Ne csak a rendőrnek legyen már jó

2008.09.16. 00:40
0 hozzászólás
Vagy egy órába telt, amíg az M3 kivezetőjén szerencsétlenkedtünk kifelé. Egy koccanás a belső sávban, egy elakadásjelzővel álló a külsőben. Egyszer elsietett egy csíkos Octavia kékkel-hanggal, és nem sokkal később, háromnegyed nyolc körül észrevettem a tükörben, hogy jön néhány motoros rendőr.

Már éppen kezdtem ízlelgetni, milyen egy gyorsan reagáló közlekedésrendészet. Nem is ízlelgettem, inkább visszaemlékeztem az ízére: ilyennel rendszeresen találkoztam, amikor Bajorországban töltöttem egy nyaram. Ott láttam ilyent először.

Hamar észrevettem, hogy nem az A95 Münchenből kivezető szakaszán állunk. Bár a motoros rendőrök ugyanolyan BMW-kkel kevernek, szembetűnően rosszabb motorosruhájuk volt. De nem ez volt az egyetlen árulkodó jel: a középső sávot letakarították, utánuk 3-4 hófehér autóbusz haladt. A konvojban nem volt más rendőrautó, zárás sem volt utánuk, így gyanús, hogy nem egy G8-as vezető álcázott felvezetése volt. Ha nem is Amerika, de a szlogen fele biztosan megvan: a védelemről nem tudok nyilatkozni, de a szolgáltatással nincs olyan nagy baj. Eközben egy ukrán kamionos majdnem ránk esett.

Már elhagytuk a Hungaroring pihenőt, de a sor csak vánszorgott, majd megállt. Erre a leállósáv benépesült. Auditól a Suzukin át a Volvóig minden volt ott, de igazán nagyüzemben a kamionok nyomták a műsort. Nesze neked objektív felelősség: elvileg 150 000 Ft/autó. Még tovább sem mozdult a sor, amikor összességében egy agglomerációbeli családi ház árát kockáztatták a mellettünk elgurulók. Láttunk összetört teherautót, amely körül még helyszíneltek. Nem is vették észre a tőlük ötven méterre a leállósávból visszasoroló Ivecót.

igyá’ má’ te is egy sört

Nem sokkal később megálltunk tankolni. Az előttem állók egyik cimborájukat győzködik, hogy igyá’ má’ te is egy sört. Elméláztam, hogy mégis inkább vezessen az asszony, én meg talán bevállalhatnék egy pilzenit. Mélázásomnak az vetett véget, hogy a srácok a sörök mellett egy-egy tankolást is fizettek, majd meghúzták dobozaikat, és visszaültek autóikba. Magyar rendszámú kocsik – létezik, hogy nem hallottak a zéró toleranciáról?

Apropó zéró tolerancia: tegye fel a kezét, aki tudja, mi az. Amikor a helyszínen elveszik a jogsiját annak, aki ivott? Valami ilyesmi. Nézzük csak meg alaposan, miről is dübörög itt a PR. Lássuk együtt a szabályokat, és egyúttal azt is, mi a baj velük. Az ombudsman most adta ki a zéró toleranciával foglalkozó jelentését.

Mindenekelőtt oszlassunk el egy félreértést: a zéró tolerancia nem az alkoholfogyasztásra, hanem a jogosítvány elvételére vonatkozik. És nem a véralkoholszintre, mert abban eddig is a 0,0 ezrelék volt a megengedett. Nem vitás, hogy piásan vezetni nem ér. Nem csak mert ez van a KRESZ-ben, hanem azért sem, mert a tapasztalatok szerint az alkoholfogyasztás már viszonylag kis mennyiség után is hátrányosan hat a reflexekre és a mozgáskoordinációra.

Nem mindegy azonban, hogyan teszi.

Vegyük akkor alapnak, hogy még egy sör sem fér meg a vezetéssel. Nincs tehát alapvetően baj a szúrópróbaszerű ellenőrzéssel, sem az ittas vezetés szankcionálásával. Mi több, az államtól megkövetelhető, hogy lehetőleg mindenkit megvédjen az ittas járművezetőktől. Nem mindegy azonban, hogyan teszi.

Tessék kapaszkodni: a hatályos jogszabályok egyike sem szól érdemben az alkoholszondás vizsgálatról, annak következményeiről vagy éppen azokról az esetekről, amikor a járművezető vérmintaadásra kötelezhető. A rendőrség számára útmutatást csak az Országos Rendőr Főkapitányság nem nyilvános, jogszabálynak nem minősülő belső intézkedései tartalmaznak. A jelentésben a biztos megállapította, hogy a jogbiztonságot csorbítják a szabályozás ellentmondásai, és az alkotmányos büntetőjog elvének sérelmét jelenti, hogy ezt a szabályozást nem jogszabályban rögzítették.

Tényleg, melyik törvényben vagy rendeletben szabályozzák a szondáztatást, vagy hogy mikor vihetnek vérvételre?

Nekem pedig – és ez még bőven a zéró tolerancia előtti időkben volt – a KRESZ-tanfolyamon olyasmit magyaráztak, hogy vezetés előtt kicsit inni szabálysértés, sokat inni bűncselekmény, akár börtönt is mérhetnek érte. A meglehetősen unalmas és legalább ennyire termetes, éltes asszonyság 8 ezrelékről beszélt. Azt mondta, ez van a törvényekben és rendeletekben. Van egy rossz hírem, kedves Mártika: a francokat van azokban meghatározva. Sem a véralkohol-értékek, sem az ezekhez kapcsolódó ún. befolyásoltsági fokozatok.

Jogszabály hiányában a rendőrök ma is az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani levelében foglaltakra hivatkoznak, amikor különbséget kell tenniük a büntetőjogi felelősség és a szabálysértési felelősség, továbbá a nem jogellenes cselekmények között.

A jogalkotó egyoldalúan, garanciák beépítése és a szükséges technikai fejlesztés nélkül hirdette meg a zéró toleranciát, azaz a vezetői engedély azonnali elvételének kötelezettségét. Ezek közül a technikai fejlesztés a kézzelfoghatóbb: uraim, a XXI. század hajnalán ne viccelődjünk már a „letöröm a végét, és tessék fújni, amíg nem melegszik” című társasjátékkal. Léteznek hitelesíthető eszközök, melyekkel hajszálpontosan lehet mérni a kilélegzett levegő alkoholtartalmát. Az egyszerű elszíneződős szonda ugyanis megbízhatatlan, ezért a jogosítvány kizárólag erre alapozott elvétele az ombudsman szerint aggályos. Szerintem meg botrányos, hogy egy gyártási vagy éppen tárolási hiba következményeként pusztán veszélyes hulladéknak tekinthető, szondának látszó tárgy miatt elveszik a jogsimat, így pedig bukom a melómat.

A hajamra kenhetem a rendőrségi törvényben biztosított panaszjogomat

A jelenlegi szabályok szerint akkor is ugrik a jogsi, ha a szombati fűnyíráshoz elfogyasztott hosszúlépés után a szomszéd csajt beviszem a kórházba, mert elfolyt a magzatvize, és közben lefülelnek. Ha ezt (a jogászok végszükségnek nevezik) bizonyítom, jó eséllyel visszakapom a jogosítványt az eljárás végén. Előbb nem, de ez fájjon nekem, majd növelem az inaktívak táborát. De arra sincs szabály, mi van, ha száraz vagyok, mint a Száhel-övezet, mégis aszongya az ellenőrzést végző rendőr, „nicsak, itt ez a digitális szonda, van rajta OMH-s billog, és kijött belőle a papír, hogy maga ivott, úgyhogy ide azzal a vezetői engedéllyel, de nagyon gyorsan!” A hajamra kenhetem a rendőrségi törvényben biztosított panaszjogomat, attól egy jogsértő módon elvett jogsit még jó darabig nem kapok vissza, ráadásul annyi idő alatt kell elbírálnia az intézkedő rendőrök főnökének, amennyi idő alatt a szabálysértési eljárásnak is vége van.

Az ittas járművezetés szankcionálásának alapjogi indoka mások életének, testi épségének védelme: vagyis aki piásan vagy betépve vezet, nem okoz feltétlenül balesetet, de közvetlenül és súlyosan veszélyezteti a többi közlekedőt. Indokolható tehát, ha a piás sofőröket ki akarják vonni a forgalomból. De nagyon nem mindegy, hogyan. Nem szabad összekeverni a szankciókat az eljárás során megtett intézkedésekkel. A két kategória nem mosható egybe: intézkedés is járhat alapjog-korlátozással, de alkotmányosan soha nem válhat egyfajta előrehozott büntetéssé.

A szabálysértési hatóság az ittas sofőrrel szemben szankciót – például járművezetéstől való eltiltást – a szabálysértési eljárás során szabhat ki. A vezetői engedély azonnali, helyszíni elvételét indokolhatja például, ha a sofőr valamilyen közlekedési bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, vagy egyszerűen további biztonságos vezetésre képtelen állapotban van. Nem tekinthető viszont arányos korlátozásnak az az intézkedés, hogy a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személytől pusztán a gyanú miatt a helyszínen, mérlegelés nélkül bevonják a vezetői engedélyt.

a szankciókon túl pedig komoly szerepe van a rendőrség felvilágosító kampányainak

A rendőrség számára lényegesen egyszerűbb és kényelmesebb, ha már az eljárás megindításakor elveszik a jogosítványt, de jobb helyeken az ilyen „eljárást egyszerűsítő” megfontolások nem vezethetnek aránytalanul korlátozó szabályok meghozatalára. Az ittas járművezetéssel szembeni hatékonyabb fellépést a kiszámítható szabályozás és a következetes jogalkalmazás teremtheti meg, a szankciókon túl pedig komoly szerepe van a rendőrség felvilágosító kampányainak, kezdeményezéseinek.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján !

A lebukás veszélye sokkal nagyobb visszatartó erő, mint a büntetés súlya: a középkori Angliában a zsebmetszést halállal büntették, de a zsebtolvajok kivégzésén a „zsebesszakszervezet” rendszeresen emlékversenyt tartott. Tűzföldön meg ki ne hallott volna még így-úgy elintézett szabálysértési ügyekről? A büntetésen túl pedig komoly szerepe van a rendőrség felvilágosító kampányainak, kezdeményezéseinek. Na ja, kampányfronton jelentős erősödésre lenne szükség. Biztos díjnyertesek az OBB kiváló spotjai , de az M3-as kúton tankoló srácokat nem különösebben hatották meg.