Csak a rendőrök és a politikusok hazudhatnak

2010.09.29. 06:31 Módosítva: 2010-09-29 10:59:07
0 hozzászólás

Elöljáróban le szeretném szögezni: nem vagyok notórius gyorshajtó, tisztelem a szabályokat és hiszem, hogy a rendhez hozzátartozik a rendszer és annak betartása. Ez a rendszer a közlekedésben a KRESZ, amely alapját képezi minden rendnek. Az elmúlt 20 évben és több mint ötszázezer kilométerben például gyorshajtásért csak egyszer büntettek meg, akkor is Csehországban, mert kicsit gyorsan húztam az utánfutót autópályán. 8000 forintnak megfelelő cseh koronába került a 132 km/h 110 helyett, ráadásul megnézhettem belülről egy R36-os rendőrségi Passatot és kedélyesen elcsevegtem a magyarul is jól tudó rendőrrel.

Pénzbehajtás vagy balesetmegelőzés?

Objektív felelősség, lézeres traffipaxok a közlekedésbiztonság érdekében, másról sem hallani manapság, ha egy rendőrségi szóvivő megszólal a közlekedéssel kapcsolatban. Nem volt ez másképpen szeptember 23-án az RTL Klub Házon kívül műsorában sem, ahol feltették a kérdést: Pénzbehajtás vagy baleset-megelőzés? Erre mindenki sejti a választ, ami azonban leütötte a biztosítékot nálam, az Oberling József ezredes, az ORFK Közlekedésbiztonsági Főosztálya vezetőjének hivatalos válasza volt. Szó szerint idézem:

Mostani főkapitány úr és rendészeti főigazgató úr kiadott egy intézkedést és kifejezetten megköveteli, hogy a közlekedésbiztonság szempontjából kritikus helyeken, ott, ahol balesetek történtek, ott, ahol az állampolgárok ezt kifejezettem igénylik, ott történjen a sebességmérés. Tehát nincs összefüggés a pénz és a szakmaiság között. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének ilyen esetek, nyilván lehetne olyat mondani, ahol megtörtént az, hogy ilyen helyen mértek kollégák, de még egyszer mondom, ezt nem várjuk el tőlük, és kifejezetten azt kívánjuk, hogy ez ne így történjen.”

Ez az önmagában is briliáns gondolatmenet több dolgot vet fel. Rögtön azt, hogy a rendőrség hierarchikus, utasításra és vezénylésre működő szervezetében van úgy, hogy a járőr a vezetője (parancsnoka) kérése (a vezénylés) ellenére ott mér, ahol nem kérte senki. Vagy a vezénylést írták meg rosszul, vagy a beosztott nem tartja be a szabályokat. Ezt a mondatot be kellett Oberling úrnak szúrni, mert minden autóvezető tud legalább három olyan helyet mondani, ahol mértek, de nehezen sorolható a definiált kategóriába. Sőt, főleg ilyen helyeket tudunk.

A másik pedig a közlekedésbiztonsági szempontból kritikus helyek definíciója. Én azt gondolnám, és többször elhangzott, hogy az a hely kritikus közlekedésbiztonsági szempontból, ahol balesetek történnek. Remélem, valóban van erről statisztika, én azonban még nem láttam ilyet. A statisztikák úgy néznek ki, hogy 2010 áprilisában 16,44%-kal csökkent a balesetek száma 2009-hez képest. De az is lehet, hogy 20%-kal kevesebben ültek autóba, és akkor már romlott az arány, mindenesetre ebből a baleset-megelozes.eu oldalon azt a következtetést vonják le, hogy jól dolgoznak és eredményesek. Hogy ezek a balesetek hol történtek és mi volt az egyes balesetek elsődleges oka, arról megint csak statisztikai adatok vannak. Az elsődleges oknak a sebesség nem megfelelő megválasztását és gyorshajtást szokás megjelölni, mintegy 31%-ban ez okozza a baleseteket.

Arról megint nem szól a statisztika, hogy a gyorshajtás relatív vagy abszolút, mert biztos vagyok benne, hogy ha valaki relatív gyorshajt, vagy kopott gumiabronccsal, esetleg rosszul beállított futómű-geometriával sodródik le az útról, az is a gyorshajtás kategóriába esik, és a sebességét rosszul választja meg, nem pedig az 5% alatti kategóriába, a nem megfelelő műszaki állapotú autóval való közlekedés kategóriájába esik.

a fő emberiség elleni bűn nem a gyorshajtás

Lehetne pontos és súlyozott statisztikákat is készíteni, de az nagyon őszinte lenne. Még a végén kiderülne, hogy a fő emberiség elleni bűn nem a gyorshajtás, hanem valami más. Mondjuk a kanyarodási szabályok megszegése, amit nehéz ellenőrizni, pedig 28%-ban okozza a baleseteket. És akkor mivel magyaráznánk a nagy mennyiségben beszerzett, igen drága, de gyorsan megtérülő sebesség-ellenőrző berendezéseket? Hogyan teremtenénk elő a rendőrség működtetéséhez szükséges pénzt? Pongyola, demagóg és látványos statisztikákat nagyon könnyű készíteni, és erre nyugodtan lehet alapozni. Ki néz utána? Úgysem adjuk ki az adatokat, ahogy a helyet sem. Ugyanis közlekedésbiztonsági szempontból kritikus helyek meghatározására a balesetek „várható helyei” is érdekes képet mutatnak. Amikor az M0-s új szakasza megépült, egy héttel a megnyitás után már úgy ítélte meg a rendőrség, hogy itt nagyon sok baleset lesz, hiszen már a hídról mértek a gyáli lehajtónál. De ne legyünk rosszindulatúak. Ő biztos egy önkényeskedő, a vezénylést be nem tartó rendőrjárőr volt.

Ugyanezen út M5-ös felhajtónál azonban drámaian kritikus a helyzet, itt minden nap mérnek. Én naponta arra járok, az elmúlt évben valóban láttam itt egy balesetet, egy teherautó figyelmetlenül váltott sávot. Biztos volt gyorshajtásból adódó is, hiszen különben nem mérnének itt napi rendszerességgel. Oberling úr megmondta: a szakmaiságnak van prioritása, nem a pénzszedésnek. Mert egyébként a sebességkorlátozó tábla kihelyezése teljesen rossz, ahogy millió helyen az országban. A szakaszon 110-zel mehetünk, majd 80-ra kell visszalassulnunk, de olyan nagy távolságban az M0-s szakasz végétől, amit sem műszaki, sem közlekedési indokkal nem lehet megmagyarázni. Nem kell még ott besorolni sem, és nem bovdenfékesek a mai autók, hogy ekkora rákészülés kelljen a 60-nal előírt, ám kényelmesen 80-nal bevehető rásoroló kanyarra, hogy aztán 60-ról kelljen az autópálya 110-es tempóját felvenni. Mivel teljesen szakmaiatlan a tábla, az autósok nem is tartják be. Ellenben nagyon jó mérőpont, majd azt mondjuk, hogy itt sok a baleset, és ez egy közlekedésbiztonsági szempontból kritikus hely.

Én tudom, hogy a mozgási energia a sebesség négyzetével van arányban, de a világ nagyot változott. Az autók korszerű menetdinamikai szabályzókkal (ESP, EDS, ABS, EBD) vannak felszerelve, futóművük és fékük olyan, mint 30 évvel ezelőtt a versenysportban a legjobbaké. De a hatóság szigorú a sebességeket illetően. A 31-es úton Maglód és Sülysáp között felújítást, útszélesítést végeznek. Egy szakasz már elkészült, bár útburkolati jelek nincsenek még teljesen felfestve, de az út sima, széles és lakott területen kívül vezet mintegy 20 km hosszan, 30-as sebességkorlátozó táblával. 30 km/h-val menni egy mai autóval nevetséges és valóban indokolt helyen lenne magyarázható. Itt semmiképpen, legfeljebb a munkavégzés helyén, a munkások és gépek mellett, de nem végig. Oberling úr elmondása szerint ez egy közlekedésbiztonsági szempontból kritikus hely, mert mindig mérnek itt a rendőrök. A napokban például egy ismerősömet bírságolták meg harmincezer forintra, mert 49 km/h-val ment 30 helyett a két település között. Ön próbált már 30 km/h-val menni egy aszfaltozott úton, lakott területen kívül? Javaslom, próbálja ki. Annak is ezt javasolnám, aki a táblák kihelyezését indokoltnak érezte.

nem hozza a várt bevételt

Sajnos van egy kis probléma is. A rendőrség idén nem hozza a várt bevételt, amelyet előre kalkuláltak. Az előzetes tervek szerint 16 milliárd forintot a rendőrségnek saját magának kell megteremtenie önnön működésének biztosítására. A bírságok behajtása azonban nem túl eredményes, sem az APEH, sem az önkormányzat nem tud bizonyos bírságokat behajtani, ugyanis a luxusautóval a szabályokat áthágva az üzemben tartója utazik, aki gyakran kis jövedelmű, veszteséges cég tulajdonosa vagy ügyvezetője. Csökkennek a bevételek azért is, mert lassabban mennek az autósok. Az objektív felelősség elve sok embert visszatart – mondják a törvényhozók –, így ezzel is csökken a bevétel. És ez nem jó. Ennek senki nem örül őszintén a hatóságok részéről, mert ez milliárdok elvesztését jelenti. Persze egy sajtótájékoztatón nagyon jól mutat, de egyre több balesetbiztonsági szempontból kritikus helyet fog generálni, ahol mérni kell és bírságot kiróni.

Egy ideális országban a sebességkorlátozó táblákat a hatóságok közlekedési, közlekedés rendszerszervező szakemberekkel helyezik ki. Ezen szakemberek figyelembe veszik a járműpark összetételét, a járművek menetdinamikai viselkedését, az adott pont vagy útvonalszakasz veszélyességét és ezek ismeretében helyezik ki az indokolt helyen lévő, megfelelő sebességkorlátozó táblákat. Ekkor a táblák jelentőséget nyernek, és ha valahol 30 km/h-s tábla van, annak oka van, így be kell tartani. Ha pedig nem, akkor jöhet a mérés és a bírság.

A feleslegesen kirakott táblákat a közlekedők figyelmen kívül hagyják, a táblák jelentősége csökken. Az ok nélkül, indokolatlanul kirakott táblánál a mérés pénzbehajtás, akkor is, ha ezt kicsit kellemetlen így kimondani. Magyarázni pedig mindent lehet, pláne levegőben lógó statisztikai adatokkal.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!