Nem vagyok orákulum, nem ismerek minden autót, a véleményem szubjektív, személyes tapasztalataim, érzelmeim alapján alakul ki. Rossznak mondott autóból is van jó, jónak tartottból is akad elhanyagolt vacak. Csak egy nepper vagyok, nem próféta, én is tévedhetek.
Ebben az évben Opel Asconám után, szeretnék újabb használt autót venni.
A német márka és a nagy autók híve vagyok, két márka, három típusa között dilemmázom.
Talán csak sznob vagyok, de a BMW 520i benzines változata tetszik, azonban az Opelommal semmi baj nem volt, ezért az Omega és Senator nagytestvérek közül is szívesen választanék. Mindhárom esetben, az anyagi lehetőségeimre való tekintettel, a 90-92 évjárat körüli modellek elérhetőek.
Arra szeretnék választ kapni, hogy melyik típus esetében a legjobb az ár/érték arány és a megbízhatóság mivel az autót hosszú táv(olságok)ra, családi utazó kocsinak venném.
A szívem a Senatorhoz húz (a megfizethető luxus), de erről a modellről szinte semmit nem tudok, a "piacon" is ritka mint a fehér holló és ráadásul azok is automata váltósak, amit nem szeretek.
Köszönettel,
Miklós
Kedves Miklós!
Az említett 3 típus közül a BMW a legdrágábban beszerezhető és fenntartható viszont cserébe megbízható, és az értékvesztése sem jelentős. A másik két típus közül az Omegát ajánlom, hiszen az ár-érték aránya kiváló, megfelelő felszereltségű, néhány elektromos problémától eltekintve megbízhatónak mondható és kényelmi szempontokat figyelembe véve a BMW szintjének megfelelő adottságai vannak. A Senator és az Omega között nincs nagyságrendi különbség, ezért a kevésbé megbízható luxus Opel mellet a felszereltségen kívül nem sok érv szól.
Véleményem szerint, ha nem fontos a presztízs, akkor az Omega lehet a legjobb választás az említett márkák közül.
Üdvözlettel,
Opticar
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.