Karottával nemrég összegyűjtöttünk tíz ígéretes sportautót, amire a vásárlás után sokat kell költeni, hogy olyan ütőképes legyen, mint ahogy reméltük. Bár ez valójában dicséret volt, itt az idő, hogy ha évtizedes távlatból is, de virtuálisan megveregessük tíz sportmodell vállát a befejezettek közül, amikkel gyári állapotukban is öröm az óra ellen versenyezni, vagy menni egy tempós kört a kedvenc szerpentinünkön.
A befejezésre váró sportautók toplistáját itt találod!
Alfa Romeo GTV 3.0 V6 24V
Lassan lépdelünk felfelé a ranglétrán, a listát egy kilencvenes évekbeli ikonnal kezdjük, ami az Alfák közül a legmaradandóbb élményeket adta Karottának, szigorúan Giuseppe Busso V6-osával. Nem állítjuk, hogy tökéletes sportgép, de van benne valami a formáján és a tipikus alfás kisugárzásán túl, amiért időnként én is rákeresek az eladó darabokra. Aki inkább német autót választana ebből a kultúrkörből, tegyen egy próbát a Corradóval, abból is a négyhengeres helyére beférő, szűk hengerszögű, nagy löketű VR6-ossal! Itt a fékeket érdemes fejleszteni, de megéri.
Fiat Panda 100HP
Maradunk a viszonylag megfizethető és viszonylag beszerezhető autóknál, de ledobunk pár kilót arccal a sportosság felé. Aki talál egy hasonlóan szépet, mint amilyet Hamvas Tamás kollégánk mutatott be, boldog lehet egy gyári, 975 kilós, 1,4-es, 16 szelepes Panda 100HP-vel. Aki hozzánk hasonlóan rajong a kicsi, könnyű, egyszerű sportmodellekért, annak idején a Citroëntől is vehetett ilyet: a 795 kilós, 1,4-es, 94 lóerős AX GTi és utódja, a 935 kilós, 1,6-os, 118 lóerős Saxo VTS várakozáson felül szórakoztatóak voltak, persze belátjuk, hogy ezekről már alaposan lecsúsztunk.
Ford Puma és SportKa
Többen egy magáról szimplán sokat gondoló Fiestának hiszik, amiben az Opel Tigrának és a kategóriatársainak is benne van a keze, nem is tapostak érte egymás lábára a vevők, pedig a Puma a kezelhetőségével kiemelkedett a mezőnyből. Nem is érdemes hozzányúlni, ahogy a szintén kevésbé ismert és elismert SportKa is minden különösebb tuning nélkül alkalmas a hétköznapok kiszínezésére. A Ka már eleve agilis a sarkokba kifeszített kerekeivel, a még szélesebb nyomtáv, a még feszesebb futómű és az 1,6-os, 8 szelepes, 95 lóerős motor pont annyit tett hozzá, amire titkon vágytunk.
Audi RS4
Kezdenek durvulni a dolgok, jön egy igazi romboló az Audi fénykorából. Sőt, kettő is, mert még rögtönzött szerkesztőségi felmérésünk sem segített dönteni az első és a második RS4 között. Az 1999 és 2001 között gyártott sportkombi a 2,7 literes, 381 lóerős biturbó V6-ossal impozáns nyomatékgörbét villantott, a 440 Nm-t 2500 és 5500 között stabilan tudta. Utódja, a már limuzin karosszériával is gyártott B7-es a 4,2 literes, 420 lóerős szívó V8-asra váltott, ezt a motort még Jeremy Clarkson is istenítette. BMW-ket idéző kezelhetősége nem igényel módosítást, újonnan is kész volt.
BMW M Coupé
És akkor jöjjön a BMW, amihez még Karotta sem tenne hozzá semmit, a legjobb driver's car, amit kínáltak a bajorok, a bohóc cipőnek csúfolt M Coupé! Mindenben jó, amiben egy nyers sportautónak jónak kell lennie, én is megtapasztaltam tavaly a Balatonfüred Concours d' Elegance BMW-s betétprogramján. A kétféle M3-asból származó motor közül az E46-osét, a legendás S54B32-t ajánljuk. Merev karosszériája pont akkora, mintha az egészet körénk hajtogatnák, a futómű annyira feszes, hogy mindenbe beavat, a kezelhetőség a lassú kormány ellenére is ösztönös. Imádjuk!
Renault Sport modellek
Akinek kétségei lennének afelől, hogy a franciák tudnak jó autókat gyártani, szánja rá az időt, és ismerje meg a Renault 1976-ban, az Alpine és a Gordini összevonásával alapított sportrészlegét! Tegye ezt a Dieppe-i üzemben készülő, extra adag mérnöki tudással és egy kazalnyi szenvedéllyel megtervezett és összerakott, utcai R.S. modellek vezetésével! Nagy összeget tennénk rá, hogy aki szeret sűrűn gyorsan menni, és pályán is hajlandó gyötörni a gépet, legközelebb már számol a Renault-val. Például a Clio III RS-sel, de a Megane RS Trophy-val is nehéz melléfogni.
Mitsubishi Lancer Evo széria
A befejezésre váró típusok közé válogattuk be a Subaru WRX STi-ket, de a rivális Evókat akkor is késznek tartjuk, ha azokban is van tuning potenciál. Bár nem teljesen mindegy, hogy az 1992 és 2016 között gyártott tíz evolúciós lépcső közül melyiket választjuk házi adrenalingyárnak, a kilencvenes és a kétezres években gyártott Evók kimerítik a legenda fogalmát. Nekem Vukmann Attila Evo III-asával és Bessenyey Zoltán Evo VI Tommi Mäkinen Editionjével van tapasztalatom, mindkettő élénken él az emlékeimben, pedig csak a felszínt kapargattam velük.
Honda Civic Type R modellek
Ha már japán legendáknál tartunk, listánkon az élbolyban van a helye annak a fél tucat Civicnek, amik Type R emblémával váltanak ki heves szívdobogást mindenkiből, aki egyszer már próbált velük gyorsan menni. Hisszük, hogy ezeket a sokáig visszafogottan cicomázott hot hatch-eket egy csapat megszállott japán mérnök tervezi, akik mindent tudnak a motorokról, a váltókról, a futóművekről vagy a karosszériákról, és a tudásukat nem félnek használni. Állításunkat megcáfolva rengeteg módosító kit létezik a Type R-ekhez, de azok nélkül is kerek egészek.
Porsche sportmodellek
Addig nem rajongtam különösebben a Porschékért, amíg ki nem próbáltam egyet, majd még egyet, meg még egyet, és be nem szippantott az a maximalizmus, ami a sportautók mellett a megélhetésüket biztosító luxusautókon is érezhető. A tökéletességre törekvés kevés márkánál hoz ennyire meggyőző eredményt. Bármennyire is meg vagyok elégedve egy autóval, a Porsche megfelelője mindig meggyőz, hogy arra lenne érdemes gyűjtenem, ha az áruk nem a Burj Khalifa és a Nemzetközi Űrállomás között lenne félúton. Karotta a Cayman, én a 911 híve vagyok.
Ferrari 458 Italia
Ezen a szinten jogos elvárás, hogy készen kapjuk meg az álomautónkat, ennek ellenére a Ferrari választéka sem hibátlan, a belépőmodellek, például a California messze vannak az ideális sportautótól. Aki meglepné a benne élő gyereket, hallgasson Karottára, és válassza a 458-ast! A 2009 és 2015 között gyártott szériáért a Pininfarina stúdió felelt, de már a márka saját formatervezője, Donato Coco álmodta meg. Ő tervezte egyébként a Citroën Saxót is, tehát a kör bezárult, igaz, a 4,5 literes, 570 lóerős, közvetlen befecskendezéses szívó V8-as miatt lehet végképp elolvadni tőle.
Valamiben tévedtünk? Valamit kihagytunk? Írd meg bátran!
