Tízezres fordulaton forog a Forma-1-es werkli. Teljességgel kiszámíthatatlan eredmények, elégedett nézők és szarvashibát vétő Schumacher? Mi lesz még itt?
A taktikai térképen és a csatamezőn is alulmaradt a Ferrari Barcelonában, de becsületükre legyen mondva, hogy egy olyan Williams-Renault-Maldonado trió ellen, amelyik szinte verhetetlen volt hétvégén.
Pastor Maldonado, ez a 27 éves venezuelai lett a kőkemény rezsimet szenvedő ország új hőse, ehhez nem férhet kétség. Már a pénteki szabadedzésen és a szombati időmérőn is látszott, hogy tökéletesen ki tudja használni a Williams FW34-es minden új alkatrészét, toronymagasan verte csapattársát, Bruno Sennát is és Lewis Hamilton mögött a második rajthelyet szerezte meg.
Tán furcsa lehet egyértelmű győzelemről beszélni azok után, hogy a brit versenyét ismételten elrontotta a csapat, amikor is leállítatták vele az autót az időmérő levezető körén (csak hogy megmaradjon a kötelező üzemanyag-mintamennyiség), de kettejük futam közbeni tempóját összevetve nem kétséges, hogy Maldonado gyorsabb lett volna, mint Hamilton.
Egy ilyen futamra még tavaly azt mondtuk volna, hogy izgalmas, de az idei szezon izgalmaihoz szokott nézőként csupán egy erős hármast adnánk. A rajta előtt már azonnal világos volt, hogy - a Hamiltont a leghátsó sorba száműző büntetés miatt - az életében először első helyről rajtoló Maldonado nem adja majd könnyen a bőrét a hazai pályán hipermotivált és autója lehetőségeit a végletekig kihasználó Fernando Alonsónak.
A spanyol azonban zseniálisan rajtolt és nagyon keményen kitartott annak ellenére, hogy Maldonado szorította a pálya szélére, amennyire csak a szabályok engedik. Nem sikerült neki és Alonso fordult elsőként. A negyedik helyről rajtoló Kimi Raikkönen átugrotta csapattársát, megszerezve ezzel a harmadik helyet, míg az ötödik helyről rajtoló Sergio Perez ígéretes versenye ezen a ponton úszott el: egy bal hátsó defekt miatt (zseniálisan fogta meg a kétszer is kitörő autót) lényegében csigatempóban kellett megtenni egy teljes kört.
Felipe Massa is egész jót rajtolt, bár a jó rajttal együtt is csak a 11. helyre ugrott fel a tizenhatodikról. A verseny folyamán aztán csak akkor hallatott magáról érdemben, amikor Sebastian Vettellel egyetemben áthajtásos büntetést kaptak a sárga zászló ignorálása miatt. Ebből kifolyólag megint nem sikerült pontokat szereznie, de Massa legnagyobb baja mégsem ez, hanem az a felmérés, amit az olasz Gazetta dello Sport készített a Ferrari rajongók körében. A Ferrari rajongók pedig egyre inkább a brazil fejét követelik, márpedig, ha a hithű fanatikusok is így gondolkodnak... ne fogadjunk arra nagy tételben, hogy a szezon végéig kitart a csapat lelkesedése Massa iránt.
Alonso próbált elszakadni, de Maldonado tartotta a spanyolt, még a 11-12. körben abszolvált kerékcserék után is. Nem sokkal ez után követte el Michael Schumacher a tőle nem sűrűn látott hibát: nekifutott Senna autójának úgy, hogy mindketten befejezni kényszerültek a versenyt, pedig a németnek jó esélyei voltak a pontszerzésre. Hiába illette keresetlen szavakkal a brazilt (amiért valószínűleg elnézést is kért már időközben), csak magát okolhatja, Senna egyszer váltott irányt, Schumacher pedig – Senna mögé visszasorolva – szembesült az aerodinamikai tapadás teljes hiányával, emiatt nem is tudott kellően nagyot fékezni és lebontotta a Williams és a Mercedes fenekét-orrát.
Az élen nagyjából beállt az átmeneti nyugalom, de az időeredmények és az Alonso-Maldonado távolság azért mutatta, hogy a következő kerékcseréknél minden eldőlhet. A hátsó traktusban szépen dolgozta előre magát Lewis Hamilton, de Felipe Massával meggyűlt a baja, egyenesben, DRS-zónában sem volt elég a végsebessége ahhoz, hogy megelőzze, a tököléssel pedig sok időt vesztett. Az 5. helytől visszafelé nagy volt a harc, folyamatosan kavarogtak Vettel, Button, Rosberg és Kobayashi nevei, itt-ott még Jean-Eric Vergne és Paul di Resta is közéjük keveredett. Érlelődött itt valami, de hirtelen váltott a kamera...
...és azt láttuk, hogy a Williams ezúttal egy körrel korábban hozza ki az Alonsón folyamatosan fél másodperceket hozó Maldonadót kerékcserére, mint a Ferrari. A venezuelai villám pedig tudta a dolgát: iszonyatosan erős levezető és még erősebb felvezető kört nyomott, majd egy 1:27.9-es leggyorsabb kört is, miközben Alonso kerékcserére készülődött. Amikor a vörös nyalókás ember kiengedte a Ferrarit, már látszott, hogy a Williams sokat vert rájuk: Maldonado akkor húzott el a célegyenesben.
Ettől a pillanattól kezdve mindenki csak azt a pillanatot várta, amikor a feltüzelt Alonso utoléri az első helyhez foggal-körömmel ragaszkodó Williams-pilótát, de Maldonado több, mint 6 másodperces előnye (és a rengeteg lekörözött versenyző) miatt valójában csak a következő boxkiállás rázhatta volna össze őket. A meglepetés azonban hátulról érkezett.
Mégpedig Kamui Kobayashi formájában, aki előbb a körök óta Rosberggel szenvedő Jenson Button mellett ment el, majd a brit végignézhette a japán oktatóvideót, amikor Rosberget is aggresszíven, de tisztán és kérlelhetetlenül bedarálta. A Sauber pilótája rázta fel az ekkor lassan ásítozó nézőt, az ember örömmel nézte, ahogy a kilencedik helyről szívósan feldolgozta magát az ötödikig. Abszolút megérdemelten intették le ebben a pozícióban őt is és a negyedikként befutó – a futam alatt végig hibátlanul versenyző – Romain Grosjeant is.
A 48. körben érkezett el az igazság pillanata, Maldonado kerékcseréjét kicsit elbaltázták, Alonsoé hibátlan volt, de még így is csak a második helyre tudott visszatérni. A venezuelai versenymérnöke nagyon okosan nem hajtotta pilótáját, ellenkezőleg: tudta, hogy Alonsónak abbéli igyekezetében, hogy utolérje a Williams-Renault-t, hajtania kell és fogynak a gumijai, így Maldonadót kíméletes üzemmódba állítva elérte, hogy a pár körön már egy másodpercen belül kerülő Ferrari az utolsó pár körben feladjon a támadással. Maldonado így – nagyon okosan – lényegében kardcsapás nélkül nyerte meg a csatát és egyben élete első, Forma-1-es versenyét.
A futam végén döbbetesen vágtázó Kimi Raikkönen a maga hideg, egyáltalán nem látványos ámde pusztítóan gyors stílusában a harmadik, míg csapattársa a negyedik helyen fejezte be a versenyt. Ezzel ismét szép kupac pontot hoztak össze a Lotus-Renault istállónak, nagyon úgy néz ki, hogy Éric Bouiller csapatfőnök elképzelése bevált és egy igazán ütőképes versenyzőpáros születését láthatjuk.
A McLaren hétvégéje nem sikerült valami fényesen, bár mindenképpen számít az a hat pont, amit a Hamilton-Button páros kapott a 8-9. helyért. Kesereghetnek a RedBullnál is, hiszen Vettel hatodik, valamint Webber 11. helyét sem akasztják ki a vitrinbe. Pár hete már úgy tűnt, visszajött a nyerő formájuk, de ez a hétvége is bizonyította, hogy ezúttal sokkal több kakas van a szemétdombon.
És egyelőre egyik sem tépte meg igazán a másikat. Kíváncsian várjuk, lesz-e egyáltalán olyan, aki képes kiemelkedni az iszonyatosan erős mezőnyből. Reméljük, nem.
