Pesti rakpart? Felőlem a belvárost is lezárhatjátok, de...

2022.05.06. 06:35

Ha egy somogyi faluban éldegélnék, és csak a hozzám eljutó hírekből alkotnék képet Budapestről, azt hihetném, hogy itt aztán mindenki éjjel-nappal csak sétálgatni és bringázgatni akar. Mennének inkább kapálni – gondolnám –, amikor meghallom a hírt, hogy a budapestiek még többet andalognának és bringáznának a Duna-parton, ezért ÖRÖKRE lezárják a Pesti rakpartot. Azért ez Budapestről nézve nagyon más ám. Például itt a kérdés: mi az a forradalmi változás Budapest közlekedési rendszerében, amitől hirtelen nélkülözhetővé vált a pesti rakpart?

Hadd mondjam el ennek a budapesti nézetét is. Az általam belvárosnak tekintett részbe csak turistáskodni járok, hétköznap autóval akkor sem megyek, ha kényszerítenek. A varázslatosan elrontott Nagykörútra még robogóval sem vagyok hajlandó, mert ott egy szakaszon még azzal sem lehet közlekedni, olyan szűkek a sávok. A belvárosban a járvány előtt már alig hallottál magyar szót, gyakorlatilag külföld; ahogy egyébként a vendéglátóhelyek, szállodák színvonala is az. És az áraké is. Hozzáteszem, Budapestet az különbözteti meg mondjuk Barcelonától, hogy a belvárosi helyeket a belföldiek is meg tudják fizetni – nálunk a helyiek messze nem.

Valahonnan messziről nézve ráadásul az lehet az embernek a benyomása, hogy az autós és a kerékpáros hadak állandó harcban állnak. Jön egy új főpolgármester-jelölt, és máris sétáló-bringázó várost akar faragni belőle, ahogy például Puzsér megtrollkodta a választást. Le kell győzni a sötét erőt, a gonosz autósokat! Bármelyik ilyen jelölttel megbeszélem ezt a Citadellánál, ha bringával jött. Ugyanis Budapest területének a jelentős részén domborzattal rendelkezik, de ha bringára pattan az irodista, hogy csak áttekerjen a Rákóczi hídon, kiderül, hogy már itt is akkora a szintkülönbség, hogy kiköpi a tüdejét az, aki nincs ehhez szokva. Sőt, néha még tél is van.

És akkor itt az új ötlet: andalogjunk a rakparton.

Budapesten a rakpart azért nem egy tengerpart. A Duna nem túl vonzó, néha több méterrel a víz fölé magasodó partja, aminek vannak (és lehetnének még) klassz részei. Ilyen lehetett volna például a Rákóczi hídtól a Petőfi hídig tartó szakasz: itt nincs a kerékpáros mozgalmárok által autópályának hívott út; mindössze a csepeli HÉV-et kellett volna eldugni a föld alá, aminek két előnye is lehetett volna: lehetne ezt hívni az ötös metrónak különösebb sikkasztások nélkül, és nem vágná el ezt a közel 1,3 kilométer hosszú partszakaszt a várostól. Most csak egy aluljáró van középen, és kész. Lehet, hogy nem kellett volna betonból öntött házsorral lezárni az egészet, hanem hagyni kicsivel több helyet parkoknak. Ezek persze nem az én ötleteim, ezeket már rég mondogatták a hozzáértők, de hát fiatal volt a demokrácia, és kellett a pénz.

A másik szakasz, ami tényleg nagyon klassz, az pont a pesti rakpart az a része, ahol például az Országház áll, és amit jövőre lezárni készülnek. Korábban, a hétvégi lezárásoknál láttuk: van amikor tényleg bringázás, rollerezés és sétálgatás megy itt, máskor meg nem, akinek tetszik, bármikor fotókkal tudja bizonyítani, hogy jó ötlet, aki meg az ellenkezőjét, az is.

A rakpartot egyébként pont arra használja az ember, hogy a belvárost tehermentesítse. Az elején lemegy, a vége felé kijön. Természetesen ugyanezekkel az autókkal megtölthetnénk a szűkebb, kétoldalt házakkal határolt utcácskákat. Rakpart nélkül mindenki a Parlament épülete mögött, meg a Balcsy-Zsilinszky úton és a kiskörúton rohadna a dugóban.

Én a másik oldalon, a budai alsó rakparton szoktam a belváros alatt elsuhanni, ha be kell mennem az irodába (Óbuda) autóval. De ha egy mód van rá, nem autóval megyek, hanem robogóval. A BKK járataival ezt a távolságot általában 1 óra tíz perc alatt küzdhetem le, igaz, néha sikerül egy óra alatt, de sokkal gyakoribb, hogy rossz lábbal kelt a tömegközlekedés, és akkor másfél óra. Ugyanez robogóval 25 perc, autóval meg 35-45, de 45-50 perc alatt megvan bringával is. Miért is választanám a tömegközlekedést? Hallgatom az érveket.

Azonban tévedés azt hinni, a gonosz autósok a belvárosi bringázós-sétálgatós népek életére akarnak törni. Ide tenném a pesti rakpart képét egy átlagos munkanap délutánján, 14 óra körül. Bár ez csupán egy fotó, a valóság az, hogy az autók alig haladnak már ilyenkor is. De az igazán pokoli dugó csúcsidőben kezdődik, és kiterjed az ide vezető utakra is.

Mondja már meg nekem valaki, ki az, aki ezt élvezetből csinálja?

Az az állítás pedig, hogy az autósok kényelmességből akarnak itt autókázni, aztán végképp nonszensz. Mert mik a lehetőségei?

Ha nem teheti le az autót (például a munkája miatt), mondjuk elindul a hagyományosan jól közlekedhető M0-son és tesz egy háromnegyed kört a város körül. Csak 77 kilométer. Ennél gyakorlatilag bármikor dugóban gyorsabb tudsz lenni a városon keresztül. Az 1988 óta épülő M0 lassan kezd a magyar Sagrada Familia lenni, de arról legalább tudjuk, hogy egyszer el fog készülni. Mire bezáródik az M0-s körgyűrűje, már kicsi is lesz: a meglévő szakaszok kihasználtsága itt-ott már most elérte a 100 százalékot, néhol meg is haladta.

De lássuk az autólerakós módszert! Amire az átkozott autósok állítólag nem hajlandók.

Nézzünk csak szét egy jelentéktelen közlekedési csomópontnál: a Rákóczi híd pesti hídfőjénél. Itt korábbi tervek szerint a remek koncerteknek helyet adó, tavasztól őszig működő Park helyén lett volna egy P+R parkoló, de a kultúra mindenek előtt. Ám az autósok öntevékenyen a fennmaradó zöld területeket nevezték ki parkolónak, csak hogy tömegközlekedésre szálljanak. Több száz autó ácsorog nap közben a füvön, a vasúti töltések oldalában, a Park mögötti úton, illetve a Soroksári út túloldalán, a Déli összekötő vasúti híd töltése mellett, az Obi áruház teherbejáratán túl.

Az, hogy a kék, azaz a 3-as metró vonala mentén érdemi P+R parkoló kizárólag Újpest-Városkapunál van, illetve az erősen kieső Kőbánya-Kispesten, az szerintem gáz, miközben már a Pöttyös utcáig ér a fizetős parkolás, mert úgymond „az autósok P+R-nek használják a lakótelepet”. Ugyanez Óbudán: Aquincum, mint belváros? Arrafelé a szentendrei HÉV vonala mentén kúsznak kifelé a fizetési zónák ugyanúgy, ahogy a kék (M3) metrónál. És pont azért, mert az autósok semennyire nem ragaszkodnak a belvárosi szíváshoz, hanem a legszívesebben leraknák egy értelmes helyen az autójukat.

Budapesti fizetős parkolási övezetek térképe
Budapesti fizetős parkolási övezetek térképe

Tény persze, hogy a BKK ha lassan is, de fejleszt. Egy-egy nagyobb projekt mellé készül P+R parkoló, ilyen a négyes metró végállomása Őrmezőn, igaz, itt a parkolók nélkül nem is kaptuk volna meg az EU-pénzeket. Íme a parkolók listája, a táblázat lenyitható:

Kattintson ide a P+R parkolók listájának megjelenítéséhez!
P+R parkolók Férőhelyek száma
Budafok-Belváros: 140
Budafok-Háros: 62
Cinkota P+R parkoló: 165
Csepel P+R parkoló: 360
Etele P1 P+R (Kelenföld pu. mellett) parkoló: 245
Etele P2 P+R parkoló (Somogyi út): 221
Hűvösvölgy P+R parkoló: 80
Hűvösvölgy II. P+R parkoló: 80
Kaszásdűlő P+R parkoló: 40
KÖKI Terminál P+R parkolóház: 330
Kőbánya-Kispest P+R parkoló: 206
Örs vezér tere P+R parkoló: 265
Őrmező P1 P+R parkoló (Péterhegyi út): 485
Őrmező P2 P+R parkoló (autóbusz-végállomás mellett): 500
Pillangó utcai P+R parkoló: 121
Rákoscsaba: 135
Rákoscsaba-Újtelep: 28
Rákoshegy: 136
Rákoskert: 69
Újpest-Városkapu P+R parkoló: 120
Összesen: 3788

Akkor nézzünk egy példát, kék metró. A KÖKI Terminál 330 helye, plusz a régi KÖKI-parkoló 206 helye, összesen 536. E mellé tegyük oda csak a metróvonal napi utasszámát: 600 ezer. Arról most ne beszéljünk, itt van egy nagyobbacska vasútállomás is, vagy 17 buszjárat, plusz Volánbuszok... nyugodtan mondjuk ki: egy ekkora parkoló semmi. De itt legalább van valami. A dél-pesti régiót viszont tökre elfelejtették, ahogy sok másikat is. De ha a teljes budapesti P+R kapacitást nézzük, kevesebb, mint 4000 hely, hát nem is tudom...

Mindamellett, hogy kevés volt az érdemi parkolófejlesztés, és közben rengetegen költöztek ki az agglomerizációba, Budapestnek van egy másik nagy problémája. Egyszerűen nem történtek olyan lényegi közlekedési fejlesztések, amelyek segítenének az olyan ötletek megvalósításában, mint a rakpart lezárása. A forgalmat el lehet dugni a föld alá, ahogy Párizsban az ott kanyargó Szajna mentén nagyon sok helyen megtették, lehet építeni felüljárókat, felszámolni a szintbeli kereszteződéseket.

Mégis milyen komoly beruházás történt az elmúlt 20 évben? Csepeli elkerülő: ez tényleg jó, de mivel Csepelt nap közben semelyik irányban nem lehet igazán elhagyni, ez inkább a csepeli fontosabb utak forgalmát csillapítja, egész Budapestre nincs nagy hatással. Aztán még bevezettük az M5-ös forgalmát a Népligethez, szintbeli kereszteződéssel, kiszélesítettük a Váci út végét – hirtelen ennyi. A város valóban tehermentesült az M0 déli szakaszának az elkészülésével, viszont a forgalom – a járványmentes időkben – töretlenül nő, ahogy a járművek száma is. Bent a városban történt bármi, amitől hirtelen nélkülözni tudjuk ezt az útvonalat a Duna mentén?

A hivatalos álláspont szerint a rakparti lezárás nem növeli a forgalmat a budai oldalon, azért fogalmazzunk úgy, hogy ez alaposabb elemezgetés nélkül is tévesnek tűnik. Most volt lezárva a pesti rakpart, még egy laza délutáni időszakban is eszement sorakozás volt lejutni a budai oldalon, amint átadták a pestit, hipp-hopp, a hatalmas sor máris csak a csúcsidőkben alakul ki.

Szóval az Autóklub nyilatkozatát leszámítva már szinte letargikusan vesszük tudomásul. Tudjuk, hogy szar lesz, az önkormányzat meg kábé eldöntheti, hogyan legyen szar, így legalább lesznek páran, akinek kicsit jó is lesz tőle. A kérdés, hogy kik lesznek többen.

A pesti rakpart lezárása: