Egy 14 éves diák oldotta meg a mindent kitakaró tetőoszlopok problémáját

2019.12.16. 16:10

Egyre több mindent határoznak meg a biztonsági előírások. Az autók tetőoszlopainak nagyobb gyűrődést kell kibírniuk, vastagabbak, mint valaha és nőnek a visszapillantó tükrök is, hogy jobban lásson a sofőr hátrafelé. Csak az a baj, hogy lassan már előre nem látunk ki.

Mi az a holt tér? Minden, amit az autónk vezetőülésén ülve nem látunk, pedig körülöttünk van. Ilyenek azok a dolgok, amiket nem veszünk észre a tükrökben, kitakarják az oszlopok, vagy közvetlenül az autónk orra előtt helyezkednek el. A tapasztalt sofőröknek számára mindez apró probléma lehet, és sok forgolódással csökkenthetjük is a kitakarásból adódó veszélyeket, de így is sok baleset vezethető vissza a holtterekre.

A külső visszapillantó tükrökből nem látható területek láthatóvá tételére van megoldás, főleg manapság. Egyszerűen felszerelhetünk egy plusz tükröt, amelyben új szögből láthatjuk az autó környezetét, az újabb autókban pedig már különféle szenzorokkal ellátott holttérfigyelő rendszerek segítenek, melyek villognak, csilingelnek, ha éppen rá akarjuk húzni a kormányt egy közelben lévő autóra, vagy bringásra. A hangjelzés persze nem segít abban, hogy lássuk is azt, amin éppen áthajtanánk, de legalább ösztönöz, hogy jobban körülnézzünk.

A közvetlenül az autó mögött és előtt elhelyezkedő akadályok sem jelentenek már gondot, ezek inkább alacsony sebességnél, például parkolásnál kerülnek szóba, erre pedig kifejezetten jó megoldást nyújtanak a kamerák – akár 360 fokban az autó körül, illetve a parkolóradarok.

Az A oszlop problémája bonyolultabb, pedig ez is elég nagy területet takar ki a látóterünkből. Leginkább kanyarodás közben, egy kereszteződésbe fordulásnál érezhető ez, hiszen egy gyalogost vagy akár biciklist is nehezebben veszünk észre, ha pont rosszkor van rossz helyen. Mégis nehéz lenne mellőzni ezt a zavaró tényezőt.

Pedig az A oszlopokat nem lehet kiiktatni, hiszen ha egy balesetben felborul az autó, ezeknek kell megtartaniuk a tető első részét anélkül, hogy az az utasok fejére gyűrődne.

Persze az A oszlop egyúttal dizájnelem is, hiszen ez határozza meg azt a vonalat, amely a szélvédőt és az oldalajtókat határolja, egyúttal a tetővonal kialakításában is szerepet játszik. Ahhoz, hogy a közkedvelt sportos kinézetet elérjék, a gyártók sokszor nagyon megdöntik az A oszlopot. Ez kívülről jól néz ki, hiszen finomabb íveket eredményez és aerodinamikai szempontból is előnyösebb, de a sofőr így még kevesebbet lát, hiszen a látótérből sokkal többet takar ki egy vízszinteshez közelítő csík.

Ráadásul az A oszlop vastagsága nemcsak azért nő, mert több fém van benne, itt futnak az elektromos vezetékek az autó fara felé. Például, ha van függönylégzsák a kocsinkban annak a kábelezését is itt vezetik el, ez pedig szintén egy fontos biztonsági rendszer.

A gyártók próbálkoznak: előfordul, hogy kettéosztják az A oszlopot és egy ablakkal próbálják csökkenteni a holtteret. Ez egyrészt szerintem sokszor nem túl esztétikus megoldás, másrészt a mai technológiákkal - már a tükröket is kijelzőkre és kamerákra akarja cserélni néhány gyártó - talán létezik ennél hatékonyabb.

Erre gondolt Alaina Gassler tizennégy éves, amerikai diák is, amikor a problémával kezdett foglalkozni. Az ő ötlete az volt, hogy kamerákat helyez el az autón, és azok képét az oszlopokra vetíti egy projektorral, így láthatóvá válik az oszlopok által kitakart terület is. El is készített egy prototípust, amellyel akkora sikert aratott, hogy egy nemzeti tudományos versenyen megnyerte a 25 000 dolláros fődíjat. A pénzből további fejlesztést tervez: LCD-kijelzőkön jelenítené meg a kamerák felvételeit a vetítés helyett, így sokkal fényesebb, napos időben is jól látható képet kapna a sofőr.

A nagy autógyárak is elkezdtek már hasonló megoldásokon gondolkozni. A Lincoln például Gassler ötletével teljesen megegyező koncepciót mutatott be 2018-ban, de az a mai napig nem valósult meg. A gyártó még azzal bonyolította a helyzetet, hogy egy szenzor figyeli a sofőr arcát, így a kép folyamatosan változhat a vezető pozíciójának megfelelően. Gassler ezzel a részletkérdéssel nem foglalkozott, az ő rendszerében egyszer beállíthatjuk a kamerát az üléspozíciónknak megfelelően, és csak akkor kell módosítani ezen, ha ezen az ülést is mozgatni szeretnénk. A Hyundai és a Kia is hasonló terveket szabadalmaztatott.

volvo-scc-2001

A Volvo még 2001-ben rukkolt elő egy látványautóval, az SCC-vel (Safety Concept Car), amely kifejezetten az újragondolt biztonsági elemeket bemutatására készült. Többek közt az A oszlop jelentette problémára is volt ötletük, a Volvo mérnökei a fémszerkezet cikk-cakk elrendezésével próbálták megtartani annak szilárdságát, a hézagokat pedig plexiüveggel töltötték ki, így valamennyire át lehet látni rajta. A Volvo szerint a tető terhelhetősége nem csökkent ugyan, ám a koncepcióból nem lett szériagyártású megoldás. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az elektromos kábelek elhelyezése miatt egyszerűen nem lehet teljesen átlátszóvá tenni az első oszlopokat.

Gassler azt nyilatkozta, hogy nem szeretne céget alapítani az ötletére, inkább eladná, és úgy gondolja, hogy a Teslát érdekelhetné a leginkább. Bár több autógyár is foglalkozott már ezzel a problémával, a Teslánál még pont nem esett szó róla publikusan. Ettől függetlenül biztosan van értéke egy ilyen ötletnek, hiszen minél több és okosabb biztonsági rendszert próbálnak beszerelni a gyártók az autóikba.

Ezzel a megoldással, illetve a visszapillantó tükrök kamerákra cserélésével lehetségessé válna, hogy a B oszloptól előre felé szinte teljesen zavartalanul lásson ki a sofőr az autóból, ami valószínűleg sok balesetet megelőzhetne.