Senátor váltója letilt

Az Autódoktor válaszol

2002.12.24. 23:06

Így 180 000 km körül nem nevezném igazán típushibának az automata váltó biztonsági kapcsolójának hibáját. Mert valószínűleg ez okozza az indítási gondot. Ez a kapcsoló akadályozza meg, hogy a kocsi indítható legyen bármelyik menetfokozatban. Bár az sem elképzelhetetlen, hogy csak a működtető mechanikáján kell állítani.

Kedves Autódoktor!
Van egy 1990-es évjáratú Opel Senator 3.0i24V autóm (C30SE motorral, automata váltóval). Három problémám és egy kérdésem van:
Az első problémám: a motor alapjáraton (időnként, nem mindig) bizonytalanul jár, olyan, mintha a lefulladás felé menne és a számítógép "visszahozná". Mi okozhatja ezt és mitől lehet, hogy nem mindig tapasztalható?
A második probléma lehet hogy összefügg az elsővel. Menet közben gyorsításkor van, amikor nagyon jól, könnyedén húz az autó, érezni az "erőt" és van, amikor "nehézkesnek" tűnik. Ilyenkor a hangja is erősebb, mélyebb az utastérből hallgatva. Nem vagyok benne biztos, de úgy tűnik, mintha nedvesebb időben menne jobban.
A harmadik probléma érdekes, mivel ez már a második ilyen Senatorom és az elsővel ugyanilyen gondok voltak: melegen leállított autó bizonyos idő után valamennyi ideig nem hajlandó elindulni, letiltott állapotban van (váltókar "P"-ben, de nem is forgatja az önindítót). Ez az állapot egy idő után (30-40 perc) megszűnik, illetve akkor is, ha a motortérben a váltóból jövő és még egy másik csatlakozót széthúzok egy-két percre majd összedugom. Típushiba lehet, vagy csak véletlen a két autónál ugyanaz a jelenség?
A kérdésem pedig az, hogy mivel elég sokat futott (176000 km), felmerült bennem, vajon milyen állapotban lehetnek a kerékcsapágyak. Milyen időközönként kell őket cserélni, illetve van-e mód kenésre, zsírzásra?
Ezután "személyes" kérésem lenne: szeretném az autót alaposan átvizsgáltatni és amit kell és bírok anyagilag, megjavíttatni önnel, amennyiben van rá mód.
Üdvözlettel, Köles Sándor
(2002. 08. 26.)

A bizonytalan, egyenetlen alapjáratra minden bizonnyal megoldás a fojtószelep és körülötte a légtorok, illetve az alapjárat szabályzó tisztítása benzines, vagy nitrós puha ronggyal. Nem tudom mikor voltak gyertyák illetve más nagyfeszültségű gyújtóelemek ellenőrizve, elképzelhetően ezeket sem ártana végigméricskélni. Az, hogy esős, párás időben jobban megy a kocsi, természetes jelenség. Érezhető erőtöbbletet biztosít a hengerekbe kerülő kevés vízpára, mert a magas hőmérsékleten felbomlik. Az oxigén az égést táplálja, a hidrogén fűtőértéke pedig a benzinnek többszöröse. Nem véletlenül kísérletezik több nagy autógyártó a hidrogén hajtással, illetve az égéstérbe történő vízbefecskendezéssel. Előbbiben komoly eredményeket mutat a BMW, utóbbiban a Mercedes kutatógárdája. (Ez "csak" Európa.)
De azért így 180 000 km körül nem nevezném igazán típushibának az automata váltó biztonsági kapcsolójának hibáját. Mert valószínűleg ez okozza az indítási gondot. Ez a kapcsoló akadályozza meg, hogy a kocsi indítható legyen bármelyik menetfokozatban. Bár az sem elképzelhetetlen, hogy csak a működtető mechanikáján kell állítani. Ez a kapcsoló annyit dolgozik, mint egy tolatólámpa kapcsoló, vagy többet is. Nem drága és ha tényleg elficcent, nem okoz gondot a csere sem, kb. 5 perc.
A kerékcsapágyakat két csoportra oszthatjuk. A nem hajtott kerekeknél általában kúpgörgős csapágyakat alkalmaznak. Előnyük, hogy hosszú élettartamuk mellett kis munkával szerelhetők és zsírozhatóak, kopásukat viszonylag sokáig egyszerű utánállítással kompenzálni lehet.
A kétsoros zárt csapágyakat általában a hajtott kerekeknél alkalmazzák, mert a csonkállványba préselve, illetve lengőkarba szerelve a kerékagy és a féltengely összeszorításával a két golyósor közt osztott belső futógyűrűk egymásra fekszenek és a szükséges csapágyhézag a meghúzás nyomatékától áll be. Ezután állítást nem igényelnek, de nem is állíthatóak! Ennek ellenére elég hosszú élettartamúak.
A kerékcsapágyakat cserélni nem a km-teljesítmény szerint kell, hanem mikor a kerék a csapágy hibája miatt lóg, kúpcsapágy esetén, mikor már nem állítható. Vagy amikor jellegzetes búgó hangot ad.
A kúpcsapágyakat állítás előtt ajánlatos kiszerelni, tiszta oldószerben elmosni és újra zsírozni!
Ez nem csak az Opel Omegára, hanem minden gyártmányú és típusú kocsira igaz. A kerékcsapágyak élettartamát erősen rövidíti a szakszerűtlen szerelés, a mostanában igen divatos széles és nagyon alacsony profilú gumik, valamint a gyári értéktől eltérő ET-tényezőjű, tehát kijjebb futó keréktárcsák felszerelése. Az utóbbi kettő dolog általában együtt jár. Ez az optikai tuningnak nevezett dolog tehát ész nélkül megválasztva rövidítheti a kocsi futóműveinek, nem csak a kerékcsapágyaknak az élettartamát is!
De hát ha egyszer így a dögös a verda. ezt kell tudomásul venni.
Az utolsó kérdésre a válaszom, hogy alkalom adtán keress meg. Szívesen segítek. Előzetesen azért egyeztessünk telefonon, OK?


Írja meg egy emailben, milyen autója van (márka, típus, évjárat, és persze ha olyan a hiba, akkor motor- és alvázszám), és mik a tünetek. A kérdést továbbítjuk szakértőnknek. Ha lehet, használjon ékezeteket, és ne küldje el többször a levelet! Az egy típushoz kötődő korábbi kérdéseket, illetve a Doki válaszait a katalógusban könnyen megtalálja. Korábbi esetre visszautalva kérjük írja meg, melyik válaszban volt róla szó.

A választ postafordultával AUTÓDOKTOR rovatunkban olvashatják. Természetesen csak a problémák egy része orvosolható távgyógyításos módszerrel, mindenki maga döntse el, milyen mélységig mer bemászni a motorházba.

Bizonyos esetekben nem ajánlatos házilag bogarászni, ilyenkor természetesen telefondoktorunk is azt javasolja majd: forduljon szakszervizhez.

A Totalcar telefondoktora:
Dergez Attila autószerelő, általános orvos. Javít Trabanttól japán autóktól600-as Mercedes-ig gyakorlatilag mindent. Szíve csücske a német autók, de jöhet angol, francia, olasz, orosz, vagy akár SAAB.