7,8 milliós forintos VW 2,4 milliós hibával, a szerviztörténet titok

2021.03.09. 18:58

Miért lenne égetően fontos megismerni minden használt autó szerviztörténetét? Például, mert akkor nehezebb volna úgy megvenni egy motorhibás autót, majd szembesülni a 2,4 milliós javítási költséggel, hogy közben még ott lebeg a fejed felett az óratekerés gyanúja is. Miért nem megoldható ez most? Kiderül a cikkből.

Néhány évvel ezelőtt írtunk részletesen a Volkswagen négyhengeres, közös nyomócsöves, kétturbós dízel CFC motorszériájáról, amelyet kizárólag a T5 kishaszonjármű-sorozat legerősebb dízelváltozataiba építettek. A tervezéskor nagyon elrontottak egy alkatrészt az EGR-hűtőt, amelyből idővel apró darabok válnak le, ezeket beszívja a motor, amely villámgyorsan kopni kezd, ettől megnő az olajfogyasztás és jönnek a milliós javítási költségek. 

Norbert aligha olvasta a fenti cikket, amikor 2019 júliusában éppen egy ilyen önpusztító dízellel szerelt Volkswagen T5 Multivan mikrobuszt vásárolt használtan, az Autó Everest kereskedésben. A kiválasztott példányt 2013-ban gyártották, új kora óta Magyarországon használták, így biztonságos vételnek tűnhetett. Több T4 (vagyis a kilencvenes évekbeli VW kisbusz) után egy T4 Caravelle Syncrót váltott le az újabb Multivannel, mert azt gondolta, hogy ha az öreg kisbusz 700 ezer kilométeren át egyetlen hátsó differenciálmű-hibát leszámítva megbízhatóan szolgált, az újabb sem lehet rossz. Tévedett.

A T5 Multivant először 2018-ban vitték műszaki vizsgára, ezért a Jármű Szolgáltatási Platformon most is csak az akkori vizsgán rögzített 105249 kilométeres óraállás látható. A következő év februárjában eladták a nagy Volkswagent 121 ezer kilométerrel, majd az ezt követő hónapok, vélhetően kereskedők közti átíratásai miatt hasonló óraállások kerültek még az állami rendszerbe az adásvételi szerződésekről. A Jármű Szolgáltatási Platform minden magyarországi autót az alvázszáma alapján azonosít, de a rendszám alapján működnek a lekérdezések, a tulajdonosok adatai pedig nem nyilvánosak, nem kinyerhetők.

Már öt hónapja volt Norberté a busz amikor észrevette, hogy fogy a hűtőfolyadék, amire egyébként hibaüzenet figyelmeztet a műszerfalon. Szervizbe vitte a Multivant, de az első műhely nem talált szivárgásra utaló nyomot a motortérben és a hűtőrendszeren, ezért először a fentebb említett, egyébként valóban problémás EGR-hűtő cseréjét javasolták ám mivel a hűtőfolyadék továbbra is fogyott, Norbert márkaszervizbe vitte a buszt.

A Porsche Inter Autó Pestnél hamarosan rossz híreket közöltek vele: a motor hengerfejes, nagyjavításra szorul. Már 2019. decembere volt, amikor olvasónk megkapta a lesújtó hírt, mely szerint az öt hónappal korábban 7,8 millió forintért vásárolt, újszerű Volkswagen kisbusz motorjavítása közel 2,4 millió forintba kerül.

Ugyanitt arra is felhívták a figyelmét, hogy az műszerfali számláló szerint 121 ezer kilométert futott Multivan 2017. novemberben 182 ezer kilométerrel járt szervizben egy visszahívás miatt. Ezt a cég a márkaszervizek számára elérhető adatbázisból tudta meg, amelyben a hivatalos márkaszervizbe hordott autók korábbi karbantartásait, javításait és a visszahívásos akciók időpontját, az elvégzett munkákat és az aktuális futásteljesítményt rögzítik. 

A szerviztörténet fontosságát több cikkben taglaltuk már, de elég ránézni egy random használtautó-hirdetésre, hogy értsük: akár folyamatosan vezetett, akár csak kedves emlék egy szervizkönyv, szinte mindenhol említik az eladók. Sőt, egyszer valaki el is adott egy ilyen üres füzetet nekem, kéz alatt.

Miközben a szervizkönyv nagyon könnyen hamisítható, a magyarországi importőrök túlnyomó többsége nem osztja meg saját szervizadatbázisának tartalmát az érdeklődőkkel. Egyrészt ezeket az információkat a gyártók tulajdonának tekintik (!), másrészt arra hivatkoznak, hogy a korábbi szervizlátogatások részletei csak a korábbi tulajdonosokra tartoznak.

Ezzel olyan helyzetet teremtenek, amelyben nagyon könnyű hamis szervizkönyvet krumplinyomdázni bármihez. Kérdés, hogy milyen személyes érdeket védenek a márkaképviseletek, amikor nem osztják meg a korábbi tulajdonosok időszakában keletkezett szervizadatokat a mostanival, vagy azzal, aki csak akkor vásárol meg bármilyen autót, ha hiteles forrásból megtudhatja, hogy rendesen hordták olajcserére és/vagy nem volt benne több kilométer évekkel korábban, mint most.

Miután Norbertet a Porsche Inter Autónál leforrázták a 2,4 milliós javítási ajánlattal és a 60 ezer kilométeres óratekerés gyanújával, szeretett volna még többet megtudni a Multivan múltjáról. A műhely nem segített neki, sőt ügyvédjének, Dr. Horváth Dánielnek sem, aki a vásárlás után öt hónappal kiderült hengerfejhiba, illetve a gyanús kilométerállás miatt megkereste az Autó Everestet is.

Amikor egy magánvásárló autókereskedésből vesz autót, a vásárlást követő első hat hónapban minden, a Multivanéhez hasonló jellegű, úgynevezett rejtett hiba esetében abból indul ki a jog, hogy az már fennállt korábban is, vagyis rejtett hibával adták el az autót. Ez hibás teljesítésnek minősül, lehet reklamálni és ebben a hat hónapos időszakban a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy az autó nem volt hibás, amikor eladta.

Az ügyvéd 2020. márciusában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, de panaszt tett a kereskedésben is a motorhiba, illetve az óratekerés gyanúja miatt. A hatóság megkereste a márkaszervizt, amely az importőrhöz irányította. Az importőr, a Porsche Hungária azt válaszolta a hatóságnak, hogy az autók javítására, karbantartására vonatkozó információk szűk körét az ElsaPro nevű gyári adatbázisban tárolják, a tulajdonosok személyes adatait, nevét, címét, telefonszámát pedig az ügyviteli rendszerben. Csakhogy hiába vannak ilyen módon elkülönítve egymástól a Norbertet is érdeklő, kizárólag az autóra vonatkozó információk a korábbi tulajdonos személyes adataitól, ezeket áttételesen mégis össze lehet kötni egymással, ezért sem köteles kiadni őket a későbbi tulajdonosnak, így Norbertnek sem.

Erről egyébként a cég interneten elérhető adatvédelmi tájékoztatója is részletesen ír. Egyebek mellett azt, hogy egy autó aktuális tulajdonosa is csak saját tulajdonlásának idejéből származó szervizinformációkhoz férhet hozzá, a többihez engedély, vagy hatósági felszólítás kell.

Információszabadság 2017

Csakhogy aki Totalcart olvas, azt a szervizadatok titokban tartása kicsit meglephette, főként, ha olvasta 2017-es cikkünket, amelyhez azután kértünk és kaptunk állásfoglalást a NAIH-tól, hogy a legtöbb importőr a Porsche Hungáriához hasonlóan vélekedett. Részben arra hivatkoztak a cégek, hogy a szervizadatok a korábbi tulajdonosokhoz köthetők. A hatóság akkor így foglalta össze álláspontját, idézem:

"Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. törvény szerint csak akkor minősülhetnek személyes adatnak egy autó szerviztörténeti adatai, ha azokon keresztül a korábbi tulajdonos is beazonosítható. A hivatal szerint ez csak akkor lehetséges, ha a szerviztörténetet összekötik a tulajdonos nevével, címével, és így adják ki az érdeklődőnek."

Mindez nem azt jelentette, hogy a hatóság szerint a szervizek kötelesek segíteni a vásárlóknak, vagy tulajdonosoknak a múlt feltárásban, csak annyit, hogy ha megtennék, nem sértenének törvényt, inkább csak egy fontos jogot szolgálnának: a szabad tájékozódáshoz fűződőt. 

Adatvédelem 2021

Az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ezúttal úgy látja, helyesen gondolja a Volkswagen-csoport márkáinak importőre, hogy az általa az ElsaPro rendszerben tárolt szervizadatok, tehát az időpontok, a műhelylátogatásokon történtek, és persze az autók alvázszáma, illetve rendszáma közvetetten visszavezethető a korábbi tulajdonosok személyére. Azok nem minősíthetők Norbert személyes adatának és mivel az ő információs önrendelkezési joga attól a pillanattól él, hogy megvette a motorhibás Volkswagent, a korábbi időszakra vonatkozó szervizinformációkat nem volt köteles kiadni neki a szerviz. 

Az újabb állásfoglalásból csak idéztünk, a teljes szöveg árnyalhatja a képet, ezért ide linkeljük anonimizált formában, hogy bárki elolvashassa. 

Mit mond a korábbi adatvédelmi biztos?

Nem kis ellentmondást éreztem a 2017-es, Totalcarnak adott és a 2021. februárban Norbert ügyében kiadott NAIH állásfoglalások közt. Fontosabb jog megőrizni egy használt autó korábbi, márkaszervizes javításainak részleteit és ezzel teljes mértékben elfalazni a későbbi tulajdonosokat, hogy bármit megtudjanak az illető kilétéről? Esetleg az a fontosabb, hogy bármely használt autóról a lehető legtöbb információt szerezhessen be az az évi 700-800 ezer vásárló, akinek egyáltalán eszébe jut Magyarországon, hogy ezeken az információkon több millió forintja múlhat? Amikor a korábbi tulajdonos beleegyezéséhez kötik a tájékoztatást, a papíros szervizkönyvek, kamuszámlák és egyebek hamisítását teszik könnyebbé az évente behozott kb. 150 ezer használt autó esetében. 

Dr. Jóri András ügyvédhez fordultam, aki 2008 és 2011 közt Magyarország adatvédelmi biztosa volt, napjainkban pedig a GDPR, vagyis a NAIH újabb jelentésében is hivatkozott általános európai adatvédelmi rendelet szakértője. 

A szakértő minkét hatósági állásfoglalást tanulmányozta, és szerinte a NAIH alapvető jogkérdésben jutott két eltérő következtetésre három év távlatában. Mint írja, az első esetben azt mondta ki a hatóság, hogy a szerviztörténet (stb.) nem minősül személyes adatnak. Ez tehát azt jelenti, hogy nincs adatvédelmi akadálya ezek kiadásának, azt a márkaszerviz megteheti, bár erre adatvédelmi jog alapon nem köteles. Azért nem, mert ha a szervizadatok nem minősülnek személyes adatnak, akkor az ezekkel kapcsolatos hozzáférési jog sem érvényesíthető.

Ez a jog azt jelenti, hogy bármely adatkezelőhöz (itt az importőr) fordulhat bárki, és saját adataihoz való hozzáférést kérhet — ám ha ezek nem személyes adatok (mint a 2017-es NAIH-állásfoglalás szerint), akkor ez a jog nem él, mivel az akkori törvény, illetve most a GDPR nem hatályos az adatkezelésre.

A másik, 2021-es ügy eltérő érvelést alkalmaz. Egy 2007-es, elég korai, az EU adatvédelmi munkacsoportja által kibocsátott, egyébként nem kötelező erejű értelmezésre alapozva azt vezeti le a NAIH, hogy mégis személyes adat az autó szerviztörténete, ám minden esetben azon személy személyes adatainak tekinthetők, akié éppen az autó.

Dr. Jóri András szerint viszont, ha a szervizadatok személyes adatok, akkor a GDPR hatálya alatt áll az adatkezelés, vagyis a mindenkori tulajdonost megilletik a GDPR szerinti jogok az ő tulajdonosi minősége alatt keletkező adatok kapcsán. Az autó tulajdonosaként élhet mindegyik tulajdonos a hozzáférési jogával.

Az első esetben tehát adatvédelmi jellegű joga senkinek nincs az adatok felett, hiszen azok senkihez nem köthetők, így a márkaszerviz, vagy importőr dönthet úgy, hogy nem segít a következő tulajnak. A második esetben az adat a mindenkori tulajdonos adata, ami két következménnyel jár:

(1) a tulajdonlás alatt joga van az adathoz való hozzáférésre GDPR-alapon, de (2) az ezen kívüli időszakot tekintve az adat más személyes adatának minősül, tehát annak a személynek a hozzájárulása (vagy más jogalap, lásd alább) kell ahhoz, hogy az adatot megkaphassa.

Fontos, hogy a két értelmezés között megváltozott ugyan a jogi környezet (a GDPR bevezetése miatt), ám ez ebben a kérdésben releváns változásokat nem hozott. Ilyen, a korábbi gyakorlatot illető eltéréskor, főleg, ha egy olyan alapfogalom értelmezéséről van szó, mint a személyes adat, legalábbis reflektálnia kellene arra a jogalkalmazónak, hogy miért választ más értelmezést, mint korábban.

Mit kéne kezdeni a szervizadatok védelmével?

A NAIH teljes neve: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (!) Hatóság. A magyar jog nagy újdonsága volt 1992-ben, hogy az akkori adatvédelmi ombudsmant (amelynek a NAIH az utóda) egyszerre tette felelőssé a személyes adatok védelméért és az adatok nyilvánosságáért.

Mint a korábbi ombudsman a Totalcar kérdéseire adott válaszában írja, a titkosság és a transzparencia közötti egyensúly sokszor csúszik el a túlzó adatvédelem irányába, és egy olyan szervezetnek, amely mindkét ügyet képviseli, egyfajta egyensúly megteremtésére kell törekednie. Ezt a jelen ügyben nem látja Dr. Jóri András, így nem érti, miért kellene a volt tulajdonos magánszféráját ilyen módon védeni.

Vitathatónak tartja a 2021-es értelmezést. A 2007-es állásfoglalásra hivatkozás nem világos (hiszen az ott emlegetett “eredmény” elem éppenhogy fennáll a jelen esetben, hiszen a mostani tulajdonos jogát és érdekeit is érinti az adat). Nem derül ki, hogy miért lenne inkább a volt tulajdonos személyes adata egy régi kilométeróra-állás, mint a mostanié.

Mindennek alapján a korábbi ombudsman inkább fenntartotta volna a 2017-es állásfoglalást. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ügy nem adatvédelmi kérdés, vagy az autó ezen technikai adatait az aktuális tulajdonos személyéhez (is) kötötte volna. Az aktuális tulajdonos mindig hozzáférhetne a korábbi szervizadatokhoz, vagyis joga volna megtudni, mikor és hogyan, illetve hány kilométerrel javították az autót, amit megvásárolt.

Ha a márkaszerviz akarna, még a 2021-es állásfoglalás keretei közt is adhatna infót az új tulajdonosnak, mivel adatkezelés jogalapja lehet az is, ha ez az adatkezelő vagy harmadik személy (!) érdekeit szolgálja, és ennél az érdeknél nem súlyosabb az érintett magánszféra védelméhez fűződő érdeke. Ezúttal a harmadik személy a mostani tulajdonos, tehát Norbert, az érintett pedig a korábbi tulajdonos, és az érdekmérlegelés eredménye pedig könnyen arra vezethet, hogy az adat kiadható, vagyis olvasónk megtudhatja, amit az importőr nem akar elárulni neki a Multivanről.

Mégsem volt óratekerés? Ki fizette a motorjavítást?

Norbert ügye peren kívül zárult le. Szerencséje volt, mert egyrészt az autót neki eladó kereskedés némi egyezkedést követően jogszerűen kezelte a reklamációt, és fizette a javítások egy részét, másrészt a vásárláskor kötött garanciabiztosítás fedezte a költségek további hányadát, így háromfelé osztották a Multivan motorjavításának 2,4 milliós költségét.

Időközben kiderült az is, hogy amikor 2017. novemberében visszahívásos ellenőrzésen járt az autó egy márkaszervizben, a szerelő tévesen rögzítette az óraállást, valójában akkor sem 180 ezer, csak körülbelül 80 ezer kilométer volt a kisbuszban. Utólag nem lehet törölni ezt a bejegyzést.

A Volkswagen importőre nem tervezi a mostani gyakorlat megváltoztatását, így szűkített adattartalmú, korábbi tulajdonosok személyére nem visszavezethető szerviztörténet kiadását sem. Ezt ezután is csak a korábbi tulajdonos, vagy tulajdonosok beleegyezésével teszik, illetve hatósági felszólításra.

A cég azt javasolja, hogy mindenki végeztessen állapotfelmérést a vásárlás előtt és válasszon olyan autót, amelynek a szerviztörténete egyéb módon, például nyomtatott formában elérhető. Mivel a Porsche Hungáriának hatalmas használt autós kereskedői partnerhálózata is van, az itt értékesített autók szerviztörténete szintén kérdés. Erre az a válasz, hogy az Weltauto használt autóihoz is a korábbi tulajdonosok által átadott információkat adják át a következőnek, de ahogy írják: 

"Az állapotvizsgálatra hozzánk (ti. a Weltautóhoz) érkezett autókról részletesen tájékoztatjuk a leendő tulajdonost, informáljuk az autó műszaki állapotáról, a feltárt hibákról, és a gyári szerviz nyilvántartó rendszer információi alapján a soron következő szerviz esedékességéről."

NAIH: később részletesen nyilatkozunk a Totalcarnak

A cikk készítésekor a 2017-es és a mostani, ennek ellentmondó állásfoglalást is elküldtem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak. Telefonon türelmemet kérték és későbbre részletes választ ígértek az ügyben. Amint ez megérkezik, újabb cikkben osztjuk meg a Totalcar olvasóival. Addig is igyekezzenek alaposan tájékozódni a használtként megvásárolt típus sajátosságairól, javítási szükségleteiről és szerviztörténetéről, amikor lehetséges. Milliók múlhatnak ezeken a lépéseken. 

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.