Büntetőfékezés – mi van, ha simán csak nekimegyek?

február 17., 13:56 Módosítva: 2020.02.19 20:28
4872
das header

Tisztelt Autójogász,

Sajnos az úgynevezett büntetőfékezés (brake check) nagyon elterjedt kis hazánkban is. Jellemzően az addig nagyon siető autósok kedvenc "szórakozása", valahogyan itt már mégsem sietnek annyira...

Kérdésem, ha a fedélzeti kamerával felszerelt járművemmel a büntetőfékezés esetén egyszerűen nekimegyek hátulról a "kedves" autósnak, ki a hibás?

Kommentek elkerülése végett, nem az autópálya belső sávban történő lassú haladásról van szó, hanem a szabálytalanul elsőbbséget kiharcolni próbáló, és ezt megvalósítani nem tudó (majd ezt megtorló) autóstársakról.

Köszönöm,

Robert

Kedves Robert!

A „büntető fékezés” attól függően, hogy más vagy mások élete vagy testi épsége közvetlen veszélybe kerül-e miatta bűncselekménynek, de legalább szabálysértésnek (közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése) minősülhet. A közvetlen veszély az élet, testi épség sérelmének reális és azonnal lehetséges bekövetkezésének veszélyét jelenti.

A fedélzeti kamera felvétele minden további nélkül bizonyítékként felhasználható egy büntető- vagy szabálysértési eljárásban, ezt kiegészíthetik még a tanúk, külső térfigyelő kamerák felvételei. A „büntető fékezés” tehát nemcsak fizikailag, hanem jogilag is egy rendkívül kockázatos manőver, főként, ha közvetlen veszélyhelyzetet teremt.

Ami az ügy kártérítési részét illeti, ilyen esetben a szabálytalankodó fél „bevág” a másik jármű elé, és elveszi annak a fékútját. Ha túl intenzíven fékez, és emiatt végül összeütköznek, akkor olyan arányban kell helytállni az okozott kárért, amilyen arányban a fél magatartása a baleset bekövetkezéséért felróható. Az ön által említett esetben ez lehet 100% a másik fél terhére. Figyelembe kell venni azt a szabályt is, hogy a jármű sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Ebből adódóan véleményem szerint a „büntetett” jármű sofőrjének is mindent el kell követnie, hogy elkerülhető legyen a baleset. A szabálytalankodás észlelése esetén az egyébként elvárható gondosságot meghaladó mértékben kell körültekintőnek lenni.

Természetesen a KRESZ azt is világosan rögzíti, hogy nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.

A forgalomban normál esetben is kialakulhat olyan helyzet, ami vészfékezésre kényszeríti a jármű vezetőjét, ez a közlekedés velejárója. A „büntető fékezés” azonban nem tartozik ide, az emiatt bekövetkező károkért a másik jármű üzembentartója, annak vezetője és a kötelező biztosító egyaránt köteles helytállni.

Megjegyzem, az autópálya belső sávjában indokolatlanul lassan haladó gépjárművet is tilos a leírt módon „oktatni”, az ilyen cselekmény minden körülmények között törvénybe ütközik.

Üdvözlettel:

Autójogász

A címlapon látható animáció egy korábbi cikkünkből származik, amely egy M1-es autópályán megtörtént esetet dolgozott fel annak minden körülményével. Érdemes azt is elolvasni, itt található.


Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Az olvasót nagyon felhúzta az objektív felelősség nevű "jogi agyrém"

február 11., 12:30 Módosítva: 2020.02.20 06:56
702
das header

Tisztelt Autójogász!

Gyorshajtásos ügyben bírságoltak meg az ún. "objektív felelősség" nevű jogi agyrém alapján. Van fotó, a gyorshajtás valóban megtörtént. Igaz, egy olyan helyen, lakott területen kívül ahol van egy 60-as tábla. Már eleve az érthetetlen, hogy mi a rákért van ott 60-as tábla, de ezt hagyjuk.

Viszont a kérdéses időpontban bizonyíthatóan nem voltam Magyarországon, kamionosként a menetlevelem (hivatalos irat) bizonyítja ezt. Bizonyítási indítványt terjesztettem elő az elkövető személyére vonatkoztatva, de az illetékes hatóság csak köti az ebet a karóhoz, mondván az elkövető személye közömbös. (??????)

Írtam egy újabb bizonyítási indítványt, talán érdekesnek találná, ide másolom:

"Tisztelt Hatóság!

Egy pillanatig nem vitatom, hogy a jelzett szabályszegés, amely alapjaiban veszélyeztette fiatal demokráciánkat, megvalósult. A bizonyítási indítványom az elkövető személyének bizonyítására irányult. Ehelyett Önök rengeteg jogszabályra hivatkozva, az elkövetés tényét, nem pedig az azt elkövető személy kilétét bizonyították. Ismételten kérem, bizonyítsák az elkövető személyét, hiszen az bizonyíthatóan nem lehettem én.

Számomra érthetetlen és felfoghatatlan, hogy Önök szerint az elkövető személye közömbös! Ez az „objektív felelősség” nevű jogi agyszülemény méltó jogállamiságunkhoz! Híven szolgálja az aktuális kormány mindenáron való pénzbehajtási törekvéseit, mindenre való tekintet nélkül!

Római jog, alkotmányos jogok, ártatlanság vélelme, stb. Tiporjuk a sárba, csak a pénz jöjjön! Az hogy az elkövető személyét bizonyítani kellene, nem érdekes?

Ha már jogszabályokra hivatkoznak, ajánlom becses figyelmükbe demokráciánk Alaptörvényét, különösen a XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglaltakat!

Nem számít, hogy bizonyíthatóan nem az üzembentartó követte el a szabálysértést, azért büntessük csak meg! Nyilván egyszerűbb (és olcsóbb) jogszabályt hozni, mint az elkövetőt azonosítani.

Ezen az alapon még az élet sok területére javaslom eme jogi agyrém kiterjesztését, például ha valaki távollétemben a házam elé szemetel, kérem, engem akasszanak fel, környezetszennyezésért, járványok elősegítéséért, stb. Vagy ilyen alapon, ha valakit megvernek egy vonaton, akkor a vasút vezérigazgatóját büntessük meg garázdaságért!

Persze, tudom, jogszabály. Nem csodálkozom egy olyan országban ahol arra is volt jogszabály, hogy aki nem dolgozik, az büntetendő (közveszélyes munkakerülés), vagy arra is, hogy bizonyos emberek sárga csillagot viseljenek a mellükön.

Remélem, az ilyen lakott területen kívül, egy ok nélküli 60-as táblánál 80-nal rohangáló eszement őrültek miatt visszaállítjuk a halálbüntetést, természetesen felnégyeléssel, és a négy legnagyobb vár fokára elrettentésül kiszegezéssel, szigorúan az európaiság talaján! Csak egy jogszabály kérdése...

Csodálkozunk, hogy az EU firtatja a jogállamiságot? Én nem."

Nagyon kíváncsi lennék a véleményére, illetve mit tanácsolna a jövőre nézve?

Tisztelettel: Zsolt

Kedves Zsolt!

Mivel a véleményemet kérte a levelében foglaltakról, ezért azt nagyon szívesem megosztom önnel.

A gyorshajtásból ered a balesetek tekintélyes hányada. Számos emberélet veszett oda vagy nyomorodott meg hosszú időre azon kedves sofőrtársaink miatt, akik a sebességhatárokat csak valami hatósági ajánlásként kezelték és bíztak autóversenyzői reflexeikben.

Természetesen a gyorshajtás mértékétől függően van különbség a veszélyesség fokában. Vegye kérem figyelembe, hogy 20 Km/h-ás sebességtúllépés éppen annyival növeli meg a fékutat (száraz aszfalton kb. 20 méter), amennyi élet-halál kérdése lehet. Mégis hova lenne ez a világ, ha a sofőrök felülbírálhatnák a kihelyezett sebességkorlátozó tábla indokoltságát? Ez teljességgel elfogadhatatlan. Inkább legyen kint feleslegesen egy korlátozó tábla, és bosszankodjon emiatt naponta 1000 autós, aki arra jár, mint hogy mindenki mehessen megérzése szerint.

Ami az objektív felelősséget illeti az valóban attól objektív, hogy nem a járművezető személyének van elsődleges jelentősége, hanem az elkövetett jogsértésnek. Az üzembentartó számára a jogszabály korrekt módon lehetővé teszi, hogy mentesüljön. Ez több esetben is lehetséges, amelyek közül az egyik, ha más használta a járművet. Ezt persze igazolni kell. A jogszabály abból indul ki, hogy az üzembentartónak van némi fogalma arról, hogy ki használja a járművet rajta kívül. Gondolom, ez önnél sincs másként. Az ön szomszédja, fia, felesége, kollégája? Semmi gond, igazolhatja, hogy kinek adta át a kocsit és bűnhődjék a tényleges száguldozó. Önnek nem kell mártírrá válnia. Ez az ön döntése, ha akar, mentesülhet, ha nem akar, akkor nem fog. Elintézheti a dolgot az érintettel más módon is, ezzel már a hatóság nem foglalkozik.

A jogállamiságot sokféle csorba éri, ebben határozottan egyetértünk. Az objektív felelősség szankciórendszere speciel véleményem szerint európai módon szabályozott. Nem is mi találtuk fel, csupán bevezettük a más országokban régóta működő modellt. Megjegyzem: Magyarországon a gyorshajtók azonnal megtekinthetik a fényképfelvételeket az interneten, ami egyáltalán nem általános lehetőség más európai országokban (pl. a fejlett Ausztriában sem, hogy ne menjünk messzire).

„Lex est generale iussum populi aut plebis.” A törvény a teljes nép és a köznép parancsa. Az objektív felelősségen alapuló bírság nagysága ebben az esetben nem oktalan. A törvény a széles értelemben vett közjót és a köz biztonságát szolgálja. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerint: „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ez a szabály a szubjektív alapú eljárásokban érvényesül, amikor annak is elsődleges jelentősége van, hogy ki követte el a jogsértés (szabálysértési- és büntetőjog). A közigazgatási eljárás pedig nem ilyen.

A szemetelés, verekedés, testi sértés, garázdaság stb. szubjektív felelősséggel járnak, ezeknél a tényleges elkövetőt lehet (és kell) felelősségre vonni. Az lenne az agyrém, ha ezekben az esetekben objektív szankciót alkalmaznánk bárkivel szemben.

A közlekedés területére visszatérve, számtalan szabályszegő magatartás létezik. Ezeknek csak egy kisebb része, a legveszélyesebb és leggyakoribb szabályszegések, pontosabban még ezeknek is csak egy része az, ami objektív szankcionálás hatálya alá tartozik. A szabályszegések döntő többsége nem ilyen.

A jövőre nézve azt tanácsolom, hogy ha kölcsönadja a járművét, akkor erről írjanak alá teljes bizonyító erejű magánokiratot (két tanúval aláíratott megállapodás), amiben szerepel a másik fél neve, címe, személyes adatai, az autó adatai és az az időtartam, amíg az illető a járművet használatra átveszi. A következő gyorshajtásos vagy más hasonló bírság esetén önnek nem kell más helyett vállalnia a felelősséget.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Tényleg nem jó se a bontott, se a javított vonóhorog?

február 6., 15:38 Módosítva: 2020.02.14 15:18
209
das header

Tisztelt Autójogász!

15 éves autómba nemrégiben hátulról belém jött egy kisteherautó, amikor megálltam egy zebra előtt. Az ütközésben (a kárfelmérő szerint) semmi más nem sérült, csak a vonóhorgom görbült használhatatlanra. (A károkozó jármű csodamód sértetlen maradt, és elismerte a felelősségét is.)

A kocsimat elvittem egy szerződött javító műhelybe, ahol jelezték, hogy a sérült horgot nem szabad javítani, bontott sem jöhet szóba, mert nem fogják a vizsgán elfogadni, vagyis újat kell felszerelni. Ezt viszont nem fogja a biztosító teljes árban kifizetni, értékcsökkenésre hivatkozva, vagyis a különbözet engem terhel.

Kérdéseim a következők:

1. A kötelező felelősség biztosítás valóban nem téríti meg a teljes káromat? Tudtommal a káresemény bekövetkezte előtti állapotot helyreállításának költségét kérhetem, abban pedig egy használható vonóhorog is benne van.

2. Valóban csak új vonóhorgot szabad felszerelni?

Köszönettel:

László

Kedves László!

Az, hogy lehet-e használt vonóberendezést átszerelni az ön autójára, illetve érdemes-e, elsősorban nem jogi kérdés. Információim szerint a legtöbb szervizben valóban nem gyakorlat a használt vonóberendezés átszerelése.

A bejelentésében leírt helyzet egy gyakran felmerülő probléma a biztosítási kárrendezés gyakorlatában. Ön jól tudja, hogy a kártérítés célja a károsult teljes kárának a megtérítése. Az avulásra vonatkozó szabály azt írja elő, hogy a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

Megítélésem szerint az ön esetében a 15 éves autója egy forinttal sem fog többet érni a használt autó piacon amiatt, mert most új vonóhorgot szerelnek rá. Ha ez így van, akkor a kártérítési összeget nem is lehet csökkenteni, nem alkalmazható avulás, mert a károsultnak nincs vagyoni előnye. Javaslom önnek, hogy ezen érvelés mentén vitassa a biztosítónak az avulásra vonatkozó szándékát.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Magára hagyott bérroller borult az autómnak, ki fizeti a káromat?

február 2., 13:22 Módosítva: 2020.02.22 09:41
764
das header

Tisztelt Autójogász!

Ma reggelre az autóm mellé leparkolt, majd felborult, felborított... (vagy már eleve a mellett fellökött) roller abban kárt okozott. (A jobb első díszléc egy részét el- és letörte).

Természetesen készítettem jó pár képet, melyen az autó a sérülés és a roller is látható (megvan a roller kódja is). Kérdésem, hogy jelen esetben a Limenak, mint a roller tulajdonosának és szolgáltatójának milyen kötelezettségei vannak.

Köszönöm,

Tamás

Kedves Tamás!

A tényállás szerint egy elektromos rollert használó alkalmai felhasználó kárt okozott az ön gépjárművében, mert az elektromos rollert annak nekivezette vagy más módon azzal összeütközött.

Ahogy ennek a közlekedési eszköznek a kategóriába sorolásánál is megmutatkoznak a nehézségek, úgy a kártérítési jogi megítélése sem kiforrott még az ilyen eszközzel okozott balesetnek, kárnak és személyi sérülésnek. Kétféle kárfelelősség alkalmazható ugyanis:

  1. általános és
  2. veszélyes üzemi

Az általános kárfelelősség értelmében az eszköz alkalmai használója felel az általa jogellenesen okozott kárért. Ha ismert a felhasználó, és a káresemény jól dokumentált (ahogy arra ön is törekedett a fotókkal), akkor jó esély van arra, hogy vele szemben a kárigény érvényesíthető legyen. Persze sok helyen bukhat el az ügy, mert a Lime egy külföldi cég, és elég nehéz tőle a felhasználó személyes adatát megszerezni. Lehet, hogy ez az adat nem is valódi vagy valaki más használta a járművet, nem is a regisztrált felhasználó. Lehet, hogy az illető külföldi (erre nagy esély van), ami annyira meg tudja bonyolítani az ügyet, hogy abba inkább bele sem érdemes kezdeni.

A veszélyes üzemi felelősség akkor állapítható meg, ha a jármű műszaki adatai alapján (gyorsulás, motor erőssége, fékezhetőség, irányíthatóság, úthibákkal szembeni tűrőképesség) az a következtetés vonható le, hogy annak használata során egy kisebb hiba is aránytalanul nagy (vagyoni és/vagy személyi) sérelemmel járhat. A magam részéről hajlok arra, hogy a Lime rollerrel való közlekedés fokozott veszéllyel járó tevékenységnek tekinthető. Ennél a formánál szigorúbb a felelősség és az kiterjed a jármű üzembentartójára, ami a Lime mögött álló vállalatra. A mentesülés szigorú feltételekhez kötött, objektív jellegű. Ilyen formában sem könnyű perelni, de legalább van érdemi esély a költségek és a károk megtérülésére. A magyarországi szolgáltatást tudomásom szerint a Lime Technológia Kft. üzemelteti, és az itt igénybe vett járművekre vonatkozóan a magyar jog az irányadó.

Összefoglalva: az általános kárfelelősség alapján nehézkesen, a veszélyes üzemi felelősség alapján sokkal könnyebben érvényesíthető a kártérítési igény a jármű üzembentartójával szemben. Az ilyen jellegű sérülések jobbára casco biztosítás terhére érvényesíthetők, feltéve, ha az önrész mellett ennek van értelme. Úgy vélem, a jogalkotónak már nagyon időszerű lenne szabályozottabb keretek közé terelni az elektromos mobilitási eszközök használatát (pl. felelősségbiztosítás, besorolás, használati feltételek etc.), mert erős társadalmi érdek szól mellette.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Attól még, hogy nincs forgalomban az autó, van fedezetlenségi díj?

január 25., 13:08 Módosítva: 2020.02.22 09:47
0
das header

Tisztelt Totalcar!

A kötelező felelősségbiztosítás, ha nemfizetés miatt szűnik meg, akkor a biztosító értesít a szerződés felmondásáról. Ezek után én bementem az okmányirodába, kivonattam a gépkocsit ideiglenesen a forgalomból, ezt hosszabbítottam is.

A fedezetlenségi díj, nem tudom mennyi, a kalkulátorok, úgy számolnak, hogy a mai napig forgalomba van. Nem lett beállítva a fedezetlenségi napok száma! Ezt a szerződést megszüntető biztosítónak kell beállítani, majd ha újra forgalomba helyezem, vagy az újnak?

A fedezetlenségi díj a szerződés felmondásának a napjától a forgalomba történő kivonás napjáig szól, arra a pár napra?

Tisztelettel: Gyula

Kedves Gyula!


Kötelező felelősségbiztosítási díjat csakis a forgalomban lévő gépjármű után köteles fizetni az üzembentartó. A forgalomból kivont gépjárműre a kivonás napjától megszűnik (szünetel) a díjfizetési kötelezettség. Ennek megfelelően a fedezetlenségi díj csakis azon időszakra kalkulálható, amelyben a gépjármű forgalomban volt.

A törvény értelmében a teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

A fedezetlenségi díj azt az üzembentartót terheli, aki a díjköteles időszak vonatkozásában nem vagy csak részben fizette meg a szerződése szerint előírt biztosítási díjat. Éppen ezért, amennyiben változik a gépjármű üzembentartójának a személye, ezen új üzembentartót nem terheli a fedezetlenségi díj, és A0 bónusz fokozattal vagy más szerződésből hozott bónuszfokozatát érvényesítve szerződhet tetszőleges egy új (vagy az addigi) biztosítónál.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Azt mondták, előszerződés, de nem az volt. Ezek után tényleg fizessek?

január 13., 11:27 Módosítva: 2020.01.25 12:23
229
das header

Tiszteletem.

Kinéztem magamnak egy autót (BMW 225xe), majd 13 millióért.

Lementem Szegedre a gépjárműszalonban, az általam használt gépkocsit felmérték (4,5m Ft), mert az új gépjárműbe beleszámították volna, plusz még befizettem volna Kp-t, a többit pedig 84 hónapos részlettel. Lefuttatták, hogy a Bank ad-e hitelt, IGEN volt az elbírálásunk. Ez után elém tettek egy szerződést, hogy írjam alá, mondván ez egy előszerződés, a "rendes–hiteles" szerződést akkor írjuk alá, amikor elhozom a gépjárművet. Aláírtam. - Azóta kiderült, ez nem "előszerződés" volt. -

Itthon nézem, a szerződésben sem a gépjárművem "felértékelése", sem annak az összege, sem a hitel összege nem szerepelt.

Elutaltam egy kis KP-t, a cégnek (250.000 Ft).

Ez után 1 héttel, szóltak, hogy a BANK mégsem ad hitelt.

Mondom, akkor ácsi, ilyet nem játsszuk, hogy egy ilyen értékű gépjárműnél visszakozik a Bank, amire egyszer azt mondta, hogy: Rendben van.

Felmondtam a szerződést.

A Márkakereskedő cég azt akarja, hogy ami ebben a kajli szerződésben van az általuk eladni kívánt gépjármű 10%-át fizessem meg nekik.

Ez lehetséges?

Ez átverés!

Azóta több ügyvéddel is beszéltem, mivel a szerződésben egy k.rva szó sincsen a részletfizetésről, ezért a foglaló - kötbér a szerződés szerint jogos.

Az, senkit nem "érdekel", hogy az e-mailok amikkel bizonyítani tudom, hogy ez a gépjármű vásárlás nem arról szólt, ami az általam aláírt szerződésben van, így nem tudom az igazamat bebizonyítani, a cég csalhat átverhet továbbra is embereket, és működhet tovább.

Tudna tanácsot adni, hogy ilyenkor mit lehet-érdemes csinálni?

Ezt meg lehet csinálni Magyarországon, a jog sem tesz semmit, pedig az összes ügyvéd tudta - látja, hogy ez a szerződés átverés, csalás!

Hol lehet ezt, az ilyen "magatartást" jelenteni?

Autómárkakereskedőknek ki a felügyeleti szerve?

Kedves Érdeklődő!

Érthető az ön által leírt helyzet. Őszintén szólva az már kevésbé, hogy ön egy 13 milliós adásvételi ügyletnél miért nem szentelt nagyobb figyelmet és kellő időt arra, hogy az ön elé tárt szerződést gondosan áttanulmányozza.

A polgári jog kiindulópontja alapvetően a felek szerződéskötési szabadságának elismerése, és az a megfontolása, hogy a szerződő fél befolyásmentesen, szabad belátása szerint teszi meg a jognyilatkozatát. Éppen ezért nem könnyű egy aláírt megállapodást utólagosan érvénytelenné nyilvánítani, noha nem is lehetetlen. A szerződés érvényes létrejöveteléhez ugyanis mindkét félnek a lényeges kérdésekben való egyetértése szükséges. Ha valamely lényeges kérdésben nem volt egyetértés, akkor adott esetben a szerződés nem is jött létre (a látszat ellenére sem).

Jóllehet, a részletesebb tényállás nem ismert az ügyben, megítélésem szerint kétféle módon lehet rendezni a felmerült jogvitás helyzetet:

  • – Módosítják a meglévő megállapodást és ön vállalja, hogy adott határidőig egy másik pénzintézettől megszerzi a vételárhoz a hiányzó összeget, és természetesen a már megfizetett összeget beszámítják a vételárba.
  • – Ön megtámadja az aláírt megállapodást tévedés címén. Ha sikerrel jár, a megállapodás érvénytelenné válik, a megfizetett összeg visszajár önnek.

A megtámadás feltétele tévedés esetén annak bizonyítása, hogy ön a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, továbbá a tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ez az ön esetében akár meg is valósulhatott véleményem szerint. Fontosnak tartom ugyanakkor megemlíteni, hogy nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését a kellő gondosság mellett felismerhette. Ennek eldöntése bírói mérlegelést igényel.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

A kereskedő félmillióval alacsonyabb árat írna a szerződésbe. Bajom lesz ebből?

január 6., 13:30 Módosítva: 2020.01.18 07:43
594
das header

Tisztelt Autójogász!

Autóvásárlás előtt állunk. A kereskedő - mikor egyeztettük a szerződés tartalmi elemeit - megkérdezte, hogy mit szólnánk ahhoz, ha nem a teljes vételárat (2.550.000,- Ft helyett 2.000.000,- Ft) szerepeltetnék a szerződésben, viszont a teljes vételárról egy átvételi elismervényt adnának.

Milyen buktatói lehetnek ennek? Mire érdemes figyelni a szerződésben?

Válaszát előre is köszönöm!

Balázs

Kedves Balázs!

A gépjármű adásvételi szerződésnek teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell elkészülnie. Egy ilyen iratban nem illik szándékosan valótlan adatokat feltüntetni.

Hovatovább önnek vevőként ez egyáltalán nem is áll érdekében. Az átírási költségeket a vételár nem befolyásolja.

Ellenben, ha netán a későbbiekben komoly rejtett hibá(k)ra derül fény az autóval kapcsolatban és emiatt egy jogvitás helyzet áll elő, akkor elsősorban az adásvételi szerződésben meghatározott vételár jelenti a kiindulópontot akár elállásról (vételár visszafizetése), akár árleszállításról legyen szó. Ha vagyonbiztosítást köt az autóra vagy azt később totálkár éri, akkor is problémát jelenthet, hogy mennyiért is vásárolta valójában a gépkocsit.

Az okmányirodát az átírás szempontjából természetesen nem érdekli, hogy valós vételárat tüntetnek-e fel, én azonban nem javaslom önnek, hogy belemenjen ebbe a konstrukcióba.

Ha az alacsonyabb vételár feltüntetését netán a kereskedés (vállalkozás) adóterhe múlik, akkor ön a céggel együtt adócsalás részesévé válhat, és önt is felelősségre vonhatják az ügyben, hiszen tudatosan hamis tartalmú okiratot írt alá.

Szerintem nem érdemes kockáztatnia, mert csak veszíthet a trükközéssel.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Gtk után várnám az átírás térítését, de hallgat a biztosító

2019. december 30., 09:49 Módosítva: 2020.01.08 07:04
96
das header

Tisztelt Autójogász,

Októberben GTK-ra törték alattam az autóm. A károkozó biztosítója, a K&H biztosító példásan, alig egy hónap alatt lezavarta a kifizetésig az ügyet, pacsi érte nekik. Szóban elmondta az ügyintéző, hogy amennyiben egy éven belül ugyanilyen kategóriájú autót veszek, az átírás költségeit a károkozó biztosítója téríti. Azt is elmondta, hogy ha nagyobb a kategória, a különbözetet nekem kell állni. Tiszta sor, érthető.

Vettem új autót, Fiesta helyett Focus-t, külföldről. A papírokat beadtam, vártam türelemmel. Nyilván nem várom, hogy a honosítás költségét fizessék, de november 19 óta vastag kuss van. Érdeklődtem ügyfélszolgálaton telefonon, írtam levelet, de nem kaptam érdemi választ. A törvényi 30 nap lassan letelik.

Kérem erősítsen meg, hogy tényleg van ilyen jogszabály, van jogalapom a visszaigénylésre. Amennyiben lehetséges, kérem sorolja fel, milyen költségeket igényelhetek. Jól gondolom, hogy forgalmi, törzskönyv, ccm alapján befizetett összeg a Fiestával számolva? Kérhetem az eredetvizsga díját? Regisztrációs adót?

Válaszát előre is köszönöm!

Gábor

Kedves Gábor!

A károsult gépjármű helyett vásárolt másik gépjármű átírási költségeinek egyes elemei függetlenek a gépjármű teljesítményétől. Ezért a károkozó biztosítója csak annyiban vonhat le a szükségszerűen felmerülő átírási költségből, amennyiben a plusz költség a nagyobb teljesítményhez kapcsolódik. A regisztrációs adót nem érvényesítheti, ez nem szükségszerűen felmerülő költség.

Nem sokan tudják, de a magyar törvényi szabályozás aránylag szigorú határidőt szab a felelősségbiztosítónak a teljesítésre:

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

Tehát ha az átírási költségekre vonatkozó bizonylatokat benyújtotta, akkor innentől számítva 15 napon belül fizetnie kellett volna a K&H Biztosítónak. Más kérdés sajnos, hogy a jogalkotó ehhez a szabályhoz sem fűzött semmiféle szankciót, tehát büntetlenül meg lehet szegni. Az egyetlen „büntetés” a késedelmi kamat, ami viszont nevetséges mértékű, tehát nem is érdemes vele számolni ilyen kis összegnél.

Vélhetően az év végi szokásos kapacitáshiány állhat a késlekedés hátterében, ami csak magyarázat, nem mentség. Ha gondolja, már most jogi útra terelheti az ügyet egy fizetési meghagyással, én azonban azt javaslom, küldjön előbb egy rövid határidejű (pl. kézhezvételtől számított 5 munkanap) felszólító levelet a K&H Biztosítónak rövid úton, e-mailben. Ha ennek sincs hatása, akkor tovább léphet a jogi eljárás felé. Sok esetben sajnos csak ennek van hatása az ügymenetre.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Nem én ütöttem el a vadat, de nekem is lett károm - ki fizet?

2019. december 23., 09:34 Módosítva: 2020.01.04 07:41
816
das header

Tisztelt Autójogász!

Kornél vagyok, 22 éves. Adott egy 2009-es évjáratú Fiat Grande Punto 1.3 multijet ami az én tulajdonomban áll.

Kb. 3 hete történt egy baleset, miszerint az előttem haladó autó az előzését befejezőleg vaddal ütközött. A vad belsőségei (vér, belső szervek) az én szélvédőmön landoltak beterítve teljes egészében, teljesen vakon vezetve valamilyen úton-módon sikerült az autót kikerülnöm, azonban félig az árokban tudtam csak megállni.

Az autómban keletkeztek károk kb. 100-150 ezer forint közötti értékben. (Bal oldali kormányösszekötő rúd illetve gömbfej, sárvédő, lökhárító, hűtőrács)

A kérdésem az, hogy az én károm térítését - mivel nem én ütköztem a vaddal - kitől követelhetem, illetve van-e jogom hozzá hogy követeljem. A biztosítóm annyit tudott erre mondani hogy az előttem haladó biztosítójához menjek be a baleseti jegyzőkönyvvel azonban ezt a rendőrségnek azóta sem sikerült átadnia/kiállítania a részemre (sem), azt tanácsolta a helyszínelő hogy e-mailben írjak kérelmet mert így a leggyorsabb, azonban semmilyen visszajelzést nem kaptam. Mi a teendő, kihez forduljak mert már megőrülök hogy harmadszorra törik össze az autóm úgy hogy nem tehetek róla!

Válaszát várom, előre is köszönöm!

Tisztelettel: Kornél

Kedves Kornél!

Úgy vélem, található megoldás a problémájára. Haladjunk sorjában:

Előkészítés

Először is valóban be kell jelentenie a kárt a másik autós biztosítójához. A Rendőrség a rá vonatkozó törvény értelmében kutya köteles önnek igazolást kiállítani, amelyen fel kell tüntetnie egyebek mellett a részes felek rendszámát, az üzembentartó nevét, a biztosítójának a nevét és kötvényszámát. De ha van egy rendszáma, akkor a MABISZ is megadja önnek a biztosító adatait, ha e-mailben kéri tőlük (kar@mabisz.hu) .

A kárbejelentés után végeztesse el az autó szemléjét. Addig semmit nem szabad megjavíttatni. A szemle után megjavíttathatja a járművet, javaslom a számlás megoldást, tételes munkalappal.

Jogalap

Ami az ügy jogi oldalát illeti, ebben az esetben is „veszélyes üzemek” találkozására került sor. Erre különleges szabályok vonatkoznak, ezek alapján a másik fél – függetlenül attól, hogy nem vétkes, és a járműveik közvetlenül nem érintkeztek – felel az önnek okozott kárért, mégpedig azért, mert az ő veszélyes üzemi működési körében következett be rendellenesség. A vad elütése, és az a tény, hogy ennek folytán ön átmenetileg elveszítette a vizuális tájékozódási képességét, véleményem szerint a másik fél működési körében bekövetkezett rendellenességnek minősül.

Ebből kifolyólag a felelősségbiztosítójának is helyt kell állnia a kárért. Gyanítom azonban, hogy utóbbi nem erőlteti meg magát azzal, hogy alaposan végig gondolja a helyzetet jogilag, ezért abból fog kiindulni, hogy a másik fél nem követett el KRESZ szabályszegést, és ezért elutasítja a kártérítési igényt. Ezt azonban a fentiek alapján ne fogadja el, és ha kell, lépjen fel jogi úton is a másik részes fél biztosítójával szemben. Az ön lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes az ügyben.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Kaptam egy levelet, hogy lefotóztak a pályán matrica nélkül, pedig ott sem jártam

2019. december 10., 16:58 Módosítva: 2019.12.26 07:54
1891
das header

Tisztelt Autójogász!

Kaptam egy levelet az NÚSZ-tól (Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató), hogy lefényképeztek az autópályán matrica nélkül, és ezért fizessek 60 napon belül 7500 Ft-ot, azon túl 30000 Ft, illetve esetleges perköltség.

Utánanéztem, és a kérdéses időpontban szabadnapos voltam, és otthon tartózkodtam, aludtam. A motorom meg a garázsban pihent, a motoromon egyébként tényleg nincs matrica (nem is járok vele autópályán).

Ezt megírtam email-en a NÚSZ-nak, továbbá, hogy küldjék meg a fényképet, mert ezek után kíváncsi vagyok, hogy mi van rajta.

Erre 29 napra, írásban (tértivevényesen) jelezték, hogy az övék egy zárt rendszer, és e szerint az autópályán voltam, de küldjek egy-egy képet a motoromról elölről és hátulról, hogy tisztázzuk. Ők az állítólag rólam készült fényképet nem küldték meg.

Továbbá, hogy a reklamáció nem halasztó hatályú, és szerintük inkább fizessem ki a 7500 Ft-ot, és utána kérjem vissza a pénzt, ha mégis igazam lenne.

Mi a helyes viselkedés ilyenkor? Küldjek képet? Akkor már tényleg lesz rólam képük, kis photoshop tudással tudnak csinálni autópályás háttérrel is. Vagy ne is reagáljak és várjam meg míg beperelnek?

Köszönettel

Gábor

Kedves Gábor!

Az autópálya használati díj megfizetésének elmulasztása miatt kiszabott pótdíjazási eljárás esetén a NÚSZ Zrt. állítja a szabálytalanság elkövetését, következésképpen neki kell azt hitelt érdemlően bizonyítania. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő minőségű és műszaki tulajdonságú fényképfelvétellel rendelkezzenek a szabálytalanság tényét alátámasztandó.

Ha ön teljesen bizonyos abban, hogy a megjelölt időpontban nem használta sem ön, sem más a motorkerékpárral az autópályát, akkor a pótdíjfizetési eljárás alapjául szolgáló bizonyíték valószínűleg nem megfelelő. Ez adódhat adatfeldolgozási hibából (pl. rendszám rossz leolvasása) vagy abból is, hogy valaki hamis hatósági jelzéssel közlekedett (tehát létező rendszámmal, ami azonban nem az övé).

Véleményem szerint a NÚSZ Zrt. nem fog fotót hamisítani azért, hogy állítását alátámassza, ezért inkább az áll az ön érdekében, hogy mielőbb küldjön fotókat a járművéről. Ennek alapján össze tudják vetni a sajátjukon látható járművel és kiderülhet, hogy egyáltalán a két jármű külső megjelenésre azonos-e (gyártmány, méretek, szín stb.).

Az ön kérése a fotókra vonatkozóan teljesen jogos, és aligha hiszem, hogy technikai akadálya lenne annak, hogy megküldjék önnek akár e-mailben a bizonyítékokat. Őszintén szólva teljesen érthetetlen, hogy erre miért nem került sor az ön esetében. Végső esetben egy peres eljárásban természetesen csatolni kell a képeket. Ezt az utat azonban csak akkor válassza, ha a NÚSZ nem engedi el a pótdíjat és teljességgel kizárható, hogy valaki más használta volna a járművet, akár az ön tudta nélkül is.

Üdvözlettel: 

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Zajos autót vettem, visszavihetem?

2019. november 29., 11:09 Módosítva: 2019.12.13 06:27
531
das header

Tisztelt jogász úr!

Pár nappal ezelőtt vásároltam egy több márkát is forgalmazó márkakereskedésben egy beszámított Ford Focus 1.6 benzin 2008-as évjáratú kombi autót 215 ezer km-el az órájában. Az autó elfogadható állapotúnak látszott, tudásom szerint átvizsgáltam. Állapotfelmérő lapot nem adtak, csak annyit mondtak hogy átnézték, és jó a kocsi!

Pár napra rá tűnt csak fel, álló helyben, nyitott ajtónál gázt adva a motor zajos járása.

Egy autószerelő meghallgatta, és azt mondta valóban zajos, de ez előfordul ilyen kilométer futásnál, különböző alkatrészek kopottsága okán, és még sokáig működhet, csak meg kell szokni a hangot!

Én nem szeretném megszokni! Milyen lehetőségeim vannak, esetleg visszavásároltatni az eladó céggel?

Köszönöm!

Tisztelettel.

H.Sz.

Tisztelt H.Sz.!

Való igaz, hogy használt autó adásvétel során is felvethető a hibás teljesítés kérdése, és az ezzel járó jogkövetkezmények alkalmazása, de csak akkor, ha – a gépjármű életkorára, futásteljesítményre és a róla közölt vagy megismerhető egyéb információkra is tekintettel - rejtett hiba áll fenn.

Az autót természetesen nem ismerhetjük, a leírás alapján azonban valószínűleg nem beszélhetünk hibás teljesítésről amiatt, mert a gépjármű motorja – főleg nyitott ajtónál – hangosabb, zajosabb annál, mint amire előzetesen ön számított. Ez álláspontom szerint nem minősül rejtett hibának, már csak azért sem, mert a gépjármű ezen tulajdonsága érzékszervi úton, szakismeretek nélkül is észlelhető volt az adásvételt megelőző átvizsgálás során.

Ha nincs rejtett hiba, értelemszerűen az ahhoz kapcsolódó egyes jogosultságok sem gyakorolhatók (javítás, csere, árleszállítás és elállás), tehát ön nem tarthat igényt a gépjármű visszavételére. Ettől függetlenül a kereskedés üzletpolitikai megfontolásból felajánlhat önnek értékegyeztetéses cserét egy másik modellre, ez azonban többletköltségekkel jár (átírás, értékkülönbözet), amit önnek kell viselnie.

Ha nem tudja, illetve nem kívánja megszokni az autó hangját, akkor vagy a fenti csere vagy a tovább értékesítés jelenthet megoldást.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Motorcserén a hároméves Peugeot, tényleg én fizessek?

2019. november 19., 11:18 Módosítva: 2019.11.29 12:21
1194
das header

Tisztelt Autójogász.

Érdekes problémával fordulok Önhöz. (Bár a fogyasztói társadalomban nem meglepő.)

Adott egy majdnem hároméves autó, ami Magyarországon lett először forgalomba helyezve 2016 novemberében. Peugeot 2008-as, kilométer óra állás 45000 km.

Tehát hivatalos kereskedésben lett megvásárolva 0 km-esként. Tehát ÚJ autó, nem használt, vagyis gondolom, hogy nem az. Minden évben kötelező szervizekre vittem az autót hivatalos márkaszervizbe. Eddig kétszer voltam szervizben, 2017-ben és 2018-ban. Mind a két alkalommal olajat is cseréltek.

Manapság 2019.09.24-én az M6-oson éppen, amikor besorolunk egy benzinkútra (Keresztúri pihenőhely) felvillant az olajnyomás hiba jelző lámpa, majd folyamatosan világít is. Félreálltunk, töltöttem bele olajat, de a lámpa csak világít. A központi kijelzőn is a felirat olajnyomás hiba állítsa le a motort. Felhívtam a Peugeot Assistance-t, hogy most mit csináljak? Persze jótállás már nincs az autóra. Kiküldött egy Sárga Angyalt. Aki megállapította, hogy az autó hangos. Mondom neki, mindig ilyen hangos volt...

Így hát már Autóklub tag is vagyok. Talán még jól jön a rám váró jogi procedúra során. A szerelő azt javasolta, hogy az autóval ne menjünk sehova, csak trélerrel szállítsuk. Jó. Jött is a tréler, elvittük az autót a legközelebbi Peugeot szervizbe. Aznap nem, majd másnap megnézik.

Jó.

Másnap telefonálnak, hogy valószínűleg MOTORCSERE lesz eszközölve az autón, de eközben felveszik a kapcsolatot a gyártóval is a finanszírozással kapcsolatban, kit is terhel a javítási költség. Sima benzines autó, nem dízel, nincs benne turbó. Na és kérdem én, mennyibe fáj egy motor csere: 1,5 millió forint.

Na most akkor nekem kell kifizetni egy alig három éves autó motorcseréjét????

Vagy toljam ki a hulladék udvarba, és vegyek egy másik autót?! Valami jó öreget, azt legalább tudom miért robban le.

Mi nem nagyon szeretnénk javított autót. Mit tehetünk mi, mihez van jogunk?

Követelhetjük vissza az autó árát?

Válaszát előre is köszönettel: Róbert, aki most mindenhová kerékpárral jár a családdal együtt.

Az autó: Peugeot 2008 (2016-os gyártmány, 82 LE)

Kedves Róbert!

A magam részéről hihetetlennek tartom, hogy egy magára valamit is adó gépjármű márka ne adjon alapból legalább 3 év jótállást az általa forgalmazott gépjárműre. Ugyanígy hihetetlen az is, hogy gyakorlatilag a „bejáratós” időszak leteltét követően tönkre mehet egy gépjármű motorja.

Amennyiben a jótállási idő már letelt, akkor a jótállás alapján bizonyosan nem érvényesíthet igényt a forgalmazóval szemben, mivel ez egyúttal jogvesztő határidőt is jelent.

A magam részéről azonban látok még lehetőséget a kellékszavatossági igény érvényesítésére, és ezen belül a cserére vagy a javítási költség érvényesítésére. Jóllehet a kellékszavatossági igény is letelt az ügyben a vásárlást követő két év elteltével, ez a határidő azonban elévülési jellegű. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha a vásárló önhibáján kívül nem ismerhette fel a termék gyártási hibáját – és itt véleményem szerint jó eséllyel erről lehet szó – akkor annak ellenére érvényesítheti a kellékszavatossági igényét, hogy az már fő szabály szerint letelt. Ilyen esetben a vásárló akadályoztatva van a határidőben történő eljárásban, és ha az akadály elhárul, a vásárló felléphet az ügyben.

Most, hogy felismerhetővé vált a gépjármű (feltételezhető) gyártási hibája, elhárult az igényérvényesítés eddig fennálló akadálya. Az akadály elhárulásától további 1 év áll az Ön rendelkezésére arra, hogy igényét megfelelő módon, adott esetben bírósági úton érvényesítse.

Amit tanácsolni tudok:

  • legyen az Ön kezében egy minél pontosabb szerviz vizsgálati jegyzőkönyv vagy szakértői vélemény arra vonatkozóan, hogy mi a műszaki hibája a motornak és ez miért következett be (legalább a valószínűség szintjén
  • őrizze meg a szervizfüzetet
  • forduljon írásos kérelemmel a márka magyarországi importőrjéhez és kérje a költségek átvállalását
  • ha szükséges, legkésőbb 1 éven belül indítsa meg a jogi eljárást (fizetési meghagyás, per) a költségek érvényesítése vagy a csereigény érvényesítésére (azzal szemben léphet fel, akitől a járművet vásárolta)

A fentieket ki kell egészítenem azzal, hogy a gépjármű idejekorán bekövetkezett műszaki meghibásodását netán rendeltetésellenes használat (karbantartás elmulasztása, rossz üzemanyag felhasználása, sérülés stb.) okozta, akkor természetesen a kellékszavatossági igény sem lehet alapos.

Remélem, hogy a fentiekkel a segítségére lehettem.

Üdvözlettel: Autójogász

Update: nem lett motorcsere a dologból

A tanács jogi állításai a hasonló esetekre alkalmazhatók, viszont a konkrét 2008-as története happy enddel végződött, jelezte a Peugeot-importőr. Mint kiderült, az olajszivattyút kell kicserélni és nem a motort, ez meg is történt. Bár a garancia épp lejárt, a tulajdonosnak ez nem került pénzébe, a Peugeot-képviselet állta a költségeket.
Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Semmi sem stimmelt az adásvételnél, mit tehetünk?

2019. november 12., 11:01 Módosítva: 2019.11.14 06:54
386
das header

Fiam vásárolt kereskedésben egy 11 éves Suzuki SX4-et másfél hete. Sajnos nem vitt magával szerelőt csak a barátnőjét.

Az autó motorja kicsit zajos, száraz. Lekértem a kocsi adatait, előéletét és sajnos 390000 km-ről vissza lett tekerve 192000-re. Ráadásul az adásvételnél sem figyelt oda a gyerekem, és 1,200 000 Ft helyett amit fizetett, csak 770 000 Ft van írva. Siették a fizetéssel és az átírással, hivatkozva arra, hogy zárás előtt mentek.

Úgy lett hirdetve és eladva, hogy második tulajdonostól, és kiderült, hogy 5 tulajdonosa volt az autónak. Hívta a kereskedőt, hogy hibajelet ír ki az autó, azt mondta, vigye vissza, megnézeti. Persze azt nem mondta, sőt még nem is tudta, hogy vissza van tekerve az órája. Vissza akarja vinni egyedül az autót, de nagyon féltem. Mit tehetünk?

Tisztelettel: Anna

Kedves Anna!

Mivel az ön fia által megvásárolt gépjárműről az adásvételt követően derült ki, hogy a futásteljesítményét illetően valótlan állapotot került rögzítésre, és ez lényeges eltérést jelent a kiindulóponthoz képest, ezért véleményem szerint elállhat a szerződéstől. A vételár és az átírási költségek is visszajárnak a vevőnek, a gépjárművet és okmányait pedig vissza kell szolgáltatni. Az elállásról külön írásos nyilatkozatot kell felvenniük, két tanúval is aláíratva. Ha már bejelentették az okmányirodában az adásvételt, akkor az elállást is be kell jelenteni hasonlóképpen.

Ha nem tudnak ebben megállapodni, a fia feljelentést tehet ismeretlen személlyel szemben csalás miatt (a „gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása” is szóba kerülhet, a nyomozóhatóság majd minősíti a megfelelő tényállást). Aki ugyanis jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el, ha a kár nagysága meghaladja az 50 000,- Ft értéket. Ebben az esetben is el lehet állni egyoldalú nyilatkozattal, önkéntes teljesítés hiányában az igény ilyen esetben polgári eljárás keretében (fizetési meghagyás, illetve per) érvényesíthető.

Az elálláson kívül további lehetőség még az árleszállításról történő megállapodás, ez azonban megfontolást igényel. Alaposan mérlegelni kell, hogy a valós Km-futás mellett a jármű várható szervizelési többletköltségei arányban állnak-e az árleszállítás összegével.

Erős a gyanú tehát, hogy bűncselekmény, de legalább szabálysértés történt az ügyben, és ez egy erős érv lehet a fia kezében az egyeztetés során. A fentieket azzal tudom még kiegészíteni, hogy egyedül semmi esetre se tárgyaljon a fia az eladóval, legalább egy, de inkább két nagykorú tanú is kísérje el, akik végig legyenek jelen a megbeszélésen.

Üdvözlettel: D.A.S. LEGAL Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.

A Totalcar archívumában számtalan cikket találni hasonló esetekről, de aki ezt a kettőt elolvassa, magabiztosabban futhat neki az ilyen helyzeteknek.

Muszáj, hogy papíron legyen nálam a KGFB-s igazolás, ha igazoltatnak?

2019. október 24., 09:30 Módosítva: 2019.11.29 10:18
2256
das header

Kedves Autójogász!

"Rendes autóbuziként" 4-5 járművem van általában, így előfordul sajnos hogy a biztosító által kiküldött forgalmi mellett tartandó igazolásból nem a legfrissebb/aktuális van nálam. Mivel elektronikus formában küldi a biztosító nekem kell magamnak nyomtatnom PDF-ből, és ez néha elmarad...

Kérdésem az lenne, hogy igazoltatás során, ha én a telefonomon mutatom fel eme igazolást, akkor ezt köteles-e a rendőr elfogadni vagy mindenképpen papír alapon szükséges.

Üdv.:

Bence

Kedves Bence!

Önnek üzembentartóként elsőszámú kötelezettsége, hogy a kötelező biztosítás díját minden járművére vonatkozóan határidőben befizesse.

A vonatkozó 2009. évi LXII. törvény úgy fogalmaz, hogy a biztosítási fedezet fennállását az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi. Ehhez tehát semmiféle igazolásnak nem kell ott lennie a jármű vezetőjénél, sem papír alapon, sem elektronikus formában.

A törvény azért azt is rögzíti, hogy az ellenőrzés alá vont személy jogosult (nem köteles) a felelősségbiztosítási szerződés fennállását külön jogszabályban (ami a 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet) meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani. Ilyen igazolóeszköz a biztosítási igazoló okirat vagy a zöldkártya.

Ha tehát a szerződések díjrendezettek, ezt az ellenőrző hatóság elektronikus úton fogja megvizsgálni, és ehhez nem szükséges egyéb igazolással rendelkeznie a helyszínen.

Üdvözlettel: D.A.S. LEGAL Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.

Rátereltek az M3-asra, majd küldék a pótdíjfizetési felszólítást

2019. október 18., 14:03 Módosítva: 2019.10.28 17:12
164
das header

Küldtek nekem egy fizetési felszólítást, mivel matrica nélkül közlekedtem az autópályán. Elismerem, hogy ez megtörtént, mivel 2019.08.04.-én, amikor jöttem Budapest felől a 3-as országúton, valahol Gödöllő előtt ráterelték a forgalmat az M3-as autópályára.

Mivel akkor a rendőrség a körforgalmon belül csinálta az útzárat, így megfordulni sem volt lehetőségem, hogy más utat keressek úticélom felé.

Ekkor kerültem fel az M3-as autópályára, melyről vélhetően az első leágazásnál lejöttem közvetlenül Aszód előtt.

Mivel nem állt szándékomban felhajtani az autópályára, így nyilván matricám sem volt, és emiatt nem szeretnék pótdíjat fizetni.

Ezt megírtam a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató ZRT-nek is, telefonon is felhívtam őket, és azt mondták ki fogják vizsgálni a dolgot. Mire számíthatok?

Tisztelt Sándor!

Az Ön által megírt helyzet bekövetkezésének lehetőségével a jogalkotó is számolt, ezért 2018. január 01-i hatállyal az alábbi rendelkezések kerültek be az autópálya használati díját szabályozó miniszteri rendeletbe:

2. § (1) Nem kell díjat fizetni:

(4) * Nem kell díjat fizetni a közút lezárásának vagy forgalma korlátozásának, elterelésének az időtartama alatt azon az egyébként díjköteles útszakaszon, amelyet a Kkt. 14. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervek - a közút kezelőjének és a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezetnek előzetes vagy szükség esetén egyidejű tájékoztatása mellett - terelőútként jelöltek ki. A lezárást, korlátozást vagy terelést elrendelő szerv a terelőútként kijelölt díjfizetésre kötelezett útszakaszról és a lezárás, korlátozás vagy terelés időtartamáról a közlekedésben résztvevőket a médiaszolgáltatók útján tájékoztatja. Az úthasználati jogosultsággal nem rendelkező gépjárművek - a korlátozást vagy terelést elrendelő szerv ettől eltérő tájékoztatása híján - a terelőútként kijelölt díjköteles utat legfeljebb a díjköteles szakaszra hajtás kezdete és az azt követő első csomóponti lehajtó közötti szakaszán használhatják díjmentesen. A megfizetett úthasználati jogosultság visszatérítésének a terelés miatti díjmentességre tekintettel nincs helye.

(4a) * A (4) bekezdés szerinti csomóponti lehajtó lezárása esetén az azt követő első, díjköteles szakaszon lévő le nem zárt csomóponti lehajtóig használható díjmentesen a terelőútként kijelölt útszakasz.

(4b) * A (4) és a (4a) bekezdés szerinti mentesség érvényes a médiaszolgáltatók útján történő tájékoztatás elmaradása esetén is a terelőútként kijelölt díjköteles útszakaszt jogosultság nélkül igénybe vevő gépjárművekre vonatkozóan.

Ideális esetben tehát a NÚSZ Zrt. időben értesül az elterelésről, és ezt figyelembe tudja venni a pótdíjazási eljárása során. Minden további nélkül elképzelhető azonban, hogy ebben a konkrét esetben valamiért elmaradt az értesítés vagy egyéb okból nem vették figyelembe az elterelés tényét. Ha az utólagos vizsgálat igazolja, hogy Önnek nem volt más választási lehetősége, mint igénybe venni a díjköteles autópálya szakaszt, és arról az első adandó alkalommal le is hajtott, akkor a NÚSZ köteles megszüntetni Önnel szemben a pótdíjazási eljárást.

Üdvözlettel: D.A.S. LEGAL Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Csak a felét fizeti a biztosító

2019. október 11., 15:23 Módosítva: 2019.10.28 06:25
101
das header

Tisztelt Autójogász!

Tavaly júniusban egy vállalkozó a parkolóban leállított gépkocsinkat lengőkaszával körbenyírta és a felverődő kavicsok kárt okoztak nekünk. A biztosító 105 000 Ft kárösszeget állapított meg, azonban a károkozó a felelősségét 50%-ban ismerte el, így a kárösszeg felét fizették ki és levontak 10 000 Ft önrészt is.

Természetesen kértem a biztosítót, hogy vizsgálja ki, melyre azt a választ kaptam, hogy mivel a károkozó a felelősségét 50%-ban ismerte el, neki nem áll módjában azt felülvizsgálni és csak ennyit fizetnek.

Kárigényemmel forduljak a károkozóhoz és az önrészt is tőle kérjem? Kérdésem az lenne, hogy tudok-e valamit kezdeni azzal kapcsolatosan, hogy a teljes kárösszeget kifizessék? Illetve miért kellett nekem önrészt fizetnem a kárunk után? És hogy mennyi idő alatt kellene a biztosítónak rendezni a kárt? És miért nekem kell keresnem a károkozót, hogy a maradék összeget kifizesse?

Tisztelettel: Sárközi István

Tisztelt Sárközi István!

A felvázolt esetben teljesen érthetetlen és egyben tarthatatlan jogi szempontból a kárfelelősség 50%-os mérséklése. Az önrész ebben az esetben nem Önre, hanem a károkozóra vonatkozik.

A károkozó felelősségbiztosítása alapján ezek szerint a 10 000 Ft feletti kárt a biztosító fizeti, 10 000 Ft-ot pedig a vállalkozónak kell(ene). Mivel ez nem teljesült maradéktalanul, és Önt érte sérelem, ezért Önnek áll érdekében a kártérítés érdekében szükséges további eljárás lefolytatása.

Ha rendelkezésére állnak a károkozó adatai (név, cím, személyes adatok), akkor vele szemben fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet bármelyik közjegyzői irodában.

A fizetési meghagyásos eljárás egy nemperes eljárás, és aránylag gyorsan lezajlik. Itt nem kell iratokat csatolnia, sem részletes esetleírást adnia. Kis szerencsével elkerülheti a bírósági utat és be tudja hajtani a követelését hivatalos úton. Ehhez az kell, hogy a károkozó ne éljen ellentmondással.

Ha viszont perré alakul az ügy, át kell gondolni, hogy folytatja-e, mert a költségeket sajnos Önnek kell előlegeznie és elég nehézkes az eljárás az új perjogi szabályok alapján.

Üdvözlettel: D.A.S. LEGAL Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.

Mit jelent a 14-es mező a jogosítványban?

2019. október 8., 14:50 Módosítva: 2019.10.17 07:39
234
das header

Üdvözletem!

Tudni szeretném, hogy mit jelent a jogosítvány hátulján lévő 14-es mező mellett az Államp.:Hun? A tulajdonos állampolgárságát, vagy az okmány származási helyét?

IMG 20191008 144240

Köszönöm E.A.

Tisztelt E.A.!

A kártya formátumú vezetői engedély 14. pontjában a a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete értelmében az alábbi adatot kell feltüntetni:

„14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)”

A vezetői engedély 4 c) pontja tartalmazza a kibocsátó hatóság megjelölését. A vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelvnek, valamint 2011/94/EU irányelvnek megfelelően kibocsátott vezetői engedélyre vonatkozó tartalmi elemek és formai követelmények alapján 2013. január 19-ét követően a vezetői engedély első oldalán szerepel MAGYARORSZÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel) és a „H” (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve).

Ennek alapján az Ön által említett „ „Államp.:HUN” megjelölés a vezetői engedély jogosultjának állampolgárságát jelöli. A kibocsátó hatóság tagállamára az első oldalán szereplő betűjelzés utal.

Üdvözlettel: D.A.S. LEGAL Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Háromnapos autómat ropira törték

2019. szeptember 20., 21:16 Módosítva: 2019.10.09 17:39
1686
das header

Tisztelt Jogász úr!

Ez év júniusában vettem hitelre egy új Suzuki SX4 S-cross gépkocsit, 6 millió forintért, kedvezménnyel, amiből a bank 4,2-t finanszírozott.

3 naposan állóhelyzetben belém jöttek hátulról, aminek következtében az előttem haladónak löktek, kinek a vonóhorga mozgásképtelené tette az autóm. A károkozó elismerte a felelősségét.

Szakszerviz segítségével elindítottam az ügyet. 3 hónapnyi malmozás után gazdasági totálkárra vették az autóm, mivel a javítás 3,2-be kerülne. Jelenleg folyik a számítás, hogy mennyit kapok.

A szerelő illetve a hitelező bank munkatársa szerint csak bukni fogok, mivel az autó vételárából kivonják a roncs értékét és az kapom meg. Az a banki hitel felét sem fedezi és a roncsot sem tudom érdemben értékesíteni, legjobb esetben is 1-1,5 millió forint hiteladósságom marad, úgyhogy nincs autóm.

Ez így jogszerű, törvényes-e, vagy csak félre akarnak vezetni? Ha jogszerű, akkor miért van a felelősség biztosítás? Így most csak kidobok az ablakon pár milliót és még autóm sincs.

Mit lehet tenni vagy lehet e egyáltalán tenni valamit? Előre is köszönöm a segítségét!

Tisztelettel: Gábor

Kedves Gábor!

Borzasztó érzés lehet az új autóját romokban látni. Ha ez nem lenne elég, még meg kell birkóznia a kártérítési- és elszámolási nehézségekkel. Remélem, az alábbiakkal a segítségére lehetek.

Mivel önnek finanszírozott az autója, egészen biztosan van rá casco biztosítása. Javaslom, hogy ellenőrizze ennek a feltételeit. Úgy tudom, hogy a Suzukinál az egyik nagy hazai biztosító casco termékében a tényleges vételárat veszik figyelembe totálkár esetén. Mindenképpen ellenőrizze, hogy az ön esetében mi a helyzet! A cascós kárrendezés adott esetben kedvezőbb lehet a kötelezőre rendezett kárnál!

A kártérítési fő szabály egyébként úgy néz ki, hogy önnek vétlen félként hozzá kell jutnia a gépjármű káridőponti forgalmi értékéhez. Ez ebben az esetben azt jelentené, hogy önnek azt az összeget fogja kifizetni a biztosító, amely ahhoz kell, hogy vehessen egy 3 napos gépjárművet. Mivel ez gyakorlatilag nehezen kivitelezhető, a kártérítési összeg ilyen esetben az Eurotax katalógus szerinti értéknek felel meg. Ez az összeg két részből tevődik össze, az egyik a roncs vételára, a másik pedig a különbözeti összeg, amit a biztosító fizet. A kifizetés ilyen esetben természetesen a finanszírozó felé történik, mert rendszerint ő a totálkár esetén a kedvezményezett. Javaslom, készíttessen mielőbb egy pontosan paraméterezett Eurotax értékelést, hogy tisztában legyen a gépjármű kárkori forgalmi értékével. Akkor már legalább ezzel nem verhetik át. Személy szerint kizártnak tartom, hogy adóssága maradjon az elszámolás után. Még ha csak 5,5 millió forint forgalmi értékkel is számolunk, akkor is le fogja tudni zárni a banki szerződését.

Érdemes azonban tudnia, hogy a kárigény nem merül ki a gépkocsi értékében!

  1. Önnek most le kell zárnia a finanszírozási (gondolom lízing) szerződését. Ennek pedig díja van, ezt fel lehet számítani a károkozó biztosítója felé.
  2. Ezen túlmenően elismertethető – ha egyszer eljut odáig – a később megvásárolt helyettesítő jármű átírási költsége (reg.adó, illeték stb.) is.
  3. Ha kivetik/kivetették, akkor a súlyadót is felszámíthatja kárként.
  4. Mindezeken felül pedig – ha kellőképpen tudja igazolni, hogy helyettesítő járműre van szüksége – bérgépkocsi igény is elismertethető egészen addig, amíg valahonnét meg nem térül a jogszerűen felszámítható kár teljes összege.
  5. A jármű mentésével, tárolásával, az ügyintézéssel kapcsolatos költségek is elismertethetők a károkozó biztosítójával szemben.

Bízom benne, hogy az ügyben sikerül megfelelő mederbe terelniük az ügyintézést és az elszámolást.

Üdvözlettel: D.A.S. LEGAL

Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Bemértek, de nem stimmelnek a képek

2019. szeptember 16., 15:20 Módosítva: 2019.09.27 06:30
575
das header

Tisztelt Autójogász!

A minap bemértek az M3 bevezető szakaszán. A kozigbirsag.police.hu oldalon megnéztem a gyorshajtásról készült képeket. Ami feltűnt, hogy öt kép készült az autóról, ebből egy képen szerepel az autó sebessége és távolsága, viszont ezen a képen nem olvasható az autó rendszáma.

A másik négy képen látszik a rendszám viszont sem az autó sebessége, sem a távolsága nincs rajta. Ahol a sebességnek és a távolságnak kellene látszódni ott három vízszintes vonal van. Ön szerint így is bizonyított a gyorshajtás ténye?

Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel:István

Kedves István!

Gyakorta felmerülő kérdés és félreértések forrása, hogy a rendőrségi felvételek alapján a jogsértés bizonyítottnak tekinthető-e.

Az a helyzet, hogy az Ön által megtekintett felvételeket nem egyesével, hanem azok összességében lehet és kell értékelni. A felvételek egymással összefüggenek, és együttesen kell alkalmasnak lenniük a jogsértés tényének bizonyítására.

Az egyes felvételeken láthatók a felvétel készítésének időpontja, földrajzi helye és más olyan azonosító adatok, amelyek alapján a felvételek összekapcsolhatók. A gyorshajtást detektáló kamerákra külön jogszabályban meghatározott, szigorú műszaki követelmények vonatkoznak, és megfelelő tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, mivel csak ebben az esetben képezhetik a fotók a rendőrségi közigazgatási eljárás alapját.

Mint az ember konstruálta készülékek általában, bizonyára a mérést elvégző és dokumentáló műszer sem tévedhetetlen, mindazonáltal elég kicsi a valószínűsége annak, hogy éppen az Ön esetében hibás mérést produkált.

Az ügyben formálisan rendelkezésre áll a fellebbezés lehetősége, de ezzel csak akkor érdemes élni véleményem szerint, ha valamilyen nyomós egyéb bizonyíték vagy érv szól amellett, hogy a jogsértés nem valósult meg vagy az nem bizonyítható. Máskülönben a fellebbezés – némi időhúzáson kívül – más eredményt nem hoz és csak pénzkidobásnak tekinthető.

Üdvözlettel: D.A.S. LEGAL Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.

Donornak adtam el, de talán nem annak használják

2019. szeptember 13., 08:57 Módosítva: 2019.09.24 13:40
156
das header

Üdvözlöm!

Eladás előtt ideiglenesen kivonattam a forgalomból gépjárművemet, mivel alkatrészellátási gondjaim adódtak és donorként értékesítettem. A vevők megtévesztettek, mivel hamis adatokat adtak meg az adásvételi szerződésben, így az autóm eladásának tényét hiába jelentettem a kormányablak jármű osztályán, nem tudtam megtenni.

Mi a teendőm, hogy tudom véglegesen kivonatni a forgalomból úgy, hogy sem a forgalmi, sem a törzskönyv, sem a rendszámok nincsenek a tulajdonomban. Mit tehetek ebben az esetben, hogy ne én legyek a károsult, ha szabálysértést követnek el a gépjárművel vagy a biztosítással ne engem terheljenek, hiszen én egy jóhiszemű állampolgár vagyok akit átvertek!

Köszönettel várom válaszát: János

Tisztelt János!

Ha jól értem, a vevő(k) részéről az adásvételi szerződésben feltüntetett adatok utóbb valótlannak bizonyultak. Ez álláspontom szerint bűncselekmény gyanúját veti fel a vevő(k) részéről, éspedig a közokirat-hamisítás (Btk. 342.§ (1) c) pontja) bűntettéét, illetve ezen bűncselekmény kísérletét (mivel az adatváltozás végül nem került bejegyzésre).

Azt javaslom, mielőbb fáradjon el a lakóhelye szerinti rendőrkapitányságra és tegyen felejelentést ismeretlen személlyel szemben. Vigye magával az adásvételi szerződést (maradjon róla másolat önnél).

A feljelentéséről készült jegyzőkönyvről kérjen egy másolati példányt. Ez utóbbi alapján javaslom, keresse meg a lakóhelye szerinti okmányirodát és kérje, hogy a közlekedési nyilvántartó hatóság a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján tegyen intézkedést a gépjármű forgalomból történő kivonása érdekében.

A kérelméhez csatolja a jegyzőkönyv másolatát.

Amennyiben akár pótdíjazási-, akár egyéb bírság ügyben értesítést kap a rendőrségtől, parkolási cégtől, közterület-felügyelettől vagy más személytől, minden egyes esetben röviden válaszolva küldje el a feljelentés jegyzőkönyvének másolatát, így mentesülhet a hatósági- és polgári ügyekben az esetleges fizetési kötelezettségek alól.

Üdvözlettel: D.A.S. LEGAL Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Bírság Olaszországból, tavalyról

2019. szeptember 7., 07:40 Módosítva: 2019.09.17 17:51
1
das header

Tisztelt Autójogász!

A tegnapi kap kézbesített számomra a posta ajánlott küldeményben egy levelet, melynek feladója az olasz velencei rendőrség. Miszerint 2018.07.11-én áthajtottam egy közlekedési lámpán, ami éppen piros volt. Valószínűleg így történhetett, nem vitatkozom. A kérdésem, hogy így közel 1 évvel az eset után köteles vagyok-e kifizeti a €130 bírságot, vagy felejtsem el? A mellékletben visszavárják még tőlem a vezető adatait, valószínűleg a büntető pontok jóváírása érdekében.

Köszönettel, Geri

Tisztelt Geri!

Az olaszországi bírság ügyekben két szempontot érdemes vizsgálni:

  • az eljárási határidő kérdését (elévülés) és
  • a szabálytalanság kimentését, vitatását.

Az olasz hatóság az elkövetés után jogosult lekérni az elkövető jármű üzembentartójának adatait a magyar gépjármű nyilvántartásból. Miután megérkeztek az adatok, 1 éven belül szabható ki a bírság.

Az ön esetében egészen biztosan megtartotta a határidőt a hatóság, mivel egy évnél kevesebb telt el az elkövetés óta. Ezen a fronton tehát a határozat nem támadható. A szabálytalanságot ön elismeri (egyébként is dokumentálják, ahogy itthon), így a határozat emiatt sem tehető vitássá.

Ön a saját szempontjából a kisebbik rosszat választja, ha a most kiküldött bírság összegét befizeti, a későbbiekben ugyanis ez az összeg jelentősen megemelkedhet. Ha nem fizeti meg a bírságot, akkor leginkább azt kockáztatja, hogy legközelebbi olaszországi útja alkalmával lefoglalják iratait és a járművet, és befizettetik önnel a bírságot vagy végrehajtják az annak helyébe lépő szabadságvesztést.

Üdvözlettel:

D.A.S. LEGAL

Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Alacsonyabb volt a magasságkorlátozó vasrúd, mint írták. Fizetik a káromat?

2019. augusztus 26., 11:40 Módosítva: 2019.09.07 09:59
578
das header

Üdvözlettel,

A következő ügyben kérném a tanácsát. Kb. 3 hónapja egy Bp-i bevásárlóközpontba behajtottam a gépjárművemmel, ami 185 cm magas. Bejáratnál volt egy magasságkorlátozó tábla, ahol 190 cm volt feltüntetve, mivel az autóm ettől alacsonyabb ezért behajtottam. Ezután egy magasságkorlátozó vasrúd 180 cm-re volt függesztve (külön magasság korlátozó tábla nélkül, amit az eset után feljebb emeltek), ami alatt miközben elhajtottam megkarcolta a kocsim tetejét. Ezt jeleztem a bevásárló központ műszaki vezetőjének, felvettünk egy jegyzőkönyvet, amiben ezt a tényt rögzítettük. A bevásárló központ biztosítójával felvettem a kapcsolatot aki jóváhagyta a gépjármű tetejének a fényezését.

A javítás megtörtént egy fényező műhelyben. Ára 123.000 Ft volt, amiből a biztosító kifizetett 23.000 Ft-ot a fényező műhelynek, a biztosítás önrészét, ami 100.000 Ft viszont a mai napig nem fizette ki a fényező műhely felé, mondván azt a bevásárlóközpont nem fizette ki a biztosítónak.

A fényező műhely azt állítja, hogy a biztosító nem tud segíteni neki behajtani az önrészt. Megpróbálták felvenni a kapcsolatot a bevásárlóközponttal, de az nem akar fizetni és már nem is akarja elismerni az okozott kárt. A fényező műhely azt mondja, hogy mivel ő nincs közvetlen kapcsolatban a bevásárlóközponttal, ezért azt nem tudja beperelni. Engem tudna beperelni, de nyilván nem szívesen tenné, viszont szeretné, ha segítenék neki behajtani a 100.000 Ft-ot.

Mi tévő legyek, kihez tudok ilyenkor fordulni. Merre induljak az ügyben, hogy ez az ügy a legegyszerűbben megoldódjon?

Tisztelettel,

Károly

Kedves Károly!

Az ügy leírása alapján a bevásárlóközpont üzemeltetője felróható és jogellenes károkozó magatartása álláspontom szerint megállapítható. Szerencsére a balesetet követően jegyzőkönyvet vettek fel, ami jól jön majd a későbbi igényérvényesítéshez.

A javítást ön rendelte meg a szerviztől. A javítási költség hiánytalan kiegyenlítéséért éppen ezért ön felel, mivel a műhelynek valóban semmi köze ahhoz, hogy miért következett be a károsodás. Ők csak és kizárólag a megrendelőjükkel szemben támaszthatnak követelést.

Ez nem jelenti azt, hogy a bevásárlóközpontnak ne kellene a rá eső részt megtérítenie. Nyilván egyszerűbb és célszerűbb is lenne, ha közvetlenül helytállnának a javító felé, de ha ezt elutasítják, akkor két lépésben rendezhető a helyzet. Először ön kifizeti a hiányzó összeget, majd ezt behajtja a bevásárlóközpontot üzemeltető vállalkozáson. A kárt számlával kell igazolnia.

Az ügyben először tértivevényes felszólító levelet kell küldenie az üzemeltetőnek, amiben határidő tűzésével felszólítja az összeg megfizetésére. Ha ez eredménytelen, akkor bármelyik közjegyzőnél kezdeményezheti a fizetési meghagyás kibocsátását, ennek díja jelen esetben 8000,- Ft. Az ügy akkor alakul perré, ha az üzemeltető vitatja a követelést a közjegyző előtti eljárásban is. Gazdálkodó szervezet esetében kötelező a jogi képviselő igénybevétele.

Üdvözlettel:

D.A.S. LEGAL

Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

1100 kilométert futott új autóm veszélyes – mi a teendő?

2019. augusztus 21., 13:46 Módosítva: 2019.08.28 06:44
487
das header

Tisztelt AutóJogász!

Vásároltam egy vadonatúj Nissan Qashqai-t július közepén. (benzin) Már az első útján jelentkezett a hiba, viszont akkor még nem ismertem ki teljesen az autót, így nem tudtam mivel állok szemben. Menet közben az autó teljesítménye drasztikusan lecsökken bizonyos km megtétele után (általában 100 km után - leginkább, de nem szükségszerűen közel azonos terhelés mellett: 80-110 km/h). Ekkor gyorsulni nem lehet vele (csak nagyon lassan), kisebb emelkedőkön sem lehet vele felmenni, előzésre alkalmatlan. Az autóval félreállva, a motort leállítva és újraindítva a hiba határozatlan (rövidebb) időre megszűnik, majd újra előjön. Valószínűleg a turbóval lehet a hiba, de nem vagyok jártas a témában.

A vásárlás után autó garázsban állt két hetet nyaralás miatt, majd ismét egy hosszabb utat mentem vele (300 km), ekkor a hiba ismét előjött, az odaút során 2x, a visszaút során 5x kellett megismételni a motor újraindítását a hiba megszüntetéséhez.

Az ezt követő munkanapon így fel is hívtam a márkakereskedés szervizét, ahol az autót vettem, akik azon a héten meg is vizsgálták az autót. A szervizben 2 a motorral kapcsolatos hibát olvastak ki, teljesítménytesztet végeztek és mivel ekkor a hiba nem jelentkezett, így javítást/alkatrészcserét nem hajtottak végre. A szerelő azt mondta használjuk tovább az autót és ha újra jelentkezik a hiba, akkor vigyük vissza ismét az autót. Nem igazán tetszett ez a megoldás, mert egy új autóban nem kellene lennie motorhiba kódoknak és nem kellene félvállról venni a hibát, de elfogadtam a javaslatot.

Ennek megfelelően a hétvégén lementem vele a Balatonra, odafelé 2x jelentkezett a hiba, másnap visszafelé 3x. Végül a Check Engine lámpa is kigyulladt sárgán az utolsó 3 km-en. Ekkor az autó már a motor újraindítását követően sem volt hajlandó erőre kapni, a turbó valószínűleg végleg leállt, így félreálltam vele és a legközelebbi márkaszerviz az autót elszállította.

Mivel vasárnap este volt, csereautót nem tudtak biztosítani, de szerencsére van lehetőségem használni egy másik autót a szerelés ideje alatt is.

Jelenleg az autóban 1100 km található, tehát szinte még alig használtam. Magánszemélyként milyen lehetőségeim vannak, ha a hibát ezúttal sem sikerül kijavítaniuk? Egyáltalán el kell fogadnom, hogy ismét javítással próbálkoznak vagy van más megoldás? Van lehetőségem kárpótlásra? Mikor kérhetek egy másik autót vagy állhatok el a szerződéstől? Az autót hitelre vettem, így a tulajdonos a bank még.

Kedves Dóra!

Az új autó vásárlása minden esetben felhőtlen örömöt kellene, hogy jelentsen, ezért nagyon bosszantó, hogy előfordulhatnak olyan esetek, mint az öné. Az új autó vásárlója jelentős anyagi áldozatot vállal, és ezért cserébe joggal bízik abban, hogy legalább a jótállási időn belül nem kell műszaki problémáktól tartania.

Mindenesetre, ha már így alakult, a jótállási időszakon belül természetesen az a minimum, hogy a jármű javítását a jótállás kötelezettje a saját költségére és észszerű határidőn belül elvégzi önnek. Ügyeljen arra, hogy minden részletében dokumentálják az ön hibabejelentését (egyáltalán dokumentálják), és őrizze meg a szerviz munkalapot. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyes kvalitások alapján sajnos van különbség egy márkahálózat szervizeinek szolgáltatási minősége között. Magyarán, ha úgy érzi, hogy eddig felületesen vizsgálták meg a járművet, akkor nyugodtan keressen fel egy, a márkahálózathoz tartozó másik kijelölt márkaszervizt.

Ön is dokumentálja a hibajelzést a telefonjával (fotó, videó), előfordulhat, hogy ezekre még szüksége lesz később. Feltételezem, hogy lízinges konstrukcióval vette az autót. Ebben az esetben ön a javításra, illetve a kicserélésre vonatkozó jótállási igényét érvényesítheti. Sorrendben azonban előbb a javításnak van helye, amelyet észszerű határidőn belül és tartós jelleggel kell elhárítania a jótállás kötelezettjének.

Az elállás jogát fő szabály szerint a lízingbeadó jogosult és köteles érvényesíteni akkor, ha a jármű sorozatosan produkál meghibásodást, amelyet nem tudnak észszerű időn belül elhárítani. Ennek nincs konkrétan meghatározott határideje, de azt hangsúlyosan kell figyelembe venni, hogy új autóról van szó. Ez egy nehezen járható út, ezért ha egy mód van rá, a javításra vonatkozó igény érvényesítését javaslom.

Megjegyzem, amennyiben esetleg úgy alakul, hogy ismét meghibásodás lép fel, és az autó mentési költségeit önnek kell előlegeznie, netán egyéb szükségszerű költségek adódnak, a saját nevére szóló számla alapján ezeket a költséget is érvényesítheti.

Üdvözlettel:

D.A.S. LEGAL

Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.

Kaptam egy törzskönyvet, de nem vettem autót

2019. augusztus 12., 10:10 Módosítva: 2019.08.27 00:11
142
das header

Tisztelt Autójogász!

Érdekes helyzet állt elő, ebben kérném tanácsát. A mai napon kaptam egy levelet a Belügyminisztériumtól, benne egy nevemre kiállított törzskönyvvel (születési dátum, anyja neve stb. minden stimmel), miszerint tulajdonosa vagyok egy 2005-ös Seat gépjárműnek. A probléma csak annyi, hogy én nem vettem ilyen típusú autót, valamint soha nem is volt ilyen a birtokomban.

Az alvázszám alapján lekérdeztem az adatait, de semmi érdemleges nem derült ki belőle. Áprilisban vásároltam egy Chevrolet márkájú autót, amiről már meg is kaptam több hónapja a törzskönyvet, azóta semmi változás nem történt autótéren a mai napig. Okmányiroda legközelebb jövőhéten lesz, ha addig is van valami ötlete mit tehetnék kérem segítsen.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel,

Gergely

Kedves Gergely!

Több okból is előállhatott ez a nem mindennapi helyzet. Én a kiállító hatóság oldalán elkövetett adatfeldolgozási hibára gyanakodok. Az biztos, hogy a törzskönyvet ön nem tarthatja meg, mert az az állam tulajdonát képező okirat, így vissza kell szolgáltatnia az okmányirodán keresztül.

Bármi is az oka a törzskönyv téves adatokkal történő kiállításának, azt javaslom önnek, hogy tértivevényes levélben küldje vissza a feladónak egy rövid levél kíséretében. Ebben írja le, hogy ön nem vásárolta meg a szóban forgó járművet, valószínűleg tévedés történt, és kérje a tulajdonjogának törlését a nyilvántartásból. A levelet írja alá és két tanúval is írassa alá.

Az ügy amiatt (is) fontos lehet, hogy ha az ön nevén szerepel a gépjármű a nyilvántartásban, annak lehet adózási következménye, amit célszerű elkerülni, hiszen akkor újabb köröket kell futni pl. adott esetben a helyi önkormányzatnál. A küldemény vétívét őrizze meg (elektronikus úton is) arra az esetre, ha később még netán szüksége lenne rá.

Üdvözlettel:

D.A.S. LEGAL

Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még

Hiába van cascóm, nem fizetik a kőfelverődéstől lyukas hűtőmet

2019. augusztus 5., 11:02 Módosítva: 2019.08.12 17:32
189
das header

Tisztelt tanácsadó!

A közlekedés során egy kőfelverődés vagy becsapódás miatt kilyukadt az MEE395 Nissan Juke/Techna/ gépjárművem hűtője, Casco biztosításom van az Aegonnál, ahol szerintük ez nem a szolgáltatási szerződésben szereplő káresemény.

Ha az üveget törte volna össze akkor igen, ha az autót töröm össze és sérül a klíma akkor igen, ha egy felverődő kő átütötte a klímát az nem káresemény, szeretném megtudni hogy igazuk van-e? A csere természetesen közel 200.000,-Ft.

Üdvözlettel: Valéria

Kedves Valéria!

A kőfelverődés okozta károkat annak a gépjárműnek a kötelező felelősségbiztosítója is megtéríteni köteles, amely a kőfelverődést előidézte. Ha az eset kellően dokumentált és bizonyítható, akkor ezen a vonalon is lépéseket tehet az ügyben.

A casco biztosítás nem a kárt téríti meg, hanem biztosítási szolgáltatási összeget nyújt a biztosított személynek. A szolgáltatás akkor jár, ha annak feltételei bekövetkeztek. Ennek során azt kell megvizsgálni, hogy pontosan és bizonyíthatóan mi történt, milyen sérülés érte a járművet, és ez a sérülés a casco szerződésben meghatározott valamely biztosítási eseménynek – jellemzően töréskár – megfeleltethető-e. Önnek a saját casco szerződéséhez tartozó, a szerződés megkötésekor hatályos szerződési feltételek alapján kell ezt ellenőriznie. A feltételek egyébként megtalálhatók az Aegon honlapján itt: https://www.aegon.hu/dokumentumok/az-utitars-casco-biztositas-dokumentumai.html

Véleményem szerint a legfrissebb biztosítási feltételek szerint a kőfelverődés okozta sérülés töréskárnak minősíthető: „A biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, a kárbejelentés szerinti eseménnyel műszakilag azonosítható, igazolt erőhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés” .

A töréskárból azok az esetek vannak kizárva, amikor „a kár nem váratlan, akaraton kívüli és előre nem látható és egyben nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, anyaghiba, hűtőfolyadék megfagyás, nem megfelelő kenés miatt, stb.)”.

Az ön esete véleményem szerint töréskárnak minősíthető és az adott szerződésre vonatkozóan meghatározott térítési szolgáltatásra válhatott jogosulttá. Javaslom, hogy a javítószervizzel vetessen fel munkalapot és rögzítsék, hogy a hűtőrendszer meghibásodása nem anyagfáradás, elhasználódás következménye, hanem azt külső erőbehatás okozta. Fotóztassa le a sérülés helyét azonosítható módon és mindezek alapján tegyen panaszt a biztosítónál, kérje a kárügy felülvizsgálatát. Hivatkozzon a szerződési feltételek töréskár meghatározására (Különös Feltételek 2.1.3. és 2.1.4. pontok a legfrissebb szerződésben, az önében ezt ellenőrizni kell).

Remélem, hogy a fentiek alapján a panasza eredményes lesz.

Üdvözlettel:

D.A.S. LEGAL

Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még