgálnak, hanem a motortérben tekeregnek az alkarnyi csövek, tömlők, a töltőlevegő-hűtő is sokszor el van dugva a lökhárítóban, ezért a hibakeresés nem egy méznyalás. Márpedig ha fennáll a gyanú, hogy úgynevezett tömítetlenség van a rendszerben, muszáj utánajárni a dolognak, különben a turbó bánhatja. Erre való a turbókör-vizsgáló készlet.

A kofferben négy pár dugó található, amelyek lefedik az általános átmérő-tartományt. Öt milliméteres lépcsőkkel vannak kiképezve a dugók, a köztes méretekbe némi tágítással lehet bedugni őket. Az egyik oldalra gyorscsatlakozóval lehet rákötni a szelepet, amelyet keréktöltő pisztollyal lehet megnyomni, mintha gumit fújnánk. Mindez a megszokott Beta-minőségben. Nem űrtechnika, némi kreativitással akár házilag is össze lehetne barkácsolni, de ezt profi műhelyeknek szánják, ahol nincs idő kendácsolni, kísérletezni, és úgyis visszahozza az árát.

A Landini-traktornál, amelyen az Axiál bajai telephelyén kipróbáltuk a készletet, szépen le lehet követni a levegő útját a frontkúleren át. Kapásból négy gumicsövet látunk, nyolc bilinccsel: megannyi hibalehetőség. Mivel új a traktor, mi pedig csak játszottunk a webshopból kölcsönkapott szerszámmal, a dolog könnyebbik végét fogtuk meg, ott bontottuk meg a rendszert, ahol könnyű volt. Éles helyzetben az a biztos, ha a lehető leghosszabb szakaszt vizsgáljuk, a turbó kimenetétől egészen a szívócsonkig.

Nem nehéz megérteni a diagnosztikai művelet lényegét: ledugózzuk a turbókör két végét és megfújjuk kompresszorral. Ha tartja a nyomást, storcki, profizmust sugárzó, rezzenéstelen arcéllel visszapakoljuk a dugókat a kofferbe, jelentőségteljesen úgy fordítjuk, hogy az ügyfél is lássa a Beta-feliratot, majd a főnökszékbe huppanva elővesszük a vastag ceruzát a számla megírásához. Valahogy vissza kell hozni azt a közel ötvenezer forintot, amibe került.

Ha viszont fel sem épül a nyomás, vagy valahol szelel a rendszer, elő kell venni a szerelőlámpát, és megkeresni, hol ereszt. Jellemzően az olajköddel telenyomott terület epicentrumában. A helyes diagnózis több mint fél siker, a csövet, hűtőt kicserélni már csak csavarozgatás.