Ha elfogy a kőolaj

2007.08.11. 02:11

Az alkohol

A másik kibekkelős technika a mostanában rohamosan terjedő alkoholos hajtás. Brazíliában a kocsiállomány java része évtizedek óta 100 százalékos alkohollal jár, de a hidegebb éghajlatú Európában csak a 85 százalék alkoholt és 15 százalék benzint tartalmazó, E85-ös keverék jöhet szóba a téli indítások miatt. Ilyen autót először a Saab kezdett forgalmazni (9-5 EcoPower), majd a Ford is beszállt a ringbe (FFV), és a Volvo is rövidesen áruba bocsátja a Fordéval megegyező motorral hajtott C30-as, S40-es, V50-es alkesz modelljeit. És néhány európai országban a Renault is elkezdte forgalmazni a Mégane 1,6-os, E85-öt faló kiviteleit.

Sajnos az elégetett E85 sem okvetlenül egészségesebb, mint a benzin, mutatta ki az amerikai Stanford Egyetem kutatója, Marc Jacobson. De legalább függetlenedést jelent az arab és orosz kőolajtól, már az is valami. Persze az OPEC sem hagyja szótlanul a lassan lavinává dagadó alkohol-őrületet; egy kommünikében bejelentette, hogy "a bio-üzemanyagok elterjedése felnyomja a hagyományos tüzelőanyagok árát, mert az OPEC-nek a csökkenő forgalom miatt nem áll majd érdekében a kitermelés fejlesztése, újabb lelőhelyek felkutatása." Fordítsuk magyarra: a hagyományos autók használóira gyakorolt nyomással próbálják zsarolni az autógyárakat, mellesleg szembefordítani a benzines és E85-ös autót hajtó tulajokat. Nem valami úriemberi stílus, de meg lehetett jósolni.

A villany

Néhányan viszont az elektromos hajtás használhatóvá tételén dolgoznak. Itt, ugye, az energiatárolással van az évszázados probléma, a villanyautó ugyanis nem tud magával elegendő töltést vinni, vagy ha igen, akkor olyan nehéz lesz, mint egy kamion. Feltölteni pedig egy örökkévalóság. A Totalcarban a Tesla Roadster sportkocsiról esett a legtöbbet szó az utóbbi hónapokban, amely kiugró menetteljesítményei ellenére - 4 másodperc körüli gyorsulás 100 km/h-ra, 210 km/h-s végsebesség - több mint kétszer olyan hatékony, mint a jelenleg piacon lévő legtakarékosabb hibrid autó. Egy feltöltéssel körülbelül 250 mérföldet (400 km) lehet vele megtenni, a töltés időtartama alig három és fél óra. Már forgalmazzák, de az összes tervezett példány előre elkelt. Bocsi.

De lesz a Smartnak is elektro-kivitele, készül az amerikai UEV Speedster , és a Tesla is dolgozik egy új elektromos autón , amit már négyajtósnak ígérnek.

Tömegcsökkentés

Meglepő, de jelentős üzemanyag-megtakarítás és emissziócsökkenés érhető el tömegcsökkentéssel is. Gondoljon csak bele, hogy bal oldali szomszédja, a száztíz kilós Dezső bácsi mennyivel jobban zihál, és mennyivel büdösebbre izzadja magát, mire felér a másodikra, mint a jobb oldalra lakó Eszter, aki csak negyvenöt kilós, finom kölniillattal. Nagyjából erről van szó az autóknál is. És a Lotus után sokan felismerik ennek az előnyeit.

A Ferrari F430 Scuderia például már csak 1250 kilós, a 13,5 mázsás alapverzióhoz képest, de a cég rövidesen bemutatja 1000 kilogrammnál kisebb tömegű sportkocsiját, az FXX Millechilit. Az új Fiat 500 is a súlytakarékosság jegyében készült, miként a Mazda2 is száz kilóval kevesebbet nyom annál, amire számítani lehetett, és az elődjénél is húsz kilóval kevesebb. Másoktól is számíthatunk pehelysúlyú minikre: 2008-ban jön az Alfa Junior, egy évvel később a Mercedes SLA törpekupé, és a Toyotától is hallottunk híreket egy, a Yarisnál igényesebb kivitelű kiskocsi készüléséről.

Többfrontos támadás

A Mercedes-Benz veszi legkomolyabban az emisszió- és fogyasztáscsökkentést, egyszerre sokféle technológiával nyomul. Frankfurtban kiállítja a Direct Hybrid jelzésű benzin-elektromos S-osztályt, amely emisszióban az LS 600h riválisa lesz. Jön egy még érdekesebb, egy 2,2 literes, biturbós dízel 200 lóerővel is, amely csak 200 g CO2-t ereget kilométerenként. Nem idei frankfurti újdonság, de a korábban említett GM-es, BMW-s dízel-hibrid kooperáció gyümölcsét is egy-két éven belül meglátjuk a sváb csillagtól. És a cég reszelgeti a tüzelőanyag-cellás prototípusait is.

A távoli jövő megoldása

Ezzel az átmeneti technikáktól el is jutottunk ahhoz, amelyik reális utat mutat kifelé a belsőégésű motorizáltság hínáros mocsarából. A tüzelőanyag-cellát évtizedek óta fejlesztgetik, és már az ezredforduló előtt léteztek kisbusz méretű, kétférőhelyes, meglehetősen szerencsétlen prototípusok. Ám a Honda idén bemutatta a teljesen működőképes, kényelmes, szép és használható FCX prototípust, amelyben a cellás készlet csupán egy nagyobb aktatáskányi helyet foglal el a két első ülés között. A General Motorsnál is bohóckodásnak tartják a hibrid-technológiát, meg a kis emissziós dízelt is, ezért szintén a tüzelőanyagcellát fejlesztik. Christopher Borroni-Bird, a GM haladó technológiájú járműkoncepciókat fejlesztő szektorának igazgatója szerint cége tíz éven belül leszámol a belsőégésű motorral. A végső megoldás egyértelműen az üzemanyagcella, amely nem használ ásványi anyagokat. Borroni-Bird szerint a hidrogénhajtást és az elektromos hajtást egymással párhuzamosan kell fejleszteni, e kettőből állna össze a GM árérzékeny üzemanyagcellás autója 2010-re. Egy új program keretében rövidesen száz darab Equinox márkájú üzemanyagcellás szabadidőautót fognak tartós tesztre világszerte.

A GM Borroni-Bird által vezetett részlege a közelmúltban írt alá szerződést nagyteljesítményű lítium-ion akkuk kifejlesztésére. Ezek elengedhetetlenül szükségesek a megfelelő hatótávolságú elektromos autó megalkotásához. Arra persze nincs garancia, hogy három éven belül készen lesz az újfajta akku. A rizikó ellenére a GM határozottan kiáll a fejlesztések mellett, és 2010-re prezentálni akarja az igazán jól használható elektromos autót. A cég stratégiájának része, hogy a meglevő autókat is elektronizálni kezdi, mechanikus rendszereiket elektromosra (fékezés, kormányzás, stb.) cserélve. Ezek már most tömeget takarítanak meg, ha pedig létrejön az elektromos autó, a bevált segédberendezéseket már csak elő kell húzni a fiókból.

A tüzelőanyagcellás autóhoz azonban hidrogén kell, sok tüzelőanyagcellás autóhoz pedig sok hidrogén, mellesleg kúthálózat is szükséges. A GM az infrastruktúra fejlesztését, a hidrogén előállítását másokra hárítja. Borroni-Bird így látja - "Elkészítjük a megújuló energiaforrásokkal működő autót, de nem a mi felelősségünk, hogy az üzemanyagot is gyártsunk hozzá".
A megoldás persze a fúziós reaktorok elterjedése lenne, amelyek - szinte - korlátlanul és olcsón termelnék az áramot. Ha tényleg elfogy a kőolaj, hamar működőképessé teszik a technológiát. Addig meg - jó autózást.

A közeli jövő autói

A kompaktoknál, középkategóriásoknál lassan eltűnnek az 5-6 hengeres motorok, tipikussá válnak az 1,4-es és 1,6-os dízelek, az E85-tel menő benzinesek. Elterjed az automatikus start/stop funkció. Hatgangos, kis belső súrlódású kézi váltókra, nagy hatásfokú, apró automatákra számítsunk. Kisebbé és könnyebbé válnak a hűtőrendszerek, a légbeömlők automatikusan nyílnak-csukódnak. Elektromos meghajtásúak lesznek az olaj- és hűtővíz-szivattyúk, utóbbi meg is áll, ha nincs rá szükség. Eltűnnek a nehéz segédkeretek az első futóműből, helyettük a motorbölcsőt hozzátervezik a vázszerkezethez. Könnyebbek lesznek az autók, kisebb, könnyebb futóműalkatrészeket lehet használni. Az utastéri levegő a motortérből érkezik majd, így kisebb lesz a zaj és a légellenállás. A B-oszlopokat különösen erős, kétrétegű acélból készítik a mai háromrétegűek helyett, ez is súlycsökkentéshez vezet. Eltűnik a nehéz zajcsillapítás, különleges, zajszűrő ajtószigetelések és aktív zajcsökkentő hifi terjed el helyette. Könnyebb ülésvázak, szivacs helyett rosttömés a kárpitokban, nagyobb üzemanyag-tankok, könnyű kerekek, kis gördülési ellenállású gumik, kisebb üvegfelület, vékonyabb üvegek - ilyenekre készülhetünk még. Teljes alsó karosszériaburkolat csökkenti a légellenállást. Pótkerék az autó alatt nem lesz.

A miniknél, kiskocsiknál 80 g/km CO2-kibocsátás az előirányzott cél. Ehhez a motorméretet kell csökkenteni, a komplikált megoldások túl költségesek a szegmenshez. Lehetnek akár kéthengeresek is, elterjed a turbódízel, a biturbó-dízel. Automatikus start/stop funkció.

Kompaktoknál, középkategóriásoknál szintén kisebbek lesznek a motorok, terjed a feltöltés, magas lesz a kocsik teteje, lapos, sima az oldalfala, a cseppforma válik uralkodóvá.

A szabadidő-járműveket méretüknél és áruknál fogva érdemes lesz hibridhajtásosra átalakítani. Az első kerekeket benzinmotor, a hátsókat villanymotor forgatja.

A nagykocsiknál, luxusautóknál szabadabban lehet fejleszteni a nagyobb profitok miatt: hibrid-hajtás, többlépcsős feltöltés, hengersor-lekapcsolás mind szóba jöhet.

A sportkocsik nem nagyon számítanak a CO2-küzdelemben, kis számuk miatt sokára halnak még ki. A lehetőségeket mutatja például az Opel Eco-Speedster, amely az 1,3 literes Ecotec-dízellel, komoly aerodinamikai módosításokkal, 660 kilogrammos tömegével 250 km/h-t tudott, és elérték vele a 2,5 l/100 km-es fogyasztást. Igaz, nem egyszerre.