2014.06.14. 09:43

Tavaly ott hagytuk abba, hogy melegszik az autó, és kell alá valami rendes futómű. Mindenképp le akartam venni a hengerfejet, több okból kifolyólag. Mindig melegedett a kocsi, gyanús volt, hogy esetleg valahol átégett a hengerfejtömítés, és egy kicsit kéken füstölt minden alaposabb használat elején a motor, mert a szelepszár szimeringek már nem voltak a helyzet magaslatán.

A benzin ellöttyenésének köszönhetően, a szegény keverék miatt élt bennem a gyanú, hogy a dugattyúknak esetleg valami baja esett, és bele kellett nézni a motorba. Elvittem a hengerfejet leellenőriztetni, az 5-ös, 6-os hengernél egy éppen kezdődő tömítés problémát találtak, a kipufogó szelepek be voltak verődve, a szimeringeket és a szelepvezetőket kicserélték, síkba húzták a fejet, amúgy jó állapotban volt. Szereztem egy nagyobb hűtőventillátort, bíztam benne, hogy a melegedés ezzel megoldódott. Az olajat és a komplett vezérlést, a vízpumpával lecseréltettem.

Egyszer leesett a kerekem, utána más csavarokkal próbálkoztunk, de csak jobb lett, nem jó, így is rendszeresen fellazultak a csavarok. Rájöttem, hogy a felnin, csavarkúpokban, illetve a felni felfekvő felületein lévő festék tört össze, és ez a festék törmelék kihullott a csavarok alól, ezért tudott lelazulni a kerék. Ezeken a helyekről eltávolítottam a festéket, így már tökéletesen tartottak a csavarok minden menet után.

Kellett egy rendes futómű, mert nem lehetett kerékdőlést adni az elejének, ezért nagyon alulkormányzott volt az autó, és elégette, valamint fogaskerekesre koptatta az első gumikat. Dévai Zsolti közreműködésével került alá négy rendes állítható coilover, örömbódóttá. Már csak be kellett építeni, ilyet még nem csináltam, ezért elég sűrűn csengett a Zsolt telefonja. A hátsó toronycsapágyakat én csináltam meg állíthatóra, hogy coilovernek a hátsó torony és a kerék között meg lehessen találni a helyét.

A széria futóműnél itt csak a lengéscsillapító van, ebben az esetben viszont a lengéscsillapító körül van még a rugó is, ezért lényegesen szélesebb. Fel akartuk tenni az első kereket, de az nem ment föl, mert beleért a rugó a kerékbe. A széria futóműnél a rugótányér a kerék felett van, de itt mellette, ezért nem fért el. Nyomtávszélesítő kell, de most, péntek délelőtt. Volt egy garnitúra a polcon, de egy kicsit széles volt, a kerékanyák feléig ért csak el a tőcsavar. Gyorsan keríteni kellett egy esztergályost, aki hirtelen megcsinálja a nyomtávszélesítőket. Elmentem Kálmán bácsihoz, aki a szívemnek nagyon kedveset kérdezett. Megvárod? Naná! Felkerült a nyomtávszélesítő, és kerékre tettük az autót. Természetesen most is az utolsó pillanatban lett kész az autó, péntek délután kettőkor jutottam el a futóműveshez. Péntek este még kicuccoltunk a ringre, és nagyon vártam a másnapot, hogy fog viselkedni az autó az új futóművel.

Szombaton már nagyon meleg volt, ezért fel sem tettem a géptetőt, hogy jobban szellőzzön a motortér. Kimentünk az első menetre, az első körben szépen bemelegítettem a féket és a gumikat, aztán elkezdtem nyomni. A második körben éppen valaki mögött mentem, amikor megjelent egy kis víz a szélvédőn. Biztos szélvédőt mosott, gondoltam, de ennek mintha pirosas színe lenne. Mindegy biztos rosszul láttam, de amikor megtöröltem a szélvédőt, láttam, hogy ez kenődik, nem sima víz. A fenébe, ez fagyálló, és valószínűleg belőlem jön. Megyünk tovább, kb. a harmadik körben, a harmadik kanyar féktávján beesik a fékpedál, és kifutottunk a bukótérbe. Mi a fene lehet, ennyi idő alatt nem tud elmelegedni a fék, megpumpálom, megint kemény, de nem az igazi. Ebben a menetben szépen jött a fagyálló a szélvédőre, sokat nem láttam, ezért minden féktávot nagyra vettem, és a változatosság kedvéért megint melegedett a motor.

Az autó alulkormányzott volt, még állítani kell a futóművön is. Ekkor 2 perc 30 másodpercet mentünk. A boxba érve hallottuk, hogy a szelepek is hangosak, és a motorteret fagyálló borította, a ventilátor szépen szétszórta mindenhol. Megtaláltuk a hibát, a szerelő egy bilincset rosszul rakott fel, és a bilincs szétvágta a hűtőcsövet. Levágtam egy centit a csőből, és visszaraktam a bilincset, figyelve, hogy jól álljon. Hosszú barátunk közben már le is kapta a szelepfedelet, és vártuk, hogy kihűljön a motor a szelepállításhoz. Ránéztem a jobb hátsó kerékre, fémszemcsék voltak frissen beleégve a festékbe. Benéztem a felni küllői közé, és a fékbetét lemeze ott figyelt a felni belső peremén. Levettem a kereket, és nem hittem a szememnek, a hátsó féknyereg egyszerűen eltört, a fékbetét lemeze pedig belesült a perembe, azért nem hagytam el. A féknyereg külső feléből maradt még egy kis darab, ebbe akadt meg a tárcsa, és tartott ellent a dugattyú nyomásának. Féknyereg gyorsan le, emlékeim szerint van pár féknyereg a polcon, biztos lesz közte egy jobb hátsó. Hol van a tartalék betét garnitúra? Nem találom, 12 óra 42 perc van, telefon a Bárdiba, hogy várjanak meg, kell egy garnitúra fékbetét. De nincs kocsim a BMW-vel jöttem reggel.

Rézmányi Balázs odaadja a Corolláját, egyre betoppanok az ajtón, betét megvan (köszi srácok), nézem a polcon a féknyerget, van öt darab első , de csak bal hátsó van, abba is bele van törve a légtelenítő csavar. Telefon körbe a pajtásoknak, senkinek sincs, ez soha nem törik el (persze nálam eltört), maximum felújítja az ember.

Az öcsémnek szintén van egy BMW-je az udvaron, gyorsan lekaptam arról, de eszembe jutott, hogy a ringen van a hetes imbuszkulcs. Basszus, rohanás vissza, imbuszkulcs a kézbe, a fékbetétet ott hagytam, Stump Bandi és a Novoth Tibi, addig lekapják a maradék féknyerget, és kicserélik a másik oldalon a betétet. Leszedem a féknyerget, rohanok vissza, hív a Tibi, nem jó a fékbetét, nem passzol a nyeregbe. Nem baj, a leszedett nyeregben van betét, a bal oldalon szintén maradt valami, majd azzal megyek, ami van. Tibivel lelégtelenítettük a féket, jónak tűnt, mehetünk. Közben persze kimaradtam a második menetből, a harmadik menet elejére éppen összeállt, még pont annyi időm maradt, hogy alaposan megmossam a kezem. Patakokban ömlött rólam a víz, rohangáltam, mint pók a falon, majd négy órát szereltünk.

A harmadik körben már mertem nyomni a féket, a fagyálló sem jött a szélvédőre, az alulkormányozottság persze maradt, annak a próbálgatására már nem volt idő, tolta is az elejét szépen. A motor megint melegedett, úgyhogy nem nyomtam ki a szemét, de ennek ellenére nagyon élveztem. Jó lesz a futómű, csak egyszer sikerüljön beállítani. Mondjuk az még egy szép meccs lesz, nulla tapasztalattal, nulla szakértelemmel, lesz itt tekergetés ész nélkül gazdagon! Ebben a menetben 2 perc 25 másodpercet mentem. A boxban megnéztem a hátsó betéteket, szinte teljesen elkoptak. Nem baj, a harmadik menetben majd csak akkor fékezek, ha tényleg muszáj, majd lassítok motorfékkel.

A negyedik menetben szinte csak motorfékkel mentem, de azért nyomtam a gázt, csak hamarabb el kellett venni. Most nem is melegedett a motor semennyire, végig vigyázban állt a mutató. Sikerült majdnem mindenhol motorfékkel lassítani az autót, kivéve az egyes, hármas és a tizennégyes kanyarokat, mert ezek egy lejtő végén vannak, ott muszáj volt finoman belepöckölni a fékbe. Ennek ellenére 2 perc 34 másodpercet mentem, amin nagyon meglepődtem. Elkezdtem kisérletezni a kanyarokban, és rájöttem, hogy túlságosan is megfékezem az autót (ha éppen van mivel), és van néhány hely, ahol feleslegesen kapcsolok vissza.

Visszaérve a boxba elhatároztam, hogy flex-szel szépen belefaragom a rossz méretű betétet a féknyeregbe, a futóművön is tekerek valamit, és majd az open pit lane-ben veretünk még egy rendeset a nap végére. A faragás sikerült is, de amikor visszanyomtam a fékdugattyút, hogy legyen hely az új betétnek, megjelent a talajon egy olajcsepp. Nyomok rajta még egyet, most már szinte folyik. Már megint mi van!? A többiek már kint csapatnak közben a pályán. Tapogatom a fékcsövet, megvan a ludas. Az előző fékszerelésnél megmozdítottuk a fékcsövet, ezáltal rossz helyre került, és a féltengely kidörzsölte a csövet. Gyors megoldás kell, a féknyerget visszatettem a helyére, és oldalcsípő fogóval összenyomtam kb. húsz helyen a fékcsövet, így már nem folyt az olaj belőle, és legalább haza tudtunk menni vele.

Mindennek ellenére, ez a pályanap is nagyon jó volt, ahogy a többi is. Nagyon elfáradtam a végére, tiszta mocsok voltam az állandó szereléstől, de mégis nagyon boldog. A fék rendszert már amúgy is szét akartam szedni, de most már muszáj is, újra fogom fékcsövezni az egész autót. Kell egy garnitúra féktárcsa, féknyereg, fékbetét, előre hátra. A sok szívással rengeteget tanulok, ennek egyszer beérik a gyümölcse, és az autó jó lesz végre. Az állandó melegedésre a hirtelen összeállt szakmai zsűri azt a megoldást találta, hogy be kell építeni egy plusz légtelenítő pontot a hűtőkörbe, mert valószínűleg levegős a rendszer. A kipufogó fölött a taposó lemez olyan forró, hogy olvadnak a cipők sorban, és a menet első felétől már mindenki a bukócsövön tarja a lábát, mert nem bírja a forróságot. Ide, a kardán alagútba, kell egy hő tükör, ami visszaveri a kipufogó hőjét. A nagy hő terheléstől itt erősen megindult a rozsda, de találtam máshol is lakatolni valót. Télen majd szétborítom a kocsit, és megcsinálom, megcsináltatom ezeket a hiányosságokat. Ezeken a kötelezőkön kívül van még néhány ötletem, hogy mit alakítanék át a kocsin, de ez még a jövő zenéje. Találkozunk a következő pályanapon.

Utóirat: Uraim, ha valaki észrevette volna, hogy nála maradt egy tízes dugókulcsom, az legyen kedves visszajuttatni hozzám, mert hiányzik a készletből, köszönöm szépen.