Nem mondok új, hírértékű dolgokat, pusztán annyi történt, hogy a saját bőrömön tapasztaltam meg, milyen érdekes dolog is az Úr 2006. esztendejében egy autóvásárlást adminisztráltatni.
Vettem egy autót. Kicsit öreg, kicsit kopott, de az enyém. Illetve dehogyis az enyém: augusztus tizedikén írtuk alá az adásvételi szerződést az ex(?)tulajjal, 14-én mentem volna átíratni, de csak szeptember huszadikára tudott időpontot adni az átíráshoz a lakóhelyemhez legközelebbi okmányiroda. Azt mondták, ez így normális, valami új rendszerük van, ami dadog, eddig még egy tranzakció adminisztrációja sem sikerült rajta. De ne aggódjak, itt ez a nyolcszor nyolc centis, ollóval kivágott, krumplinyomdával is utánozható bélyegzővel lepecsételt fecni. Ha a rendőr firtatja, miért nem írattam át a gépet (15 nap a törvényben meghatározott határidő), csak mutassam neki fel bátran. Corben Dallas, világjegy. De nem ezért írom ezt a kis jegyzetet.
Meg még az is volt, hogy mivel szeptember elsejétől emelkedik az átírási illeték (köbcentinként 15 forint helyett az én esetemben 18), megkérdeztem az okmányirodistát, mi a teendő, ha én a bürokrácia balfaszsága? leterheltsége? alkalmatlansága? miatt nem akarok többet fizetni. Azt mondta, nem tudja, de ne aggódjak.
Nem is aggódtam, míg aztán augusztus 30-án jött egy telefon: ha most bemegyek az irodába, kapok egy csekket a régi díjszabásról, ha befizetem másnapig, nem kell állnom a sarcemelés költségét. Pont ráértem, nem voltam külföldön sem, bementem, befizettem, spóroltam öt és félezer forintot. Kedves Olvasó, ha Önnek is folyamatban lévő átírása van, és eddig nem szólt a kedves adminisztrátor, ráfázott. De még csak nem is ezért írok. Azért írok, mert idén januártól megváltozott az eredetvizsgálat rendszere. Nem új a hír tehát, de én most tapasztaltam először, mit is jelent a gyakorlatban.
Ha veszek egy autót, ugyanúgy el kell mennem egy eredetvizsgáló céghez, mint eddig. A kevésbé érdekes újdonság, hogy a díjat nem az inspektor kezébe számolja az ember (tradicionálisan a vevő), hanem postán kell befizetni egy sárga csekken, mint xxx díjat. Annál érdekesebb az a dolog, ami miatt most itt pötyögöm a betűket.
Ha tavaly ment az autó eredetvizsgára, pár perc titkos vajákolás után a mester a kezünkbe nyomott egy zöld, oklevélszerű, rendkívül hivatalos külsejű, 30 napig érvényes iratot, miszerint szerzeményünk A, B, C, vagy hasonló minősítést kapott, tehát van-e gond a számokkal, papírokkal, vagy sem. Ha volt, akkor a vevő nyilván azt mondta az eladónak, köszöni, nem kéri a kocsit nem adja oda a gyanús jószágért a százezret - egy millát - tíz gurigát. Bár az eredetvizsgáló nem vállalt felelősséget, ha mégis lopott volt a gép, de jól sikerült a nyomok eltüntetése, azért megnyugtató érzés volt egy ilyen bizonyítvány birtokában átadni a vételárat.
Immár zöld oklevél nincs. Az eredetvizsgáló ad egy igazolást, hogy benyújtott egy kérelmet a Hatóságnak, hogy majd valahol a vízfejben egy hivatalnok, aki sosem látta az autót, eldönti, A, B, vagy C. A minősítést majd az okmányiroda kinyomtatja az átíráskor, vagy postán elküldik a vevőnek. De addig is: lehet kifizetni a vételárat. Aztán majd vagy elkobozzák a kocsit, vagy nem. Vagy visszaadja a régi tulaj a pénzt, vagy nem.
Eddig valami szolgáltatást kaptunk az eredetvizsgáért: megtudtuk,
tényleg attól vesszük-e a kocsit, akié. Ez már a múlté. Sikerült úgy
bonyolultabbá tenni a rendszert, hogy - legalábbis innen,
állampolgároldalról nézve -
az értelmét is megszüntették. Gratulálok.
Olvasói hozzászólások
A rendszer védelmében:Kedves Rácz Tamás!
Érdeklődéssel olvastam cikkedet a totalcar.hu-n az
eredetiségvizsgálatról. Szeretnék konkrét tévedéseket kijavítani
illetve pontosítani.
Talán a legfontosabb: ma az ellopott járművek legnagyobb
részét szétszedve, szétbontva alkatrészekre találhatjuk meg,
bontókban, illetve szaküzletekben; ehhez elég kinyitni egy képes
hirdetőújságot és világosan látható. Ez ellen a jelenlegi jármű
eredetiségvizsgálat nehezen tehet bármit is. Viszont tény: a 90-es
évek elejétől a mai napig jelentősen csökkent az ellopott járművek
száma, kb. az ötödére.
Ezt talán nem a lopás elleni gyártói fellépésnek
köszönhetjük, hiszen ma is bármelyik autót el tudják kötni a
szakemberek. A rendőrségi szakcsoportok (pl. Gepárd) sem hiszem,
hogy komolyan visszaszorítaná ezt a tevékenységet, sőt az
autóvadászok sem sok vizet zavarnak. Ha ugyanis a Gepárd igazán
eredményesen működne, nem lehetne újsághirdetés alapján fél vagy
negyed autót vásárolni, amelynél kihangsúlyozva szerepel a műszaki
vizsga érvényessége és az, hogy az alvázszám (közvetlen környezete)
sértetlen. Az autóvadászok leginkább az elhagyott járműveket
találják meg eredményesen, ez természetesen a hitelintézeteknek
sokszor kedvező.
A lényegre térek: ma az ügyfél, aki eredetiségvizsgálatot
végeztet, valóban NEM tudja meg azonnal, a vizsgálat elvégzése után
hivatalosan, hogy a jármű körözött-e vagy sem, alvázszáma,
motorszáma és rendszáma gyári, eredeti-e vagy sem. Ezt a vizsgáló
közölheti ugyan vele, ám írásban csak akkor láthatja viszont, ha
besétál egy okmányirodába és elkéri az eredetiségvizsgálat alapján
készült határozatot. Ezt a határozatot NEM egy olyan BM-es
ügyintéző állítja ki, aki soha nem látta a szóban forgó járművet,
hanem egy szoftver. Mégpedig a vizsgáló által felvételezett és
bevitt adatok alapján, teljesen real-time és on-line. Nagyon
kevésszer van szükség manuális beavatkozásra a határozat
kiállításakor. Ezen kevés alkalomkor az ügyet kezelő személyek
HOZZÁFÉRNEK a jármű fényképeihez, ezáltal (mint nyomszakértéskor)
pontos képet alkothatnak és korrekt határozatot (esetleg végzést)
hozhatnak.
Az eredetiségvizsgáló állomások felelősséggel tartoznak a
vizsgált járművekért, ez nagyon fontos. Ugyanis MINDEN vizsgáló
állomás rendelkezik speciális felelősségbiztosítással.
És végül a legfontosabb: egy eredetiségvizsgálat során nem
mondható ki, hogy egy jármű lopott-e vagy sem. Az, hogy az egyedi
azonosítók nem gyáriak, esetleg meghamisították őket vagy hogy a
jármű körözött, nem jelenti azt, hogy lopott. Ezt csak hatóság
(Rendőrség) állíthatja tényszerűen. Ráadásul azt soha nem állította
senki, hogy az eredetiségvizsgálat során kiderül az, hogy tényleg
attól vesszük-e a kocsit, akié. Azt hiszem, ennek semmi köze egy
jármű egyedi azonosítóinak valódiságához.
A rendszer ellen:
Annyit tennék hozzá Rácz Tamás eredetvizsgás cikkéhez - hogy ÉS
EZ MÉG NEM MINDEN! Ugyanis az eredetvizsga megtörténte után MAX 14
napig lehet okmányirodából kikérni az eredményt - utána ez az
ottani rendszerben zárolásra kerül, és a BM postázza. Emlékeztetőül
- az átírásnak 15 napon belül kell megtörténnie....
Amennyiben az eredetvizsga utáni 14+ és vétel utáni 15- napon
belül próbáluk (tehát JOGSZERŰEN!!!) átíratni az autót, akkor azt
csak akkor lehet, ha bevalljuk, hogy ELVESZTETTÜK az eredményről a
papírt - ekkor 2.000 Ft-ért kapunk másolatot - és EZZEL már át
lehet iratni a kocsit. Tekintsünk el attól az aprócska dologtól,
hogy az ügyintéző folyamatosan látja az eredetvizsga eredményét a
számítógépén, akkor sem lehet átírni a kocsit, csak a papír (amit
ugyanő nyomtat!) birtokában.Amennyiben megvárjuk az eredetvizsga
postázását, akkor természetesen lekéssük a 15 napot, ami büntetést
von maga után...