Ezért maradunk az út szélén

ADAC lerobbanási statisztika – 2020.

2021.05.10. 17:57

Minél újabb és modernebb egy autó, jó eséllyel annál bonyolultabb technikát találunk benne. Autóvásárlás előtt is attól tartunk a legjobban, amit kevésbé ismerünk: turbó, kettős tömegű lendkerék, részecskeszűrő, villanymotor. Pedig jóval gyakrabban okoz bosszúságot egy lemerülő vagy cellazárlatos aksi, esetleg egy egyszerű defekt.

Nyugodtan suhanunk az autópályán, amikor jelez a navigáció: félreállt autó. A leállósávban tényleg ott dekkol valami felnyitott géptetővel, a szalagkorláton kívül láthatósági mellényben a sofőr. Mindennapos képsor, bárkivel előfordulhat. Leginkább a súlyos hibáktól félünk, de ugyanolyan kellemetlen élmény lehet egy egyszerűbb kis malőr miatti lerohadás is. A német autóklub, vagyis az ADAC évről évre elkészíti lerobbanási statisztikáját, amelyből kiderül, mire vezethető vissza Sárga Angyaluk legtöbb riasztása.

Mit mutat a statisztika?

Az ADAC egyik legfontosabb szolgáltatásának nevezhetjük a Sárga Angyalt, a bajba jutott autósokat számos partnerrel karöltve igyekeznek menteni. Rengeteg riasztás érkezik hozzájuk, bár 2020-ban a korábbinál valamivel kevesebb esetük volt, részben a koronavírus és az azzal járó korlátozások miatt. Kicsivel 3,4 millió alatt maradt ez a szám, szemben a 2019-ben jegyzett 3,7 millióval. A kivonulásokból mindig elkészítenek egy átfogó statisztikát, amelyből kiolvasható, milyen jellegű meghibásodások voltak jellemzőek, valamint az is, hogy mely autómárkák és -típusok számítottak problémásnak. Sőt, egy-egy modell gyakori nyűgjeire is fény derül. Igaz, motorváltozatonként nem szelektálnak.

A statisztika persze nem tévedhetetlen. Egyrészt nem mindenki hív azonnal autómentőt, ha maga is el tudja hárítani a problémát. Másrészt egyes gyártók úgynevezett assistance szolgáltatást is kínálnak ügyfeleiknek, így ők biztosan nem a Sárga Angyalt tárcsázzák, ha rájuk szakad az ég. Ezek a meghibásodások nem kerülnek be a többi közé, ezzel torzulhat a végeredmény. Érdemes lesz az alábbiakban vetni egy pillantást a prémiummárkák jó szereplésére – annak egyik magyarázata is éppen a saját assistance megléte lehet.

De vajon mi értelme idehaza a német rangsornak? Ugyanezeket az autótípusokat nagyrészt megtaláljuk itthon is (de vannak nagy hiányzók is), sőt nagyon sok kocsit hoznak be külföldről. Mivel a statisztika általában egy adott modell nyolc különböző évjáratát vonultatja fel, nagyon is releváns Magyarországon a kinti eredmény. A jellemző típushibákra is érdemes rápillantani, és van még egy nagyon érdekes adatsor a lenti táblázatokban: az éves átlagos futásteljesítmény. Ezt különösen használt autó vásárlása előtt érdemes felszorozni az évekkel, és elgondolkodni, reális-e a húszéves dízel Passatban a 190 ezer kilométer.

Hogyan pontoznak?

Mivel nem minden típusból ugyanannyi fut az utakon, és még kisebb az esélye, hogy ugyanannyi hibásodik meg, az összehasonlíthatóság kedvéért az ADAC szakemberei ezer autóra vetítve adják meg az adatokat. Évjáratok szerint is differenciálnak, azaz egy fiatalabb kocsival szemben szigorúbbak. Egy tízéves autó esetében jónak számít, ha ezerből húsz romlik el, de ötévesen ez már épp csak elégséges.

Így akár arra is fény derülhet, hogy egy meghatározott modell gyártási ciklusa során volt-e minőségingadozás, vagy hogy egy generációváltás változtatott-e a megbízhatóságon érdemben.

Ezek a leggyakoribb hibák

Mielőtt a méretkategóriák szerinti bontásban elmélyülnénk, nézzük meg, a közel 3,4 millió lerobbanást milyen műszaki hibák okozták. Ahogyan már a bevezetőben is lelőttük, nem a motorkatasztrófák, veszélyes fékhibák vagy beeső kuplungok viszik a prímet. A riasztások közel felében, 46,3 százalékban az akkumulátorral volt baj – ez lehet egyszerű lemerülés vagy cellazárlat is. Tavaly is ez volt a leggyakoribb hibaforrás, de az arányt tekintve növekedést figyelhetünk meg. Talán az is közrejátszik, hogy a járvány miatt voltak, akik ritkábban vették elő a kocsit, így a hosszú állás odavágott az aksinak.

Az akku után következnek a sorban a motorikus gondok, ideértve a befecskendező-rendszer, a gyújtás, valamint a különféle jeladók nyűgjeit is. Ez 15,9 százalékot tett ki, míg 14,2 százalékban jelentek meg az egyéb kategóriába sorolt riasztások. Ide mások mellett a féket, a futóművet, a karosszériát és a kormányzást sorolták a németek.

Mi a baj a villanyautókkal?

Az előző években ezekre még nem tértek ki külön a szakemberek, most viszont külön fejezetet szenteltek az elektromos autóknak. Alapjaiban véve itt sincs nagy eltérés, szintén a 12 voltos akkumulátorra volt a legtöbb panasz. De mit is keres egy ilyen aksi a villanyautóban? Olyan alapdolgokhoz van rá szükség egyfelől, mint mondjuk az ajtónyitás, illetve mindaz, ami a nagyfeszültségű hajtóakkumulátor használatba vétele előtt történik. Másfelől vannak olyan berendezések, mint a világítás, a fedélzeti elektronika és az infotainment rendszer, amelyek 12 voltot kérnek.

A második helyen az elektromosságot, a harmadikon a kerekeket találjuk a hibalistán. Mindössze 4,4 százalékban fordult elő, hogy az elektromos hajtással összefüggő részegységek mondták fel a szolgálatot: mondjuk maga a villanymotor vagy a töltési rendszer. Kicsit sarkítva tehát azt mondhatjuk, nagyobb eséllyel kapunk defektet, mint hogy ezek tönkremenjenek.

Jöjjenek a részletek

A lerobbanási statisztikát méretosztályonkénti bontásban készítették el. Összesen 25 gyártó 109 modelljét láthatjuk a felsorolásokban, háromtól tízéves korig. A táblázat első oszlopában a típus nevét, a másodikban az átlagos éves futásteljesítményt olvashatjuk. Ezt követi évjáratonkénti bontásban a meghibásodások száma (tehát hogy ezer autóból mennyi rohadt le). A fenti ponthatárok alapján színekkel is jelölték ezeket a mezőket. Az utolsó oszlopban néhány jellemző hibaforrást sorolnak fel, már ahol egyáltalán lehet tipizálni.

Miniautók

Ebben a kategóriában kétségkívül a Toyota Aygo vizsgázott a legjobban, méghozzá a japán kiskocsi valamennyi évjárata jól szerepelt. A tízéves Aygónál is csupán kevesebb mint nyolc meghibásodás jutott ezer autóra. Nem rosszak a Volkswagen-féle egyenplatformra épülő törpék sem, legyen rajtuk akár VW, akár Seat, akár Škoda embléma.

Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!
Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!

Semmi jóval nem kecsegtetnek ugyanakkor a Smartok. Szinte mindegy, hogy Forfour vagy Fortwo – igaz, utóbbinak a jelek szerint voltak jobban sikerült évjáratai. Kevésbé borzasztó, de még így sem igazán hízelgő a helyzet a Fiat 500-zal és a Pandával.

Kisautók

Jóval népesebb a mezőny a kisautóknál. Ezek közül kiemelkedett egyebek mellett az Audi A1, amelynél néhány esetben jegyeztek fel gyújtás- vagy injektorhibát. De elég megbízhatónak találták a Citroën C3-at, a Fiat Puntót, a Honda Jazz-t, vagy épp a Minit. A Škoda Fabia is ritkán romlott el. Idehaza is kedvelt típusok közül a Suzuki Swift és a Toyota Yaris sem volt rossz, de ezekből akadt egy-két olyan évjárat, amikor csak a közepesek közé sorolták.

Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!
Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!

Kicsit meglepő talán a Hyundai i20 gyenge szereplése: a táblázatban több évjárata is pirossal szerepel. A gondok ellenben nem voltak nagyon súlyosak a kis koreaival, főként a gyújtásrendszer alkatrészeivel vagy az akkumulátorral akadtak problémák. Nem büszkélkedhet eredményével az Opel Meriva sem. Látszólagos ellentmondás, hogy a Corsával kevesebb volt a baj, de ne feledjük, az előddel ellentétben ez a Meriva-generáció már nem a kortárs Corsa alapjaira épül.

Alsó-középkategória

A legnépesebb szegmens, másképpen mondva a Golf-kategória. Nemcsak a klasszikus értelemben vett kompakt autókat találjuk itt, hanem egy sor hasonló méretű SUV-ot is. Csupa zöldet láthatunk az Audi és a BMW, valamint zömében a Mercedes modelljeinél, de ne feledjük, itt közrejátszhat a saját assistance szolgáltatás megléte is. Szépen vizsgázott rajtuk kívül a Hyundai Tucson, a Mazda CX-5, a Mitsubishi ASX, valamint a Škoda Rapid és a Seat Leon is. Érdekes módon a Volkswagen Golf kissé elmaradt a konszerntársaktól.

Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!
Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!

A sereghajtók közt egy igen meglepő szereplővel találkozunk: a Kia Ceeddel. A koreai kompaktnak nincs pedig rossz híre, mégis a statisztika leggyengébb eredményét találjuk a neve mellett. Tízévesen közel 53 lerobbanás jut ezer autóra. Olyan hibák jöttek elő nála többek közt, mint a vezérlés, a gyújtás, a kuplung, az önindító vagy a benzinpumpa zavarai. Platformtársa, a Hyundai i30 valamivel jobb volt. Találunk itt egy másik Kiát: a Sportage-et, de szintén itt szerepel a Nissan Qashqai és az Opel Astra. Utóbbin a kipufogórendszerrel, hűtéssel-fűtéssel és a gyújtáskapcsolóval összefüggő jelzésekről tudni.

Középkategória

Még egyszer nem részleteznénk a prémiumgyártókkal kapcsolatos intelmeket, de egy biztos, itt is igen jól szerepeltek, legyen szó A4-es Audiról, 3-as BMW-ről vagy C osztályos Mercedesről. A Volvónak sincs oka szégyenkezni az XC60-nal, de elég jók az Octaviák, noha a korral már gyakrabban előfordulnak meghibásodások. Épp fordítva a Volkswagen Passatnál: a legfiatalabbat leszámítva mindegyik évjárat zöldet kapott.

Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!
Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!

A másik végletet is többen képviselik. A Ford S-Max változatos hibákat produkált, a szíjaktól kezdve, a fékeken keresztül a befecskendezésig. Ki lehet még emelni az Opel Insigniát: a turbó, a kipufogógáz-visszavezetés, sőt a motor is felkerült a jellemző hibák listájára. Tegyük hozzá: a kategóriában az Insignia futotta átlagosan a legtöbbet, 19 ezer kilométert.

Felső-középkategória

A nagykocsik között már kevesebb versenyzőt találunk. Az 5-ös BMW egy hajszállal talán lenyomta az Audi A6-ot, noha mindkettőnél elég változatos lista kerekedett a jellemző hibák rovatban. A Mercedes-Benz E osztály ellenben csak a másik pólust képviseli, egyebek mellett az automata váltó, az üzemanyagrendszer, valamint a kormányzás hibáival.

Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!
Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!

Ugyanide sorolták a németek a kisbuszokat is, amelyek közül csak az Opel Vivaro lógott ki lefelé. A Ford TourneoTransit Custom páros annak ellenére is elég szép eredményt ért el, hogy a maga évi 23 ezrével a legtöbbet futotta.

Kisáruszállítók

A teljesség kedvéért álljon itt ez a kategória is. A Ford Transitokkal a jelek szerint sok dolga akadt a Sárga Angyalnak, nemcsak akkumulátorral, hanem generátorral, motorral és befecskendezéssel kapcsolatos meghibásodások miatt is. A Mercedes és a Volkswagen viszont kihúzhatja magát.

Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!
Kattintásra teljes méretben látszik a táblázat!

Összegzés

Akkor most melyik autó jó? Leginkább a gondosan karbantartott. A fenti táblázatok elsősorban abban segíthetnek a használtautó-vásárlóknak, hogy lássák, egy-egy típusnál milyen problémák fordulnak elő, és milyen gyakorisággal. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy az efféle statisztikákban semmilyen módon nem jelenik meg az egyik legfontosabb faktor: a felhasználó. A legjobb konstrukciót is kinyírhatja a ridegtartás, de a legrettegettebb betegágy is lehet hálás, ha megkapja a törődést.

Teljesen biztosra ugyan nem mehetünk, de mielőtt beleugrunk egy bizonytalan vételbe, érdemes utánajárni a típushibáknak, lekérdezni az autó előéletét, és informálódni a kártörténeti adatokról, mondjuk a TotálKáron keresztül.

Forrás: ADAC

A kerülendő motorok listáját korábban már összeszedtük:

Írtunk már arról is, mely motorváltozatokat érdemes keresni:

Nagyon költséges probléma lehet a korrózió, de ebből a szempontból is vannak jobb és rosszabb konstrukciók:

Végül pedig tanácsadó sorozatunk rengeteg javaslattal és típushibával:

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.