Matrica: sunyi átverés?

Tudom, szombaton nagyon nehéz híradót szerkeszteni, nincsenek mindig természeti katasztrófák, arra sem lehet építeni, hogy beüt valami Stohl-baleset kaliberű szenzáció. Viszont ettől még ott a műsoridő, amelyet meg kell tömni valamivel. Azóta sem tudom eldönteni, hogy ez a hír ezért került-e az adásba vagy csupán megkezdődött egy újabb közvéleményformáló beetetés.

Röviden vázolva: a négynapos autópálya-matrica tulajdonképpen nem négynapos. Amit azért az ember tud, elvégre ráírják. Igazából sosem gondolkodtunk rajta, mert amióta matricarendszer van itthon, így működik: a vásárlás napjához képest a negyedik nap éjféljéig érvényes.

Oké, a korán kelők kihozhatnak három napot, 23 órát és 59 percet, de tényleg elővételben kell megvenni a matricát ahhoz, hogy kijöjjön a négy nap. És nulla órakor el kell indulni, nem ér átaludni az elejét.

Persze akadnak olyan szerencsétlen flótások, mint a mi Vályi Pistánk, aki készpénznek veszi a nevet. Jól meg is büntetik az ilyeneket. Mivel Szlovákiában, ahol ő állampolgár, tényleg 4 x 24 órára szól a négynapos matrica. Ezt is felhánytorgatta az említett riport, de rögtön hozzátették, hogy a rendszer módosítása olyan horribilis összegbe kerülne, hogy csak na. Elvégre a szlovákok okosak és gazdagok, nekünk nem telik ilyesmire.

No nem azt mondták, hogy szédítő programozói munkát igényelne, elvégre a számítógép egy adott időponthoz simán hozzá tudna adni 96 órát. Csakhogy erre – gondolom – pályázatot kellene kiírni, jó drágán megnyeretni valami haverral. Hát ezért diplomatikus megfogalmazás, hogy sokba kerülne. Egy magáncég pár százezerből megcsinálná, ha akarná. De nem akarná, mert bukna néhány százalékot a dolgon: azoknak a madaraknak a pénzét, akiknek az útja átcsúszik azon a vészterhes negyedik napi éjfélen.

Ehhez képest a riport mit vezet le az egészből? Azt, hogy be kellene vezetni a kilométer alapú díjfizetést!

Itt sikított fel a beépített vészcsengőm. Hogy mi? Egy egyszerű programozási feladatnál olcsóbb egy komplett, vadiúj, kilométer alapú rendszer kiépítése? Ahelyett, hogy inkább átkeresztelnék a négynapos matricát háromnaposra, amivel még a legdebilebb is tud kalkulálni úgy, hogy ne büntessék meg 15 ezerre? Ez lenne a legolcsóbb, tényleg?! Regisztrálják, hol hajtottam fel és hol le, amihez vagy kapuk kellenének, vagy még komolyabb kamerás rendszerek, plusz elektronikus díjfizetés, hogy ne kelljen az aprót guberálni az út végén. Már így is annyi kamera van az úton, hogy az felvet bizonyos emberi jogi kérdéseket, de ezt hagyjuk. Nem kötelező autópályán autózni, csupán célszerű.

Továbbá a díj fizetésekor praktikusan azt is megkérdezhetnék, hogyan sikerült a 160 kilométert egy óra alatt letudni. Az új KRESZ már lehetővé teszi az ilyen átlagsebesség alapú büntetést. Erre mit lehet válaszolni? Hát, ha még tudnátok, hogy kajálni is megálltam…

A téma felhánytorgatása azért ijesztett meg, mert a fizetőkapuk felépítését és elbontását már kipengettük egyszer, és senki se legyen naiv, egy új, kilométer alapú úthasználati díj hardverjeit is abból kellene állni, amit az autósok összedobnak. A dolognak ugyanis nem volt semmi aktualitása. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felemelte a hangját a négynapos matrica miatt, de a szervezet honlapján a sajtóarchívumban lehet megtalálni a közleményt, 2009 márciusából. Ugyan nem kizárt, hogy csak most ért oda a minisztériumba a levél, de lehet, hogy tényleg meg akarják puhítani a közvéleményt. Hogy megágyazzanak a fizetőkapuk újraépítésének.

Hát ezért született ez az írás. Nehogy azt tessék hinni, hogy azt a pár milliárd forintot könnyű bepengetni, még akkor sem, ha sokan vagyunk rá. Már egymilliárd forint is felfoghatatlanul sok pénz . És ez nem a díj lenne – hanem a díjemelés. Mert ugye a jelenlegi rendszer sem olcsó, a pár milliárd összedobása ezen felül értendő. Aki azt akarja megmagyarázni, hogy így kevesebbet fizetnénk, az egyszerűen hazudik: a mostani rendszer itt van, kész van és működik. Kilométer alapon talán igazságosabban fizetnénk, de ezt akkor kellett volna eldönteni, amikor a kétféle lehetőség közül végül a matricát választották. Ma már késő és drága. Nekem nem ér ennyit az igazságérzetem.