KGST istennője - avagy egy kalapos Skodás véleménye
Szöveges ítélet
Előre bocsátom, Skodás vagyok. Csőlátású, konzervatív, kalapos Skodás. Az egész ott kezdődött, hogy a párom édesapjának volt egy „Nagypókja”, amit ők már nem használtak, és mivel a Skodám felbakolva van egy lakatosműhelyben (már lassan 1 éve) így nem éppen mozgásképes. Ezért hozzánk került a kocsi, hogy használjuk. Én mindig Skoda párti voltam, és sosem értettem mit esznek az emberek egy Ladán: sokat eszik, kényelmetlen, és azonos motorral nem megy jobban, mint a Skoda (szokásos „ezerkecske” vs. „olajtemető” 120).
Csakhogy ez nem Lada bármennyire is hasonlít rá, hiszen ez sem kényelmes és sokat fogyaszt, de ez egy autó. Amikor először láttam, meglepő volt, és érdekes, mert nem sok 125-össel volt dolgom ez idáig. Ez meg gyönyörű állapotban volt, le volt alvázvédővel fújva már az első használat óta, műanyag kerékjárati ívek is kerültek bele, és garázsban állt mindig. Így a kaszni, az alváz egyáltalán nem volt elrohadva. Amikor a lakatosom is megnézte, három napig hallgattam, hogy „Hihetetlen hogy nem rohadt szét, hiszen még a Ladánál is vékonyabb lemezből készült. Pedig ez kocsi a rozsdának lett gyártva…” Tény hogy nem az alvázvédelméről híres…
Kezdeti lelkesedésem elfogyott, amikor beindítottuk az autót: bármilyen jó is volt a kaszni, a motor már eléggé elhasznált volt… első utunkon hazafelé menet be is mutatkozott: Bajáról Pestre tartottunk, amikor elkezdett világítani az olajvisszajelző… így kb. 20 km után feladtuk az utat. Hál’ Istennek csak az a 4 telefon merült le, amelyek nálunk voltak, így már nem csak az autóval volt probléma… ha már lúd legyen kövér… végén már arra is gondoltam, hogy rituális törzsi táncot járva felgyújtom a kocsit, és füstjeleket adok, de aztán csak sikerült az egyik ismerősömet elérni valahogy. (Tanulság a történetből: legyen 5 telefonod :D). És a kaland még csak ezután kezdődött: éjfél környékén sikerült elindulni és hajnali 4-re több mint 200 km-t vontatva (!) sikerült felérnünk Pestre… és a slusszpoén: másnap kiderült, hogy csak a nyamvadt olajgomba adta fel a harcot…
Volt még egy idegesítő hiba: a benzinbetöltő csövet és magát a tankot egy kb. 15 cm-es gumi cső köti össze… na most ha egyszer a gyári elszakad, attól fogva havonta lehet cserélni, mert nem lehet hozzá kapni jó minőségű gumicsövet… és persze ezt úgyis csak a benzinkúton veszi észre az ember, amikor ömlik ki alul a földre a benzin, amit beletöltesz….
De azért nem volt rossz autó. Teljesen a szívemhez nőtt. Végén már hetente takarítgattam, políroztam meg minden. Teljesen megbabonázott mint egy istennő :). Bár az ülések nagyon kényelmetlenek voltak (ebből is látszik, hogy léteznek UFO-k és a KGST-ben már exportra is dolgoztak nekik, mert ilyen háta nincs egy embernek…), de tény, hogy a nagy pók - mily meglepő- nagy. 5 ember kényelmesen elfér minden probléma nélkül, miközben első osztályú hullaszállító csomagtartója van, amit nem csak az utastérből, de még a csomagtartóból is lehet nyitni (nem értem miért, a hulla nem nagyon szokott csomagtartókat nyitogatni…). Tiszta nyugat… És persze nem csak a Citroen tud különleges, és egyedi műszeregységet csinálni: a régebbi nagy polákokban egy vízszintesen végigfutó rikító kukanarancs sáv mutatta a sebességet. Tiszta francia…
De rengeteg apró ötlet volt benne, amit még ma sem raknak be egy autóba (pláne a régi mechanikus tempomatos változatok esetében). Legjobb ötlet talán az volt, hogy a hátsó ajtóknál, ha lenyomják a reteszeket, de nem sikerül jól becsukni az ajtót, akkor ki lehet nyitni még mindig. Csak akkor záródik be az ajtó, ha jól van becsukva… így nem kell mindig újra és újra bemászni az autóba, hogy a reteszt felhúzva csukjuk be ismét jól az ajtót. Kis apróság, de mennyi bosszúságtól megóv…
Fél év használat után viszont megváltunk tőle. Bármennyire is szép, és nagy és jó, sokba kerül a fenntartása (városban 11-12 litert eszik… Bár Baja-Pest megvan 8 literből…), és a motor mellett a futómű is kezdett elkopni. De örülök, mert jó helyre került. Remélem, még látni fogom – egybe.
Hibalista
- Olajgomba, Benzicsőnyílását a tankkal összekötő gumicső (2x), gumiabroncsok szelepekkel. Nagyrészt filléres apróságok.
Ide hordtam szervizbe
Értékelése:
Képek az autómról
| Fenntartási költség | (6) | Évjárat | 1988 |
| Kényelem | (6) | Használati időtartam | 1 év |
| Teljesítmény | (8) | Km vásárláskor | 103000 |
| Megbízhatóság | (8) | Vezetett km | 5000 |
| Szerviztapasztalat | (5) | Átlagfogyasztás | 11 l |
| Előző autója? | 120 | Következő autója? | Skoda, Fiat, VW |
| Ennyire szerette | (10) | Megérte a pénzét? | nem |
| Verdikt | (6.6/10) | ||
Újra itt a Digó Limó, az egész estés, színes, szélesvásznú népítélet
Alfi
Örömteli sz#rbanyúlás
Egy - még - őszinte autó
Elpusztíthatatlan