Pénzzel szőnyegbombáz Amerika, mégsem örül mindenki

Az inflációellenes törvénycsomag autóipari vonatkozásai

2022.08.19. 14:13

Amerika összességében a világ legnagyobb, éves szinten pedig a második legnagyobb szennyezője Kína után, ezért is nagy eredmény az augusztus 16-án törvénybe iktatott inflációellenes csomag (Inflation Reduction Act - IRA), amely összesen 740 milliárd dollárt pumpál különböző szektorokba, hogy növelje az ország gazdasági versenyképességét és szociális stabilitását. A csomagon belül is történelmi jelentőségű figyelmet kapott a klímavédelem: 369 milliárd dollárt szánnak a területre a következő 10 évben, ez Magyarország GDP-jének kétszerese.

Minthogy 2016 óta a közlekedés/szállítmányozás az ország összkibocsátásának legnagyobb forrása (megelőzve az energiaszektort és az ipart), az új törvény autóipari implikációi is komolyak lesznek, amelyek, bár egy óceánnal arrébb vannak, nem maradnak meg a kontinensen. A közvetlen gazdasági következmények mellett puha hatásokat is várnak a szakértők: az Egyesült Államok a világ legnagyobb és legfejlettebb gazdaságaként példát mutat a klímavédelemben, egyúttal versenyre buzdít – az autóipari rendelkezések azonban arra utalnak, hogy pont az USA az, aki komoly lemaradást próbál behozni.

Villanyautó-támogatás feltételekkel

Az IRA (teljes szöveg itt, lényegi rész a 373. oldaltól) egyik fontos elemét, a villanyautókkal kapcsolatos adójóváírási gyakorlatot a külföldi gyártók élesen bírálták, a támogatások szűkítése szerintük diszkriminatív, ráadásul tágabb keretben értelmezve rövid távon vissza is vetheti a villanyautók iránti keresletet. Az új szabályozás értelmében maximum 7500 dolláros adójóváírás vonatkozik minden tiszta üzemű járműre, legyen szó pluginról vagy teljesen elektromos hajtású modellről, amennyiben az teljesít bizonyos feltételeket. Az eddigi, 200 ezres darabszámmal megszűnő támogatási küszöböt is megszüntetik, amelynek a legnagyobb nyertese a Tesla lehet, hisz ők már bőven több autót adtak el a fenti számnál.

Kép: Joe Biden aláírja az Inflation Reduction Actet Kép: Drew Angerer/Getty Images
Kép: Joe Biden aláírja az Inflation Reduction Actet Kép: Drew Angerer/Getty Images

Ezek közül több is a progresszív irányt képviseli, és valóban a tömeges elterjedés irányába mozdítja a villanyautózást, egyszersmind tükrözi, hogy a technológia felülről lefelé irányuló terjedése egy következő szakaszba lépett: a villanyautózás már nem feltétlen úri huncutság, sőt: mind a támogatandó autó ára, mind az igénylő keresete felső határhoz van kötve. SUV-k, pickupok és egyterűek esetén 80 ezer dollár (~32 millió forint), normál személyautók esetén pedig 55 ezer dollár (~22 millió forint) alatt él a támogatás. Az USA-ban értékesített villanyautók átlagára 66 ezer dollár (~26 millió forint) körül mozog, az IRA-tól azt várják, hogy a gyártók igyekeznek majd a küszöbértékek alá szorítani az árakat.

Az USA jelenleg legolcsóbb villanyautója a Nissan Leaf (27 000 USD), a legjobban fogyó Tesla Model Y (65 000 USD) viszont már nem fér bele az 50 ezres keretbe
Az USA jelenleg legolcsóbb villanyautója a Nissan Leaf (27 000 USD), a legjobban fogyó Tesla Model Y (65 000 USD) viszont már nem fér bele az 50 ezres keretbe

A jövedelem felső határát az igénylők családi állapota határozza meg: egyedülállóként 150 ezer dollár alatt, családfők esetén 225 ezer, két igénylő (pl. élet-/házastársak) esetén pedig 300 ezer dolláros összkereset alatt igényelhető támogatás. További kiemelkedő pozitívum, hogy ezentúl használt villanyautóra is lehet támogatást igényelni: a jóváírás mértéke ez esetben legfeljebb 4000 dollár (~1,6 millió forint), ami nem haladhatja meg a vételár harmadát, az autó nem lehet fiatalabb két évnél, és az éves kereseti maximumok is alacsonyabbak: 75 ezer, 112,5 ezer, illetve 150 ezer dollár a felső határ. A Nemzetközi Valutaalap szerint az amerikai jövedelmek mediánja 68 ezer dollár.

Made in USA (is a Musk)

A fenti kitételeket ünnepelte is a mainstream média, a támogatást az Amerikában készülő alkatrészekhez kötő kitételekről azonban jóval kevesebb szó esett, arról még kevesebb, hogy ezek milyen hatással lesznek az amerikai villanyautópiacra. A fent már említett árküszöb mellett további feltételeknek kell teljesülni, közülük a legfontosabb, hogy az akkucellához használatos nyersanyagoknak (lítium, grafit, nikkel stb.) meghatározott arányban az USA-ból vagy egy azzal szabadkereskedelmi egyezményt fenntartó országból kell származnia. Az alábbi táblázatokban foglaltak nem véglegesek, mert nem egyértelmű, hogy a Mexikóban és Kanadában készülő modellekre milyen szabályok vonatkoznak.

 Túllépi az árküszöböt Az ár megfelel, de nem az USA-ban készül  A szigorításig jogosult a támogatásra
Audi A7 TFSI e Quattro plug-in hybrid Audi Q5 TFSI e Quattro plug-in hybrid Chrysler Pacifica Hybrid
Bentley Bentayga Hybrid BMW X5 xDrive45e Ford Escape Plug-In Hybrid
BMW 530e xDrive BMW 330e and 330e xDrive Jeep Wrangler 4xe
BMW 745e xDrive Hyundai Tucson Plug-In Hybrid Jeep Grand Cherokee 4xe
Range Rover Plug-In Hybrid Hyundai Santa Fe Plug-In Hybrid Lincoln Aviator Grand Touring
Range Rover Sport Plug-in Hybrid Kia Niro Plug-In Hybrid Lincoln Corsair Grand Touring
McLaren Artura Kia Sorento Plug-In Hybrid   
Porsche Cayenne E-Hybrid Lexus NX 450h+   
Porsche Panamera 4/S E-Hybrid Mini Cooper SE Countryman ALL4   
   Mitsubishi Outlander Plug-In Hybrid   
   Toyota Prius Prime   
   Toyota RAV4 Prime   
   Volvo S60 Recharge Extended Range   
   Volvo V60 Recharge Extended Range   
   Volvo XC60 Recharge Extended Range   
   Volvo S90 Recharge Extended Range   
   Volvo XC90 Recharge Extended Range   

Az arány 2023. december 31-ig 40 százalék, utána 2026. december 31-ig évente emelik az arányt egészen 80 százalékig. Az akkumulátor további alkatrészeit (akkupakk, hűtőrendszer, menedzsment stb.) még szigorúbban kezelik: 2024-ig 50 százalék a kötelező hazai tartalom, 2029-től kezdve viszont 100 százalékban az USA-ban kell készülniük. A fentiek mellett a helyi gyártás/összeszerelés is kötelező lesz, ezzel Joe Biden voltaképpen tartja a kampányában tett ígéreteket, a klíma mellett a hazai munkaerőnek is igyekszik kedvezni.

Túllépi az árküszöböt Az ár megfelel, de nem az USA-ban készül  A szigorításig jogosult a támogatásra
Audi E-Tron GT Audi E-Tron SUV and Sportback Chevrolet Bolt EV
BMW iX Audi Q4 SUV and Sportback Ford Mustang Mach-E
Genesis G80 Electrified BMW i4 Ford E-Transit
GMC Hummer EV Fisker Ocean Ford F-150 Lightning
Lucid Air Genesis GV60 Nissan Leaf
Mercedes-Benz EQE Hyundai Kona Electric Volkswagen ID.4
Mercedes-Benz EQS Hyundai Ioniq 5 Tesla Model 3
Porsche Taycan Jaguar I-Pace Tesla Model Y
Rivian R1S Kia EV6   
Rivian R1T Kia Niro EV   
   Mazda MX-30   
   Mini Cooper SE   
   Polestar 2   
   Subaru Solterra   
   Toyota BZ4X   
   Volvo C40 Recharge   
   Volvo XC40 Recharge   

A feltételek közül több már a törvénybe iktatás pillanatától él, így Biden augusztus 16-i aláírásával egyidőben az Egyesült Államokban forgalmazott 72 villanyautó/plugin 70 százaléka elesett a támogatástól, fontosabb azonban, hogy a 2023. január elsejétől érvényes feltételeknek még ennél is kevesebb, alig néhány modell felel majd meg. Ez azért jelent problémát, mert egy-két évbe is beletelhet, mire kiépülnek a megfelelő ellátási láncok, amelyek nagy mennyiségben biztosítani tudják a szükséges nyersanyagot/alkatrészeket. A rendelkezés kritikusai szerint rövid távon mindez visszavetheti a villanyautók iránti keresletet, mivel a 7500 dollár egy elektromos személyautó árának tizedét is jelentheti.

Utolérni Kínát és Dél-Koreát - de inkább Kínát

A szabályozás szigora nem ok nélküli, Amerika - de Európa is - le van maradva akkugyártásban, a villanyautó-ipar keletre torzult: a világ legnagyobb akkumulátor-gyártói között kizárólag kínai, dél-koreai és japán vállalatok szerepelnek, az arányok még látványosabbak, ha tudjuk, a teljes piac 70 százalékát négy cég, a CATL (35%, Kína), az LG Energy Solution (15,9%, Dél-Korea), a BYD (11,1%, Kína) és a Panasonic (9,9%, Japán) fedi le, amelyek többek között a Teslát, a Hyundai-Kiát, a BMW-t, a Volkswagen-csoport márkáit és a General Motorst is ellátják akkumulátorokkal. Ha az USA legnépszerűbb villanyautóit nézzük, többségében szintén külföldi akkubeszállítókat találunk, további kiragadott példa, hogy a CATL piaci kapitalizáció szerint (195 milliárd USD) nagyobb, mint a Ford, a General Motors és a Stellantis együttvéve.

Forrás: Bloomberg
Forrás: Bloomberg

A belső égésű motorok 2035-2040-es betiltásának fényében egy ennyire egyoldalú beszállítói piac nemcsak gazdasági hátrány, de a nyersanyag- és beszállítói függés nemzetbiztonsági szempontból is kockázatot jelent. Az USA-nak különösen, ha a legnagyobb ellenfeléről, Kínáról van szó, ami ráadásul tudatosan, a Made in China 2025 stratégia keretében építi a villanyautó-ipari dominanciáját: a hazai nyersanyagkészletek mellett afrikai, afganisztáni és dél-amerikai bányák fölött is igyekszik befolyást szerezni. Félelmetesebb, hogy középtávon a technológiai importtól is szeretnének megszabadulni.

Forrás: merics.org
Forrás: merics.org

A fentiek alapján nem túlzás az IRA kivételező támogatása, még ha némileg protekcionista és a szabad versenyt befolyásoló mellékzöngéket pendít is meg. A trendek megfordítására már most is vannak törekvések, a jövőben egyre több márka gyártana akkumulátorokat házon belül, és fektet be bányákba; gazdag lelőhelyek is elő-előkerülnek – Németország után Törökországból is érkezett hír a kínai készleteket elsápasztó lítium/ritkaföldfém-készletről – , de a Biden adminisztráció kihasználta az egyszeri alkalmat*, hogy szembemenjen a kínai hegemóniával.

*valószínűleg jó pár évig nem lesz olyan felállás az amerikai törvényhozásban, amivel sikerülhet keresztülvinni egy ekkora csomagot.

Letörni a Zöld Ázsiót

A fenti támogatások csak töredékét képezik az IRA-ban foglalt intézkedéseknek, amelyek várhatóan nem veszítik el a lendületüket a bürokráciában. David Roberts szakértő szerint azért lehet hatékony a csomag, mert egyszerű és holisztikus: óriási mennyiségű pénzzel szőnyegbombázzák a klímabarát technológiákat, az összeset, mondván, jelenleg nem válogathatnak az eszközökben. A megújulókra való átállást így nem is annyira a fosszilis tüzelőanyagok, szénerőművek, stb. aktív visszaszorításával szeretnék elérni, a cél inkább az, hogy a tiszta energiát tegyék olcsóbbá, így az emberek maguktól átállnak majd (számítások szerint az IRA háztartásonként havi 27-112 dollárral csökkenti a rezsit 2030-ig). Ehhez a green premiumot, a környezetbarát technológiák felárát szeretnék kioltani a támogatásokkal: a leghatékonyabb előállítási módok esetén akár tizedére is csökkenhet a zöld-hidrogén kilója (3,39$-0,39$), de a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) gyártását is szubvencionálják akár 1,75 dollárral gallononként.

Forrás: rhg.com
Forrás: rhg.com

Most a legtöbben ideiglenes visszaeséssel számolnak, hisz jelentősen szűkül a támogatandó járművek köre, de hosszú távon az IRA 7-12 százalékkal növelheti a villanyautók arányát a mostani adaptációs görbéhez képest. A közúti közlekedésből származó emissziót legrosszabb esetben szinten tartják, jobb esetben pedig 2 százalékkal csökkentik. Az IRA egésze jóval látványosabb eredményt ígér, több független forrás is 32-42 százalékos GHG megtakarítással számol a 2005-ös szinthez képest, az IRA nélküli 24-35 százalékhoz képest. Mindez 439-660 millió tonna mínusz, ami Kalifornia és Florida éves kibocsátása együttvéve. Összehasonlításképp, Obama 90 milliárdos csomagja már 2009-ben is gyökeres változásokat hozott az ország energiaiparában. Ha a mostani csomag eredménye is négyszeres lesz, a klímának valamivel kevésbé, a kínai és koreai vállalatoknak valamivel jobban fog kaparni a torka.