Roncs átvétele - nyílt levél

A Totalcar internetes magazinban nem kis meglepetéssel olvastam az Ön véleményét, amely szerint a biztosító nem köteles a roncs átvételére.
Ügyvédként már több esetben vettem részt olyan károsultak ügyében, akiknek KFB vagy CASCO által fedezett káreseményük során a biztosító -- egy esetben a HB Rt. -- megtagadta a roncs átvételét és készpénzben történő kifizetését. Az indokolás minden esetben ugyanaz volt, mint amit Ön is felhozott a Totalcar oldalain.
Amint azonban az 1993/426. BH került említésre, a biztosító minden esetben rendkívül barátságtalanul ugyan, de átvette a roncsot.

Idézet Öntől:
Tisztelt Uram!
A gépjármű roncs a károsult tulajdona, ezért szabadon rendelkezik vele. Dönthet úgy, hogy értékesíti vagy pedig megjavíttatja és továbbra is marad saját tulajdonban. A biztosítók ezért nem kötelezhetők a roncs átvételére.
Amennyiben Önt az ellenkezőjéről tájékoztatták, felülvizsgálatot kérhet az illetékes kárrendező egység vezetőjétől vagy a biztosító központi ügyfélszolgálatától.
Tisztelettel:
Szekeres Mária

BH1993. 426.
A roncsérték (maradvány) elszámolása, a totálkárossá vált személygépkocsi értékének a biztosító által történő megtérítése során (Ptk. 355. §).
A felperes a módosított keresetében 180 642 Ft és ennek törvényes kamata megfizetésére kérte az alperes biztosítótársaság kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 90 442 Ft-ot és az összeg után 1988. december 17-től 1989. május 25-ig évi 8%-os, azt követően évi 20%-os kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes kárát a másik gépjármű okozta, ezért a biztosító alperes teljes kárfelelőssége fennáll. A szakértői vélemény alapján a gépkocsi káreseménykori forgalmi értékét 104 000 Ft-ban határozta meg, amelyből levont 40 200 Ft-ot a felperesnél maradó autó (roncs-) maradványértékeként. Ennek alapján a felperes gépjármű kárát 63 800 Ft-ban állapította meg, és további 642 Ft szállítási költség és 26 000 Ft tárolási költség megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett. A felperes az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, míg az alperes az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a baleset kizárólag annak a személynek a felróható magatartása miatt következett be, akiért az alperes köteles helytállni, így az alperest teljes kártérítő felelősség terheli. A roncsérték elszámolásával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a jogszabály alapján kialakult bírói gyakorlat szerint az alperes a roncs átvételére nem kötelezhető. A roncs vagyoni értéket képvisel, s annak 40 200 Ft-ban meghatározott értékét a felek sem vitatták. Az alperes kártérítésként 63 800 Ft-ot köteles megfizetni, ami a gépkocsi káresetkor volt forgalmi értékének a roncsértékkel csökkentett összege. Úgy foglalt továbbá állást, hogy a felperesnek a gépkocsiárak változása miatt igényelt további 50 000 Ft-os kártérítési követelése alaptalan.
A jogerős ítélet ellen - a roncsértékkel kapcsolatos elszámolás miatt - emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperesnek a bíróságok által helyesen megállapított teljes kártérítő felelősségéből következik, hogy a Ptk. 355. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a felperes kárát az alperesnek pénzben kell megtérítenie. A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése alapján kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
A károsult felperes vagyonában beállott értékcsökkenés azzal az értékkel egyenlő, amelytől a gépjármű megrongálódásával elesett. A szakértői véleményt elfogadva a bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felperes autója a balesetnél totálkárossá, használhatatlanná, teljesen vagy legalábbis gazdaságosan kijavíthatatlanná vált. Ebből az következik, hogy a felperes vagyonában beállt értékcsökkenés, a kár azonos azzal az összeggel, amilyen értéket képviselt a gépkocsi a baleset idején.
Azt helyesen állapították meg ugyan a bíróságok, hogy a gépkocsironcs maradványértéket képvisel, helytelen következtetést vontak le azonban abból a tényből, hogy az alperes a roncsra nem tartott igényt. Ezért nem valósult meg az alperes teljes kártérítő felelőssége, illetőleg a károsult felperes nem részesült teljes vagyoni elégtételben. Az elmondottak alapján a károkozó a megsértett értékviszonyokat köteles helyreállítani, ami az adott esetben azt jelenti, hogy pénzben köteles megtéríteni a felperes vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést, vagyis a gépjármű 104 000 Ft-os értékét kell megfizetnie. Ez esetben úgy érvényesül a káronszerzés tilalma, hogy a károsultat terheli a residuum (maradvány) kiadásának kötelezettsége. Amikor tehát a felperes teljes vagyoni elégtételben részesül, vagyis megkapja a használhatatlanná vált és ki sem javítható gépkocsi ellenértékét, a károsult felperes köteles kiadni a gépkocsironcsot. Ilyen esetben ez a kötelezettség a károsultat terheli, s ahogy erre helyesen hivatkozott a másodfokú bíróság, az alperest (károkozót) nem lehet a maradvány átvételére kötelezni. Ha azonban a károkozó a maradványra nem tart igényt, ez nem jelenti azt, hogy a kártérítési összeget annak értékével csökkenteni lehet; erre csak akkor kerülhet sor, ha a károsult a maradványra igényt tart, vagy azt maga értékesíti.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig részben akként változtatta meg, hogy az alperes marasztalásának összegét 40 200 forinttal felemelte, a felperest pedig egyidejűleg kötelezte a gépkocsironcs kiadására. (P. törv. III. 21 411/1992. sz.)

Kérem, hogy a nyílt levelem másolatát megkapó motoros társaságoknak, és nekem is megmagyarázni szíveskedjék, hogy a Totalcar rovatában adott, a jelzett BH-val, így a Legfelsőbb Bíróság véleményével és a kialakult bírói gyakorlattal ellentétes véleményét mire alapozza.

Üdvözlettel:
Dr. Magyar Csaba József ügyvéd
(2001. 08. 15.)

Tisztelt Uram!

A roncs átvételére kötelezés az Ön által hivatkozott bírósági döntés ellenére sem vált gyakorlattá, ami a jogszabályi rendelkezésekből következik.
A Totalcar-ban feltett olvasói kérdésből nem derül ki, hogy a kárrendezés casco vagy kötelező felelősségbiztosítás alapján történik.
A casco biztosítással kapcsolatos károk vonatkozásában a szerződés feltételeit kell minden esetben irányadónak tekinteni, az pedig kizárja a roncs átvételének kötelezettségét.
A Ptk. 559.§-a szerint kötelező felelősségbiztosítás alapján a biztosító a károkozó biztosított helyett az okozott kár megtérítéseként kártérítési összeg megfizetésére köteles. A kártérítési összeg a károsult tulajdonában maradó roncs értékével csökken, mert ilyen mértékű a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés. Természetesen, ha a roncs nem képvisel értéket, a kártérítési összeg azonos a gépkocsi balesetkori értékével.
A biztosítók kártérítési felelősségéből nem vezethető le a biztosítási tevékenységtől teljesen idegen, a gépjárművek átvételével és értékesítésével kapcsolatos kereskedelmi tevékenység folytatásának kötelezettsége.
Amennyiben a gépjármű tulajdonosa a roncsot értékesíteni kívánja, ahhoz készséggel nyújtunk segítséget.

Tisztelettel:
Szekeres Mária

Ha valamilyen, biztosítással kapcsolatos kételye, kérdése, problémája van, forduljon a TotalCar és a Allianz Hungária Biztosító Rt. szakértőjéhez. A kérdésekre Szekeres Mária kárrendezési szakértő válaszol. Küldjön egy levelet, melyben röviden összefoglalja esetét, esetleges panaszát. A válaszokat Súg a kárszakértő rovatunkban olvashatják.