A hosszú életű autófényezés titka

2018.11.29. 06:22

Miután meglátogattunk egy autófóliázó céget, logikusnak tűnt, hogy felkeressünk egy fényezőműhelyt is. Ez meglepően nehéz volt, ugyanis a műhelyek annyira tele voltak munkával, hogy nem igazán tudtak velünk foglalkozni. Amikor az egyik cégnél végül beléptem egy festőkamrába és megszédültem a festékszagtól, már éreztem, hogy ez nem egy egyszerű szakma.

Az elmúlt hónapokban igyekeztünk valós képet mutatni a hazai autójavítói szakmák egyes ágairól, a munkaerőhiányról és a különböző mesterségek jövőjéről. A sok kis műhely miatt nehéz megbecsülni, hogy mennyi autófényező dolgozik ma Magyarországon, de ha az átlagos bruttó 158 ezer forintos bért nézzük, minden bizonnyal az egyik legalulfizetettebb szakmáról van szó. És akkor még az egészségügyi kockázatokról nem is beszéltünk.

János, vagy ahogy a többiek szólítják, Jani bácsi 40 éve fényez autókat, de látszólag elég jól bírja, alig köhög jobban mint egy átlagos dohányos. Amikor arról kérdezem, milyen egészségügyi problémákkal kell szembenéznie egy autófényezőnek, mosolyogva mondja, hogy egy ideje már ő is hord maszkot. „Fiatalkoromban persze mindent jobban tudtam, mint mások, akkor ez még nem számított.” – teszi hozzá.

Pedig aki sokáig szívja a hígítós levegőt, annak hosszú távon tüdőproblémákkal kell számolnia. A maszkon kívül a kesztyű és az overall sem árt, hiszen a ma elterjedt vízbázisú festékek ugyan a környezetre kevésbé ártalmasak, viszont a bőrön keresztül felszívódnak, károsíthatják az idegrendszert, a májat és vesét is.

Ottjártamkor egy Audi A4-es lökhárítója és oldalsó eleme várta a száradást a csajos naptárak tövében nyíló kamrában, és egy motorokat szállító Ducato lakóbusz szépült meg Jani bácsi kezei alatt. Mint a legtöbb szakmában, úgy az autófényezésnél is az előkészítés a legfontosabb. A sérült elemeken általában először a karosszérialakatos dolgozik, mire Jani kezei közé kerül. Hamar kiderül, hogy az autófényező élete nagy részét csiszolással tölti, hiszen a nagyjából tíz munkafázisból négynél kerülnek elő a különböző durvaságú papírok.

Az első csiszolás után jön az alapozás, majd a gittelés, ha komolyabban sérült az elem. Janit ebben a fázisban szokták a legnagyobb meglepetések érni. Állítása szerint az olaszok a legnagyobb művészek, ha gittel kell szépre varázsolni egy autót, de korábban találkozott már olyan szalonautóval is, amin a csiszolás során előbukkant a javítóanyag. Én is találkoztam már olyan céggel, amely jégkáros, fényezésében látszólag durván nem sérült új autók karosszériáját egyengette ki ezzel a módszerrel, de történhetnek prózaibb balesetek is a nullkilométeres autókkal, amikor szintén ez a megoldás.

Jani gyakran javított olyan autókat, melyeknek fényezését a vasúti szállítás során az áramszedőről lepattogzó szikra sebesítette meg. Ilyen szempontból a mozdony mögött, a felső szinten szállított autók vannak a legnagyobb veszélyben, de erről általában az új autó vásárlója persze semmit sem tud.

Az újabb csiszolás és újabb alapozás után a változatosság kedvéért ismét csiszolunk, Jani el is mondja, hogy ez a legkimerítőbb a szakmában. Habár sok folyamatot lehet géppel végezni, a Nemzeti Pályaorientációs Portál az autófényezők munkáját a közepesen megerőltető fizikai munkák közé sorolja. Modernebb autók lökhárítóján különösen nehéz dolgozni, mert manapság a súlycsökkentés és a gyalogosvédelmi normák miatt rövidebbek a motorháztetők, így az óriási elemmé duzzadt műanyag elemek könnyen hajlanak. Hármas Clión, 207-es Peugeot-n például nem jó dolgozni.

Közben találok egy sérülést az ajtón, amiről kiderül, hogy gyorsan lehet javítani, így belekóstolunk egy kicsit a polírozásba is. Jani szerint a legfeljebb közepes karcok polírozópasztával és polírozással eltüntethetők egészen addig, amíg a körmünkkel nem érzékelünk a karcolás mentén egy kis árkot a fényezésben. A munka tényleg néhány pillanat alatt elkészül, és az ajtó olyan, mint új korában. A polírozást látszólag sérülésmentes autón is évi kétszer ajánlja Jani: „A fényezés olyan mint a kéz. Ha nem ápolom, az is kiszárad, az autónál meg felrepedezik a festék, lemállik a lakk” - teszi hozzá Jani. Ez a művelet egyébként 15-20 ezer forintba kerül. Jani a gépi autómosóban nem bízik, abban viszont igen, ha a gőzborotvás módszeren az összes programon végigmegyünk.

A következő állomás az itt fillerezésnek, máshol föllerezésnek nevezett szórógittelés, amely eltünteti az egyenetlenségeket és segíti majd a festék tapadását is. Újabb csiszolást követően már a szűrt levegőjű festőkamra a következő állomás, ahol szilikon lemosóval zsírtalanítják a fényezésre előkészített karosszériaelemeket. Előkerül a mézes kendő is, amivel portalanítják a felületet. Minél tisztább és simább az elem, annál szebb és tartósabb lesz a fényezés.

A pontos színt általában egy ép elemről vett mintával választják ki, hiszen láttuk már, hogy a gyár által megadott kód nem mindig vezet tökéletes eredményre. A festékbe belekerül a mennyiségnek megfelelő edzőanyag, ami amellett, hogy felgyorsítja a száradást, tartósabbá is teszi a fényezést. Ezután már mehet is a szórópisztolyozás. Színtől függően 2-3-4-szer kell átfújni egy-egy felületet, majd szárítás után már csak a lakkréteg és egy újabb szárítás van hátra a folyamatból. A sérülés nagyságától függően egy elem akár egy teljes napig is készülhet, de sok idő elmegy azzal is, hogy várni kell a száradásra mielőtt az első rétegre egy újabb kerül.

Jani szerint ha szeretnénk elkerülni, hogy újrafényezett használt autót sózzanak ránk sérülésmentesként, az a biztos, ha szakértővel megyünk vásárolni, mert aki trükközni akar a fényezéssel, manapság megtalálja a módját. Ha valaki mégis nekilátna egyedül a kalandnak, annak érdemes tudnia, hogy a modern autók gyári fényezésének átlagos vastagsága 90-120 mikron között van. A japánoké jellemzően vékonyabb, németeké vastagabb. Ajtósarkok, kerékjárati ívek, küszöbök a legfontosabb részek, ha rozsdát keresünk, de érdemes a küszöböt egy kicsit meg is nyomkodni, mert így is kiderülhet, hogy javították-e.

Egyre gyakrabban csinálják rücskös felületűre (ellenállóbb a kőfelverődés ellen) a küszöbök fényezését és előfordult már, hogy ez erősebbnek bizonyult, mint a mögötte lévő anyag. A fényezőmester azt javasolja, hogy esőben ne menjünk autót nézni, mert a vízcseppek könnyen megtévesztik a szemet.

Ellenben egy jó polárszűrős napszemüveggel, napsütésben könnyebben észrevehetjük, ha valahol nem stimmel a fényezés. Érdemes az egyes elemek között nézni a színeltéréseket, mert előfordul, hogy ködöléssel (színátmenettel) próbálják elfedni, ha nem sikerült eltalálni az újrafényezett elem színét. Egy elem fényezése az általam felkeresett műhelyben 20-25 ezer forintba kerül, a javítás pedig a sérülés nagyságától függően 15 ezer forint, így akár tízezreket is spórolhatunk ahhoz képest, mintha újat vennénk.

Jani '74-ben az általános iskola után kezdte a szakmát a mátyásföldi Ikarus üzemben. Ahogy ő mondja, akkor jól hangzott ez a szakma, ma már az emberek prioritási listáján sokkal lejjebb került az esztétikum, nem szeretnek költeni az ilyesmire.  Közel a hatvanhoz már kezd fáradni, de még mindig jó érzéssel tölti el, ha sikerül szebbé tenni egy autót és az ügyfél is elégedett.

Köszönjük a segítséget a Barnautó Kft-nek!