Az olvasót nagyon felhúzta az objektív felelősség nevű "jogi agyrém"

2020.02.11. 12:30

das header

Tisztelt Autójogász!

Gyorshajtásos ügyben bírságoltak meg az ún. "objektív felelősség" nevű jogi agyrém alapján. Van fotó, a gyorshajtás valóban megtörtént. Igaz, egy olyan helyen, lakott területen kívül ahol van egy 60-as tábla. Már eleve az érthetetlen, hogy mi a rákért van ott 60-as tábla, de ezt hagyjuk.

Viszont a kérdéses időpontban bizonyíthatóan nem voltam Magyarországon, kamionosként a menetlevelem (hivatalos irat) bizonyítja ezt. Bizonyítási indítványt terjesztettem elő az elkövető személyére vonatkoztatva, de az illetékes hatóság csak köti az ebet a karóhoz, mondván az elkövető személye közömbös. (??????)

Írtam egy újabb bizonyítási indítványt, talán érdekesnek találná, ide másolom:

"Tisztelt Hatóság!

Egy pillanatig nem vitatom, hogy a jelzett szabályszegés, amely alapjaiban veszélyeztette fiatal demokráciánkat, megvalósult. A bizonyítási indítványom az elkövető személyének bizonyítására irányult. Ehelyett Önök rengeteg jogszabályra hivatkozva, az elkövetés tényét, nem pedig az azt elkövető személy kilétét bizonyították. Ismételten kérem, bizonyítsák az elkövető személyét, hiszen az bizonyíthatóan nem lehettem én.

Számomra érthetetlen és felfoghatatlan, hogy Önök szerint az elkövető személye közömbös! Ez az „objektív felelősség” nevű jogi agyszülemény méltó jogállamiságunkhoz! Híven szolgálja az aktuális kormány mindenáron való pénzbehajtási törekvéseit, mindenre való tekintet nélkül!

Római jog, alkotmányos jogok, ártatlanság vélelme, stb. Tiporjuk a sárba, csak a pénz jöjjön! Az hogy az elkövető személyét bizonyítani kellene, nem érdekes?

Ha már jogszabályokra hivatkoznak, ajánlom becses figyelmükbe demokráciánk Alaptörvényét, különösen a XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglaltakat!

Nem számít, hogy bizonyíthatóan nem az üzembentartó követte el a szabálysértést, azért büntessük csak meg! Nyilván egyszerűbb (és olcsóbb) jogszabályt hozni, mint az elkövetőt azonosítani.

Ezen az alapon még az élet sok területére javaslom eme jogi agyrém kiterjesztését, például ha valaki távollétemben a házam elé szemetel, kérem, engem akasszanak fel, környezetszennyezésért, járványok elősegítéséért, stb. Vagy ilyen alapon, ha valakit megvernek egy vonaton, akkor a vasút vezérigazgatóját büntessük meg garázdaságért!

Persze, tudom, jogszabály. Nem csodálkozom egy olyan országban ahol arra is volt jogszabály, hogy aki nem dolgozik, az büntetendő (közveszélyes munkakerülés), vagy arra is, hogy bizonyos emberek sárga csillagot viseljenek a mellükön.

Remélem, az ilyen lakott területen kívül, egy ok nélküli 60-as táblánál 80-nal rohangáló eszement őrültek miatt visszaállítjuk a halálbüntetést, természetesen felnégyeléssel, és a négy legnagyobb vár fokára elrettentésül kiszegezéssel, szigorúan az európaiság talaján! Csak egy jogszabály kérdése...

Csodálkozunk, hogy az EU firtatja a jogállamiságot? Én nem."

Nagyon kíváncsi lennék a véleményére, illetve mit tanácsolna a jövőre nézve?

Tisztelettel: Zsolt

Kedves Zsolt!

Mivel a véleményemet kérte a levelében foglaltakról, ezért azt nagyon szívesem megosztom önnel.

A gyorshajtásból ered a balesetek tekintélyes hányada. Számos emberélet veszett oda vagy nyomorodott meg hosszú időre azon kedves sofőrtársaink miatt, akik a sebességhatárokat csak valami hatósági ajánlásként kezelték és bíztak autóversenyzői reflexeikben.

Természetesen a gyorshajtás mértékétől függően van különbség a veszélyesség fokában. Vegye kérem figyelembe, hogy 20 Km/h-ás sebességtúllépés éppen annyival növeli meg a fékutat (száraz aszfalton kb. 20 méter), amennyi élet-halál kérdése lehet. Mégis hova lenne ez a világ, ha a sofőrök felülbírálhatnák a kihelyezett sebességkorlátozó tábla indokoltságát? Ez teljességgel elfogadhatatlan. Inkább legyen kint feleslegesen egy korlátozó tábla, és bosszankodjon emiatt naponta 1000 autós, aki arra jár, mint hogy mindenki mehessen megérzése szerint.

Ami az objektív felelősséget illeti az valóban attól objektív, hogy nem a járművezető személyének van elsődleges jelentősége, hanem az elkövetett jogsértésnek. Az üzembentartó számára a jogszabály korrekt módon lehetővé teszi, hogy mentesüljön. Ez több esetben is lehetséges, amelyek közül az egyik, ha más használta a járművet. Ezt persze igazolni kell. A jogszabály abból indul ki, hogy az üzembentartónak van némi fogalma arról, hogy ki használja a járművet rajta kívül. Gondolom, ez önnél sincs másként. Az ön szomszédja, fia, felesége, kollégája? Semmi gond, igazolhatja, hogy kinek adta át a kocsit és bűnhődjék a tényleges száguldozó. Önnek nem kell mártírrá válnia. Ez az ön döntése, ha akar, mentesülhet, ha nem akar, akkor nem fog. Elintézheti a dolgot az érintettel más módon is, ezzel már a hatóság nem foglalkozik.

A jogállamiságot sokféle csorba éri, ebben határozottan egyetértünk. Az objektív felelősség szankciórendszere speciel véleményem szerint európai módon szabályozott. Nem is mi találtuk fel, csupán bevezettük a más országokban régóta működő modellt. Megjegyzem: Magyarországon a gyorshajtók azonnal megtekinthetik a fényképfelvételeket az interneten, ami egyáltalán nem általános lehetőség más európai országokban (pl. a fejlett Ausztriában sem, hogy ne menjünk messzire).

„Lex est generale iussum populi aut plebis.” A törvény a teljes nép és a köznép parancsa. Az objektív felelősségen alapuló bírság nagysága ebben az esetben nem oktalan. A törvény a széles értelemben vett közjót és a köz biztonságát szolgálja. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerint: „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ez a szabály a szubjektív alapú eljárásokban érvényesül, amikor annak is elsődleges jelentősége van, hogy ki követte el a jogsértés (szabálysértési- és büntetőjog). A közigazgatási eljárás pedig nem ilyen.

A szemetelés, verekedés, testi sértés, garázdaság stb. szubjektív felelősséggel járnak, ezeknél a tényleges elkövetőt lehet (és kell) felelősségre vonni. Az lenne az agyrém, ha ezekben az esetekben objektív szankciót alkalmaznánk bárkivel szemben.

A közlekedés területére visszatérve, számtalan szabályszegő magatartás létezik. Ezeknek csak egy kisebb része, a legveszélyesebb és leggyakoribb szabályszegések, pontosabban még ezeknek is csak egy része az, ami objektív szankcionálás hatálya alá tartozik. A szabályszegések döntő többsége nem ilyen.

A jövőre nézve azt tanácsolom, hogy ha kölcsönadja a járművét, akkor erről írjanak alá teljes bizonyító erejű magánokiratot (két tanúval aláíratott megállapodás), amiben szerepel a másik fél neve, címe, személyes adatai, az autó adatai és az az időtartam, amíg az illető a járművet használatra átveszi. A következő gyorshajtásos vagy más hasonló bírság esetén önnek nem kell más helyett vállalnia a felelősséget.

Üdvözlettel:

Autójogász

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.