Hogyan intézkedjünk rendőrrel szemben?

2012.05.09. 06:09
0 hozzászólás

Elvárják, hogy mindig minden szabálynak megfeleljen, amikor közlekedik, és megbüntetik, ha csak egy kicsit is hibázik. A rendőrök legalább ennyit hibáznak, és mégis megússzák? Vegyük el a kedvüket a cseszegetéstől.

rendszámoscikk2

A rendőr is ember, még ha ez nem is mindig annyira magától értetődő. Neki is vannak gondjai, főnökei, stressze. Ha a rendőrség nem kupleráj, jó eséllyel nem a velünk szemben intézkedő rendőrök szabadon választott gyakorlata lesz, hogy velünk szórakozzon. A felettesei találják ki, hogy mivel töltse a napját, kergessen tyúktolvajokat, igazoltassák a bicikliseket, „ellenőrizzék a hajléktalannak tűnő személyeket”, szondáztassanak stb. A rendőrségre jellemző, hogy mindenki a főnöke fejével akar gondolkodni, vagy a főnöke főnökének a fejével, és ki nem mondott elvárásoknak akarnak megfelelni. Így mindig lesz pár huszár, aki – különösen ilyen költségvetési helyzetben – a rendőri eredményesség mérésének legfontosabb mutatószámát a kiszabott bírságokban látja. Ebben a megyei főkapitányok valószínűleg kellően önjáróak. A másik eshetőség, hogy a rendőr egyszerűsíti az életét, és valami más helyett játszik közútiellenőrzőset. Egy többel ezelőtti országos rendőrfőkapitányt az A6-osával egyszer Bel-Budán megállítottak és alaposan ellenőriztek is, az intézkedés végén ismét bemutatkozott(!), igazolta magát(!), majd megkérdezte az ekkorra megilletődött kollégáit, milyen feladatot kaptak az eligazításon. Rögtön rá is vágták, hogy a Déli pályaudvar körül kell hajléktalannak tűnő személyeket ellenőrizniük. Hogy mi a fene vitte rá őket arra, hogy inkább autósokat állítgassanak meg, nem derült ki.

Háboroghatunk, mekkora szemétség már a mentőládával túráztatni az autósokat, de be kell látnunk, hogy ha a jogszabály előírja, hogy legyen (és milyen legyen), akkor ha egy gézlap lejárt, a vitéz urak megbüntethetnek bennünket. Akkor is, ha pitiáner, akkor is, ha úgy gondoljuk, teljesen felesleges. Statisztikailag jók ezek az aratások: 100%-os felderítési aránnyal dolgoznak. Persze, mi jobban örülnénk, ha inkább a lopások között villantanának ilyen eredményességi mutatókat. Vezessük hát rá őket arra, hogy autóst csak akkor állítsanak meg, ha annak valódi oka van (szabálytalankodott, az autó rendszáma szerint körözés alatt áll, lejárt a műszakija, kivonták a forgalomból), és a fennmaradó időben eredjenek a tulajdon elleni szabálysértések elkövetői után.

Örömteli, hogy a maximális szabálykövetésre kényszerítésre rendezkednek be a rendőrök, segítsünk hát nekik ebben, és mi is kérjük számon rajtuk, ha hibáznak.

2012-01-13 23.42.47

Kezdjük az elején: jönnek utánad, feltolják a kéket és vinnyogtatják hozzá a hangot. Most ilyenkor mit is kell tenni? Meg kell ilyenkor állni? Amerikában biztosan. A KRESZ 42. § (1) bekezdése szerint „A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását – félrehúzódással és a szükséghez képest megállással – lehetővé kell tenni”. Ha nem akarunk szabálysértést elkövetni, lelassítunk, és lehúzódunk, hogy sürgős dolgukra odaérjenek ezek a legények. Elevenítsük csak fel, melyek a megállásra vonatkozó rendőri jelzések? KRESZ 6. § (2) bekezdése szerint

„Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja,

a) a járművek megállítására,

aa) karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést,

MG 4858

ab) menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal,

b) a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül adott, a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelő módon kell az úton közlekedő jármű vezetőjének eljárnia.”

Tegye fel a kezét, aki az idézett rendelkezésben a feltűnősködő, púposkodó módszert felismeri. Na, ugye. (A „megállok a megkülönböztető jelzést használó jármű előtt” megoldás már csak azért sem szerencsés, mert a végén abból is összeszedhetünk egy szabálysértést.)

Valahogy csak megállítanak bennünket, és elkezdődik az intézkedés. Hunyjuk be a szemünket, és elevenítsük fel, hogyan. Megáll a Focus kombi előttünk, kiszállnak a srácok. Mi is az első dolguk? … Megvan! Megigazítják a nadrágjukat. Tényleg, látott már valaki olyan egyenruhás zsarut, aki nem öltözködéssel kezdte?

A rendőr az intézkedést a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, és ha még egyenruhát is visel, tisztelgéssel kezdi meg. A rendőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az intézkedést követően pedig köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a Rendőrségről szóló törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről. Tegye fel a kezét valaki, akivel szemben így intézkedtek!

2879076 1cc27eed25763a4e042218cc05db0d67 o

A terv – a mentőláda analógiájára – a következő: pont ugyanakkora nagyvonalúsággal és lovagiassággal járunk el a rendőrrel szemben. Ha nem a KRESZ szabályainak megfelelően akar megállítani, akkor őt is fel kell jelenteni. Akkor is, ha nincs bekötve a biztonsági öve, vagy csak azt látjuk, hogy egy rendőrautó csak a kereszteződésben kapcsolja be a megkülönböztető jelzést, mert a tilalom ellenére akar balra fordulni. Tessék lefényképezni, és feljelenteni őket. Ne legyenek illúzióink, ők – ezer és egy okból, különösen az új szabálysértési törvény miatt – nem sokat haboznának. Az állampolgár nem szabhat ki a rendőrrel szemben helyszíni bírságot. Igaz, ugyanez a rendőröknek sokkal inkább a zsebére megy, mert a szabálysértési eljárást az esetükben fegyelmi eljárásként folytatják le, ami legalább annyira tud fájni nekik, mint nekünk a szabálysértési bírságok.

És persze fel kell nyomni őket akkor is, ha az intézkedésük nem felelt meg a jogszabályoknak. Én még csak nem is hallottam olyan közúti ellenőrzésről, ami nagyjából megfelelt volna. Ehhez pár hasznos tanács:

  • ha nem úgy csinálják, ahogy kellene, akkor is alá kell vetni magunkat az intézkedésnek;
  • nem kell okoskodni, meg kell várni az intézkedés végét, különben kitalálják, hogy kivontuk magunkat az intézkedés alól, vagy éppen akadályoztuk az intézkedést, és a végén még be is visznek;
  • amikor vége van, akkor fel kell írni (minden esetben!) a rendőr(ök) nevét, azonosítóját, és – ha felismerjük – rendfokozatát;
  • ha bármi nyűgünk volt az intézkedés jogszerűségével, szakszerűségével kapcsolatban, akkor panaszoljuk be a Független Rendészeti Panasztestületnél vagy az intézkedést foganatosító rendőri szervnél. (Vigyázat, sok rendőrautóban van kamera, ha nem fejtjük ki az igazság teljes tartalmát, könnyen megdőlhetünk!)

Mielőtt bárki azzal jön, hogy ne szívassuk a rendőröket, mert csak a munkájukat végzik, megjegyezném, ha annyi szabályt szegne meg egy asztalos, amennyit egy átlag rendőr, egy átlag intézkedés alatt, nem lennének ujjai. Ha pedig más úgy gondolja, hogy az idióta szabályokat miatt nem kellene őket cseszegetni, csak azt mondja meg, hogy ők miért kóstolgatnak.

Arccal a jogkövető, professzionális és jogállami rendőri intézkedések megteremtése felé!

Kapcsolódó posztunkban hozzászólhat.