Miért képzeli magát sok fiatal autóversenyzőnek?

2020.11.24. 16:02
35 hozzászólás

Az általános hangulat a tanulóvezetők körében tapasztalatom szerint úgy szól, hogy vezetni jó és jogosítványt szerezni izgalmas. Megtanulni vezetni viszont nem egyenlő a sikeres vizsgával, főleg mivel a vizsga már nem akkora kunszt.

Nem tudom, régen milyen volt a vezetésoktatás, vagy mennyire voltak szigorúak a vizsgáztatók, de ma viszonylag kevés tudással is át lehet menni a gyakorlati részen. Ehhez egy dolog szükséges: kellő mennyiségű hálapénz. Ha tetszik, ha nem, rengeteg helyen néznek el félelmetes dolgokat tíz-, húsz-, harmincezer forintért, és sokszor az előfizetéses vizsgázók már akkor átmentek, amikor még be sem indították a motort - ő rájuk általában nem vonatkozik az egy napon vizsgázó tanulók felét kötelező jelleggel megbuktatós szóbeszéd. Hozzá kell tenni, nem mindenhol van ez így, és nem minden vizsgabiztos korrupt, de azért láttunk már ilyet bőven. A legdurvább és legmeghökkentőbb számomra annak a barátomnak a története volt, akit két másik sráccal együtt kivettek a vizsganapról, és nekik külön, kis létszámú alkalmat rendeztek, hogy semmiképp se legyenek benne a szórásban.

Mindezt csak azért mondom el, mert bár nem tényszerű, hogy rosszul vezetnek a friss jogsisok, és az sem, hogy kellő mennyiségű tudás nélkül távoznak az oktatásról, de azért sok esetben előfordul. Másrészről az előírt harminc gyakorlati óra - jobb esetben ebből nem engednek - tökéletesen elég a vizsgateljesítéshez, de a mindennapi közlekedéshez több tapasztalat kell. Ennek megszerzése sok mindentől függ, de a családi- és anyagi háttér elsődleges szerepet játszik benne. Van otthon elfekvőben autó? Lehet a szülőkét használni? Esetleg vesznek újat a gyereknek, vagy tud ő magának venni? Az első pár héten beül-e a szülő a gyerek mellé és jó tanácsok közepette felügyeli? Tehát több tényezős az egyenlet.

Van az a szűk keresztmetszet, amikor saját autó, meg önálló vezetés is van az első perctől kezdve. Ezzel önmagában nincs baj, hisz bár szerintem nem árt eleinte némi felügyelet, vagy egy-két ráolvasás a vezetéssel járó felelősség elmélyítéséhez, de kellő odafigyeléssel és koncentrációval balesetmentesen és biztonságosan közlekedik számtalan kezdő, még a bizonytalanabb fázisban is. De van ennek a csoportnak az a jellemzően fiatal srácokból álló rétege, akiknél az odafigyelés és koncentráció kimarad, helyette a szabályokat csak félig ismerik, sőt igazából nem is érdekli őket. Számukra a lényeg az, hogy nem létező vezetői képességeikkel és új autójukkal csillogjanak a haverok és a csajok előtt. Mert úgy alakult, hogy ez ma menő.

Ez a hozzáállás nem kecsegtet sok jóval, és hosszabb távon még rosszabb: az egyre növekvő önbizalom miatt egyre több mindent próbálnak meg a közúthuszárok. Jellemzően pár hónap elteltével eljutnak addig a szintig, hogy már semmi és senki nem számít; szabályok csak végső esetben, rendőrök legfeljebb a látóhatáron belül léteznek.

Nem tudom, hogy az olvasók közül kinek van ilyen ismerőse, de ezeknél a fiataloknál a napi rutin része a száznyolcvanas csapatás az autópályán, esetenként másik haverral versenyben, a piros lámpán átcsordogálás, a folyamatos telefonozás miatt térddel vezetés. Aki nem ismer ilyen illetőt, az csak akkor találkozik ezekkel, ha éppen olvassa a hírekben, ne adj’ isten szembejön az úton. Aki pedig ismer, azt tudja, hogy minden út egyenlő az életveszéllyel.

Eleinte egyébként ezeknek csak a töredékét csinálják, de ahogy következmények nélkül telik az idő, úgy egyre több mutatvány válik a normális vezetési stílusuk részévé. Tegyük gyorsan hozzá, hogy még mindig friss jogsis, ha nem is tanulóvezetőről, de tapasztalatot gyűjtő sofőrökről beszélünk.

Mi számít friss jogsinak?

Habár sokak már pár hónap után sem neveznék magukat friss jogsisnak, hivatalosan a kezdő vezetői engedély a vezetési jogosultság első alkalommal történő megszerzésének napjától számított két évig tart. Hivatalosan tehát az első két évre érvényes a friss jogsis titulus.

Ráadásul mivel fiatalok, jellemzően nem egyedül ülnek az autóban. Mindenki tudja, hogy milyen jó érzés végre szülőktől függetlenül, lehetőleg minél több baráttal szabadon császkálni, hisz a vezetés önmagában külön program, sőt, sok másikhoz is lehetőséget nyújt. Ezzel semmi baj nincs, csak egy felelőtlen sofőr esetében sokkal nagyobb a baleset esélye, és nem csak a saját életével játszik az adott személy, hanem a barátai, és a többi autós életével is.

Számos országban ezt egyébként úgy igyekszenek kiküszöbölni, hogy egy bizonyos ideig (hónapok, akár évek) nem teljes körű vezetői engedélyt adnak, hanem olyat, amivel csak korlátozott körülmények között lehet vezetni: például nem szállíthat, csak meghatározott számú (jellemzően egy, helyenként kettő) utast, akinek/akiknek jó ideje (akár 8-10 éve) rendelkeznie kell jogosítvánnyal. Így kvázi rá vannak kényszerítve a tanulók, hogy eleinte tapasztalattal rendelkező felnőtt jelenlétében vezessenek.

Biztos, hogy külföldön sem működnek tökéletesen az ilyen rendszerek, de itthon ez fel sem merül. Sőt, nálunk a felelőtlen barmok széles körben jó sofőrök hírében állnak, így a haverok gondolkodás nélkül ülnek be melléjük. A jó sofőr imázs pedig nem csak a fejükben létezik, az adott baráti társaságokból a legtöbb ember simán rávágja, hogy parádésan vezet. Felmerül a kérdés: azért, mert még nem halt meg? Vagy mert mer kétszázzal szakítani pályán, vagy százötvennel városban? Ettől lesz valaki igazán jó sofőr? Mert nagyon úgy tűnik, sokak fejében ez a mérce.

Ez a gondolkodásmód egyrészt még tovább növeli az amúgy sem elhanyagolható méretű egóját az önjelölt versenyzőknek, másrészt viszont erősen arra utal, hogy az utasok sem fogják fel; ez tényleg baromi veszélyes. Számtalan ilyen jó sofőr az ostoba vezetési stílusa miatt ráadásul időközben számos kisebb balesetet okoz, ami láthatóan nem érdekli azokat, akik szerint jól vezet. Elhangzanak ugyan a „hol van az autód?” kérdések és érkezik rá a részletes „szervizben, mert...” válasz, de mintha senkit nem érdekelne, hogy volt 4-5 kisebb balesete az elmúlt évben. Tud és mer gyorsan menni, bevállal teljesen fölösleges, rizikós helyzeteket, tehát ő az etalon. Nehéz elhinni, de tényleg így van, sokkal inkább ez a jó vezető egyes korosztályoknak, mintsem aki balesetmentesen, normális tempóban közlekedik.

Pont ezért nehéz ezekkel a - többnyire - srácokkal szót érteni, mert meg vannak győződve, hogy ők a magyar Hamilton, és ha évekkel korábban kezdik a vezetést, ők is rajthoz állhatnának hétvégente az F1-en. Miközben arról van szó, hogy az őrangyaluk irtózatos mennyiségű meló árán igyekszik őket életben tartani, de néha elfárad, és ekkor komolyabb baleset történik.

Szerinted is egyre több fiatal száguldozik az utakon?

  • 1227
    Igen, de ez egy folyamatosan növekvő tendencia.
  • 1060
    Nem, 10-15 évvel ezelőtt sem voltak kevesebben.
  • 816
    Igen, az elmúlt időben különösen sok.
  • 561
    Nem tűnt fel, hogy sok lenne belőlük.

Ilyenkor a szerencsés kimenetel az, hogy mindenki épségben kiszáll az autóból, a sofőr pedig tanul az esetből, és felhagy az ön- és közveszélyes vezetéssel, remélhetőleg. De nem mindenkinek adatik meg a második esély, sajnos erre is láthattunk már elrettentő példát, nem egyszer. Ezen a ponton pedig érdemes azt is megemlíteni, hogy nem csak a saját életükkel szórakoznak az önkéntes pilóták. Ugyanúgy komoly sérülést okozhat az utasainak, mint ahogy a másik autóban ülőknek, amivel összemennek. Pedig azzal a tudattal leélni egy életet, hogy a saját önkényes, elkerülhető hülyeséged miatt halt meg egy ember, legalább annyira rossz, mint meghalni - az egyik ilyen nagy port kavaró, tragikus baleset 2018-ban történt, egy 17 éves srác hunyt el, a hátsó ülésen ült, a sofőr ittas állapotban, ötvenes táblánál százötvennel ment.

Mindezek ellenére a Generali biztosító tavalyi felmérése alapján a fiatalok által okozott autóbalesetek csupán 15%-át teszik ki az összes autóbalesetnek, ami nem tűnik olyan soknak. A hangsúly viszont nem azon van, hogy sok-e vagy sem, hanem hogy ezeknek mekkora része lenne elkerülhető. Ebbe pedig nem enged betekintést nyerni semmilyen statisztika, és egy-két baleseten túl - lásd pár héttel ezelőtti Károly körúti, vagy az eggyel szerencsésebb, januári MOL Limós (egyiknél sem volt jogsija a 17-16 éves srácoknak) - ezeket nem látja senki, mivel annyira nem fontosak, hogy megjelenjenek.

Másik oldalról az is teljesen igaz, hogy a felelőtlen, túlzottan sportos vezetési stílus nem szűkíthető le kizárólag erre a korosztályra - messze nem. Ellenben a fiatalok körében kezd olyan népszerű lenni, hogy lassan tényleg az számít cikinek, ha normálisan vezetsz. Ráadásul aki a fejébe veszi, hogy ez a jó, azzal nagyon nehéz mit tenni: nem fog másképp vezetni, csak mert szólnak neki páran, esetleg szerez egy-két karcolást az autójára, vagy egy 30 ezres büntetést.

Nehéz megmondani, hogy hol van az a határ, amikor ezt valaki kinövi. Egyeseknél varázsütésre megtörténik, mások tényleg csak komoly baleset árán tanulnak belőle - ha tanul, ugye - de láthatóan van olyan is, aki sosem növi ki. Ami azért különösen szomorú, mert az ilyen jellegű balesetek nélkül is van bőven súlyos sérüléssel, vagy halálos áldozattal járó - KSH szerint 2019-ben 4834 súlyos sérüléssel, és 530 halálos áldozattal járó volt. Nagyon rossz belegondolni, hogy ennek egy részét azok a szépreményű fiatalok teszik ki, akik elhitték a korszellemet arról, mi a menő, és ezért túltolták vagánykodást.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.