Az Év Autója-díj a villanyautóknak lejt, másnak igazából esélye sincs

2021.07.23. 15:15

Miről is szólt eredetileg az Év Autója-díj? Arról, hogy a most éppen 22 országot képviselő 60 zsűritag egy adott év új autó felhozatalából kiválasztja a legjobbat. Jogos a kérdés, hogy jó-jó, de milyen alapon szavaznak a zsűritagok? Mi is az, hogy a díjszellemisége? És miért csak a villanyosok jöhetnek ki győztesen?

A 2022-es szavazással válaszút elé érkezett az európai Év Autója-díj. Tulajdonképpen már korábban átformálódott, de számomra most, ezzel a választással kristályosodott ki, hogy ha legalább részben tartjuk magunkat a díj eredeti szelleméhez, akkor a választási lehetőségeink erősen leszűkülnek. Igen, a villanyosokra.

A tévedések elkerülése végett megemlíteném, hogy nem valami sötét szobában összegyűlve, közfelkiáltással születik meg a győztes, hanem egy kétkörös, mindenkinek az otthonából,vagy saját irodájából, e-mailen keresztül történő szavazás során. Első körben az összes újautót tartalmazó listáról mindenki kijelöl hetet, és amelyik hét típust a legtöbben választották, az kerül a döntőbe. A technikailag ugyanúgy lezajló második körben ezt a hét autót pontozza és rendezi sorrendbe minden tag egyedül. A pontokat egy bizottság összesíti, és végül a legtöbb pontot összegyűjtő típus nyeri el az Év Autója címet. A pontozólista nyilvános, a www.caroftheyear.org oldalon évekre visszamenőleg ellenőrizhető.

Jogos a kérdés, hogy jó-jó, de milyen alapon szavaznak a zsűritagok? Mi is az, hogy a díj szellemisége? Itt megint meg kell állni egy pillanatra, mert, ahogy az idők változnak, a szempontok is átalakultak kissé, és most is éppen ez a dilemmázás tárgya. Az alapvetés a kezdetek kezdetén, a díj 1963-as alapításakor az volt, hogy az adott évben a legkiemelkedőbbet felmutató típus nyerje el a díjat. Az, amelyik vonzó kívül, szép és gondos kialakítású belül, praktikus, biztonságos, takarékos, jól vezethető. Igazából ugyanazok a hétköznapi szempontok szolgáltak a szavazás alapjául, mint amelyek alapján egy vevő is autót választ magának.

Épp emiatt az is sokáig az előnyök közé számított, ha az autó minél több ember számára elérhető árú. Ez a szempont még úgy is felmerült, hogy csillagászati pénzből bármely gyár tud jó autót csinálni, ugyanazt kevesebből kihozni sokkal nagyobb mutatvány. Csakhogy ezzel a megközelítéssel az a probléma, hogy ha ehhez szigorúan tartják magukat a zsűritagok, akkor sosem nyerhetne az abban az adott évben kiemelkedőt felmutató, ámde drága típus.

Ezért ezt ma már nem is veszik annyira komolyan a zsűri tagjai, akikről persze tudni kell, hogy sosem alkottak egységes masszát. Az anyagilag jobban eleresztett országok zsűritagjai például már korábban is könnyebben tették túl magukat az elérhetőségi kritériumon, míg a kevésbé tehetőseké közül sokan ma is szem előtt tartják ezt. Mindezek mellett mindig jelen volt egy további szempont is, ami, nagy súllyal esett és esik latba ma is. Ez pedig az, hogy műszaki értelemben hoz-e valami átütő újdonságot egy típus. Ez olyan erős érv, ami még a szegényebb országok zsűritagjainál is felülírta az anyagi szempontokat.

Az Év Autója-díj történetében számos ilyen típus fordult elő. Elsőként említhető talán az 1966-os győztes, a Renault 16-os, amely a legelső elsőkerék-hajtású, ötajtós karosszériájú típus volt, és így a mai kompaktok első képviselőjének tekinthető. Ráadásul jól nézett ki, utastere tágas, csomagtartója nagy, korszerű motorok hajtották, vagyis az általános elvárásoknak is megfelelt. Vagy említhetnénk az NSU Ro80-ast, amely az akkor forradalminak tekintett Wankel motorja mellett újszerű sebességváltójával, tágasságával és praktikusságával került az élre 1968-ban. Az más kérdés, hogy nem kellett hozzá sok idő, hogy kiderüljön, a Wankel motor mégsem akkora világrengető csoda, mert sokat fogyaszt és erősen hajlamos a meghibásodásra. De akkor, a szavazás évében úgy tűnt, új világot és utat nyit az autózásban, amit a zsűri a díj odaítélésével ismert el.

Utólag is igazolta viszont az idő például a Fiat 128-as, a Toyota Prius, vagy a Nissan Leaf győzelmét. Az 1970-ben győzedelmeskedő kis Fiat nem utolsó sorban a hajtáskoncepciójával érdemelte ki a címet, hiszen elsőkerék-hajtással párosítva a 128-asorrában állt elöl keresztben úgy a négyhengeres motor, hogy mellé tudták tenni a váltót. (Nem alá, mint a Miniben.) Lényegében a ma legáltalánosabban használt hajtásmód vele mutatkozott be. A 2005-ös győztes, a Toyota Prius természetesen hibrid hajtásával nyert, és azzal, hogy ezt használható köntösbe csomagolták.

Sokan vetik fel, hogy miért nem az első Prius nyert, hiszen az volt az igazi úttörő. Ez időrendileg igaz, csak az első Prius egyrészt egy már meglévő típus átdolgozásával (Toyota Echo) jött létre, másrészt szerencsétlen időben érkezett. Európában a 2001-es Év Autójává lehetett volna megválasztani, miközben máshol már 1997 óta kapható volt. Véleményem szerint hasonló probléma játszhatott közre abban is, hogy a Teslák sem nyertek Év Autója-díjat. A 2012-ben bemutatkozott Model S a 2014-es választásban tűnt fel, a 2017 óta létező Model 3 pedig a 2020-asban, ami miatt nehéz lehetett úgy rájuk nézni, mint vadonatúj típusokra. Ennek ellenére a Model S a harmadik, a Model 3 a második helyet csípte el az adott évben.

A Nissan Leaf az első valóban használható villanyautóként nyerte el az Év Autója-díjat 2011-ben. Utastere elfogadható méretű, fűthető-hűthető volt, a csomagtere sem volt kicsi, mindenben nyújtotta azt, amit egy hasonló méretű autótól elvárhat a tulajdonosa. Ennek ellenére utólag óriási vita alakult ki körülötte, miként is nyerhetett. Különösen az olasz zsűritagok kifogásolták, hogyan lehetett egy akkor még alig kapható, és egyébként is csak kuriózumnak számító autót megválasztani. Bár az első Leaf a hatótávolságával még valóban nem vette fel a versenyt a belső égésű motoros autókkal, de az idő szerintem ezzel együtt igazolta a zsűri döntését. Az akkori technikai szinten a Leaf egy már használható villanyautó volt, amit sokan ma is naponta használnak, és egyúttal jó alapként szolgált a továbbfejlesztésre.

Ezzel tulajdonképpen el is érkeztünk a probléma lényegéig. Azt állítottam, hogy az új, jövőbe mutató műszaki megoldások akár a többi érvet felülíró súlyt képviseltek, képviselnek a mérlegelésnél. Szerintem ettől nem is kellene eltérni, hiszen ez egy olyan érv, ami az adott típust mindenképpen kiemeli a többi közül és ez által emlékezetessé teszi. Csakhogy mi számít ma haladó technikának? Igen, az elektromos autó.

Akkor ezután csak elektromos autót lehet Év Autójának megválasztani? A többi el se induljon a díjért? Az igazat megvallva azért is írtam az elején, hogy már elkéstem a nagy felismeréssel, mert mintha ez az érv már eddig is napirenden lett volna. Hiszen a Leaf óta is több villanyautó nyerte el a díjat, vagy olyan, amelyből van villanyautó is. Igaz, éppen idén nem egy villanyautó nyert, csak a második és a negyedik végzett egy-egy, a Fiat 500e és a VWID.3, de a győztes Toyota Yaris is jórészt annak köszönhette sikerét, hogy főleg hibrid készül belőle. Ugyanez mondható el a harmadik helyezett Cupra Formentorról, az ötödik Škoda Octaviáról és a hatodik Land Rover Defenderről is. Míg a hetedik helyen végzettCitroën C4-esből kimondott villanyautó is készül.

Szerencsére nemhogy a szavazás második fordulója, de még az első is messze van, csak novemberben esedékes, ezért lehet még merengeni az egészen. Ráadásul addig is sokminden változhat még. Elkészült ugyanis az a bizonyos hosszú lista, amiből majd a hét döntőst kell kiválasztani. Csakhogy a lista még erősen feltételes. Valószínűleg több típus hullik ki még belőle, mert vagy nem kezdik el forgalmazni, vagy a zsűritagoknak legalább fele nem tudja kipróbálni, vagy nemes egyszerűséggel egyáltalán nem is készül el még az idén. Hanem majd csak jövőre, és így a 2023-as Év Autója szavazásban szerepel majd. Ennek ellenére mellékelném a listát, amin külön jeleztem az elektromos autókat, illetve azokat, amelyekből biztosan tudom, hogy készül belőle elektromos is. No, ebből kellene okosan választani, persze úgy, hogy az Év Autója-díj szellemisége ne csorbuljon. Könnyű?

Az Év Autója 2022 választás előzetes hosszú listája:

1. Audi Q4 E-tron/Q4 E-tron Sportback (E)
2. Audi E-tron GT/RS E-tron GT (E)
3. Audi A8
4. BMW 2 Series Coupé
5. BMW 2 Series Active Tourer
6. BMW 4 Gran Coupé
7. BMW i4 (E)
8. BMW iX (E)
9. Citroën C5 X
10. Cupra Born (E)
11. Dacia Spring (E)
12. DS 4
13. DS 9
14. Ferrari Purosangue
15. Ford Mustang Mach-E (E)
16. Genesis G70
17. Genesis GV70
18. Genesis G80
19. Genesis GV80
20. Honda Civic
21. Honda HR-V
22. Hyundai Bayon
23. Hyundai Ioniq 5 (E)
24. Jaguar XJ
25. Jaguar J-Pace
26. Jeep Grand Cherokee
27. Kia EV6 (E)
28. Kia Sportage
29. Lexus NX
30. Lynk&Co 01
31. Maserati Grecale
32. Maserati MC20
33. Mercedes-Benz C Class
34. Mercedes-Benz EQA (E)
35. Mercedes-Benz EQB (E)
36. Mercedes-Benz EQS (E)
37. Mercedes-Benz EQE (E)
38. Mercedes-AMG SL
39. Mercedes-AMG One
40. Mercedes-Benz T Class
41. Nissan Qashqai
42. Nissan Ariya (E)
43. Nissan X-Trail
44. Nissan 400Z
45. Opel Mokka (E is)
46. Opel Astra
47. Peugeot 308
48. Range Rover
49. Renault Arkana
50. Renault Kangoo
51. Renault Mégane
52. Škoda Fabia
53. Škoda Enyaq (E)
54. Subaru Levorg
55. Subaru Outback
56. Subaru BRZ/Toyota GT86
57. Tesla Model Y (E)
58. Toyota Yaris Cross
59. Toyota Highlander
60. Toyota bZ (E)
61. Volkswagen ID.4 (E)
62. Volkswagen ID.5 (E)
63. Volkswagen Caddy
64. Volkswagen T7 Multivan
65. Volvo XC90 (E)

Az Év Autója-díj eddigi dobogósait veteránként és használt autóként is elemezgettük egy cikksorozatban. Annak eddigi részeit itt találják.