Gátjárásra valamit, ami nem Niva

A Niva valóban átmegy tökön-paszulyon, de mint autó értékelhetetlen. A hajtása jó, de ezzel el is mondtuk az összes pozitív dolgot róla. Úgy rohad, mint semmi más, és nem is túl megbízható. A Pajero Pinin már sokkal jobb választás, műszakilag egy sokkal kifinomultabb dolog, abban már úgy fogja érezni, hogy autóban ül. A Suzuki Vitaráról ugyanez elmondható, a vadászok is szeretik a megbízhatósága és az ára miatt. Talán abból a szempontból jobb választás, hogy elterjedtsége miatt több bontott alkatrész van hozzá, mint a Mitsubishihez, ha valami kell. Ebben az árkategóriában van még az Opel Frontera is. Az összes ilyen autónál érdemes alaposan körülnézni alul, hogy mennyire vannak elrohadva, mert ezeknél előfordulhatnak már komoly lyukak is néha. Sok tulaj elköveti azt a hibát, hogy nem mossák rendszeresen az ilyen autókat, mert a terepjáró mocskosan szép, és úgy látszik, hogy ők kemény terepezős csávók, nem városi díszbuzik. Ennek egyenes következménye, hogy a sár tökéletesen megtartja a vizet, és sokkal jobban rohad az autó. Ha lemossa, akkor elpárolog a víz, ha nem mossa meg, akkor ott marad a nedvesség, és dunsztolja az acélt. Ez olyan, mintha állandóan vizes rongyot tartana a fémen. Így szoktak salátára rohadni a belső kerék dobok, belső küszöbök, fenéklemezek, de még az alvázak is.