Botox helyett lóerők

2007.12.01. 01:12

A durván túlárazott C30 T5 már most, alig egy évesen, a listaár háromnegyedéért megkapható, a kis éhes üvegfarút tízévesen fillérekért fogom megvenni. Nem tudom, mire fogom használni, mert egy négyfős, jelképes csomagtartóval rendelkező autó semmire sem a legjobb megoldás, de a legbutább csaj is elkel, ha jó a segge. A C30 pont a segge miatt kell, és kész.

Amikor a megszaporodó szarkalábak és egyre csak löttyedő húsom elveszik az eszem, és elkezdek érdeklődni a minik iránt, az 500-as lesz a célpont. A Mini sokkal jobb autó, de az 500-as csinosabb és nagyobb lesz az értékvesztése is, mint a kis BMW-nek, 10 évesen nem lesz nagy érvágás kifizetni. De ez inkább a húsz év múlva kategória, negyvenévesen nem leszek annyira lerobbanva, hogy így kiforduljak önmagamból.

A régi kockaterepjárók és a G tetszenek, de a SUV-ok nem érdekelnek, egyforma, bambaképű bikák, ólomnehéz lábakon - semmi izgalom vagy elegancia. Nekem ilyen nem kéne, de jóltartott negyvenes életemhez egy dizájnkombi tökéletes lesz. Pontosabban a C-Klasse T-modell Avantgarde, a W126 SEC-et idéző gigantomán csillaggal az arcán.

Az elpusztíthatatlan és karakteres Mercik most is tetszenek, de egyelőre nincs hozzá bundám. Első körben földig érő, ragyogó, hétszámjegyű szőrmebunda kell, amihez viszont túl fiatal vagyok, tehát a Mercedeshez is. Idétlen fruska narancssárga-kék virágos dzsekiben mégse tolhatja maga előtt a 200 lóerős, V6-os csillagot, még a legkisebbet sem.

Szupersportkocsim nem lesz, nem fog nyomasztani a Lambo - Ferrari kérdés. Nem akarok autóversenyző lenni, más meg mit kezd egy ilyen géppel? A nagytestű szuperragadozók inkább érdekelnek. A választást a most megjelent Maserati GranTurismo nehezíti, bemutatásáig az értelmetlen erőszakot nálam a Quattroporte képviselte. De nem lesz Maseratim, mert ha addigra megtanulok vezetni, inkább egy harmadik játékszert választok. Egy BMW M5-öt . Soha nem vezettem, ahogy Quattroportét és GranTurismót se, mert hol vagyok én attól? Ez a bekezdés a fejben cicázásé.

Szerkesztőségünk korábban megjelent hosszú távú tervei

Nem aggaszt a tapasztalatlanság, az első 240-es is a sajátom volt, 20 évvel az első kör előtt tudtam, ez kell nekem. Most ezt is tudom. A lepkeszemű Bangle-ötös böszme kurvasága távolról sem olyan hivalkodó mint a Maseratik hangos fecsegése (egyik este láttam egy piros GT-t, a Pannónia utcára feltekergődző vérangolna rettentő élmény volt). Az M szürkében szépen eloson a kertek alatt: na ezért kéne. A mérsékelten orr alá dörgölt teljesítmény mindennél kívánatosabb, az arrogancia csak defektek ügyetlen leplezésére alkalmas. A M-sorozat csak annyi információt csepegtet el, amennyit muszáj, látványától az ovisok nem bukdácsolnak a lámpánál, de a nagyfiúk igen.

Nem rettegek a negyventől, ilyen flotta ígéretével még várom is. Plasztikai műtétek helyett inkább lóerőkre költök, azok jobban kisimítják az arcbőrt.