Közúti járművek vizsgálataival hivatásszerűen foglalkozó cég munkatársaként megpróbálom kiegészíteni a válaszait műszaki oldalról.
Júl. 30-i dátummal közöltek néhány olvasói levelet a használt járművek behozatalának - főleg műszaki, környezetvédelmi - feltételeire vonatkozólag. Váradi úr elsősorban vámjogi szempontból tudott konkrét válaszokat adni a kérdésekre, a műszaki feltételek terén, ahogy írta is, nem illetékes. Az Index és mellékletei többé-kevésbé rendszeres olvasójaként, meg közúti járművek vizsgálataival hivatásszerűen foglalkozó cég munkatársaként megpróbálom kiegészíteni a válaszait műszaki oldalról.
A legfontosabb (a Tóth Tamásnak írott válasz kapcsán):
Az EURO III-as norma bevezetésének jogszabályi előkészítése nem folyik, hanem már régen megtörtént, és az eredményt bárki elolvashatja a Magyar Közlöny 2001 dec. 18.-i számában. Persze az "EURO III" szakmai zsargon, így csak a rendelet egy eldugott helyén fordul elő. Valójában több különböző, a hazai jogba átültetett nemzetközi előírás áll mögötte, hadd tekintsek el a részletektől.
Csak az ún. műszaki rendeletet nevezem meg, ahol mindez olvasható:
A többször módosított 6/1990 KÖHÉM rendelet 44/2001 KÖViM sz. és 40/2002/GKM sz. módosításai. A rendelet különböző helyein találhatók a téma vonatkozásai (pl. a még újabb "Euro-k" bevezetési menetrendje egészen 2009-ig - Euro-5); az olvasó kérdésére a rendelet A függelékének 5.2. pontja tartalmazza a választ.
A lényeg:
-Új gépkocsikat már 2002 júl. 1. óta nem lehet forgalomba hozni, ha nem felelnek meg az Euro-III-as környezetvédelmi szintnek.
-Ugyanez a feltétel a külföldről egyedileg, használtan behozott járműveknél 2004 január 1-től érvényes.
A levélírót tehát jól tájékoztatták.
Hasonló "minőségi ugrás" következik be jövő év január 1-től a fékrendszer konstrukciós követelményei terén.
A használt járművekre ugyanis nemcsak környezetvédelmi előírások vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a vámkezelés előtt mit ellenőriznek és mit nem.
A vonatkozó rendelet (44/1999/KHVM-KöM-PM és 23/2001 KÖViM-KöM-PM rendelettel módosított 3/1999 KHVM-KöM-PM) a maga módján rendelkezik egy-két kiragadott eljárási, környezetvédelmi és egyéb műszaki kérdésben, egyébként sommásan utal arra, hogy a jármű feleljen meg "a külön jogszabályban a forgalomba helyezés engedélyezésére meghatározott követelményeknek". Ez a külön jogszabály (5/1990/KÖHÉM eljárási rendelet) ezekről a dolgokról "önjáróan", a környezetvédelmet is beleértve teljeskörűen és részletesen rendelkezik.
Az biztos: egyebekről nem beszélve, a 6/1990 KÖHÉM rendelet szerint tucatnyi nemzetközi jóváhagyás meglétét kell (kellene?) ellenőrizni a használtan behozott járműveknél is.
Néhány esetben, így a 250cm3-t meg nem haladó motorkerékpároknál a vámkezelést megelőző vizsgálatot el sem kell végezni, holott a környezetvédelmi és egyéb előírásoknak ugyanúgy tárgyai, mint más járművek.
Ha egy ilyen vámkezelt jármű nem kap rendszámot az 5/1990/KÖHÉM rendelet szerinti első forgalombahelyezési eljárás során, az pech, nincs hol reklamálni.
Csatlakozva Váradi úrhoz (ld. a Szűcs Józsefnek írt levelet), én is nagyon kíváncsi vagyok, milyen észszerű megoldást találnak az illetékesek a "roncsderbi" megakadályozására az EU-csatlakozás után - azt valóban senki nem várhatja, hogy a forgalomba helyezési feltételeket enyhítsék.
Motorkerékpárok: itt nem emlegetünk Euro-III-mat, de a "minőségi ugrás" az új járművek forgalomba helyezési feltételei terén ez év június 17.-én (az EU- jogharmonizációval átvett 2002/51/EK irányelv hatálybalépésével) itt is bekövetkezett - legalábbis a rendeletben.
A használtan behozott motorkerékpárok környezetvédelmi követelményeire vonatkozólag nem találunk olyan kifejezett rendelkezést a rendelet valamely paragrafusában, mint a gépkocsiknál. Véleményem szerint - legalábbis Magyarország uniós csatlakozásának napjáig - mégis egyértelmű megoldás vezethető le a rendeletből, de ennek részleteibe nem mennék bele, mert szerénytelenség lenne feltételezni, hogy az enyémtől eltérő logika nem létezhet.
A Yamaha XS 750-es motorkerékpárral kapcsolatos adatok beszerzésében némi díj ellenében talán tudunk segíteni a levélírónak (Mike Zoltán). A TÜV NORD csoporthoz tartozó TÜV Nord Strassenverkehr GmbH rendelkezik típusadatokkal, bízzunk benne, hogy a kérdéses adatokkal is - Yamahában különösen "otthon van". Kérdezni azonban csak pontos azonosítási adatok birtokában érdemes.
Végezetül pár mondat az utánfutóról (Gyenes József levele).
A levélíró két két kényes műszaki területtel szembesül az első forgalombahelyezés alkalmával:
a ráfutófékkel (ha a járművet ilyennel szerelték) és a speciális felépítménnyel.
Tegyük fel, hogy az egyebek (vonóberendezés, világítóberendezés) rendben vannak, ezeket Németországban szigorúan ellenőrzik az időszakos vizsgákon.
A fékberendezésnek viszont a hazai előírások szerint meg kell felelnie az ENSZ-EGB 13. előírásnak, vagy a vele egyenértékű 71/320/EGK direktívának, vagy a 6/1990 KÖHÉM rendelet A/9. mellékletében (a direktíva magyar fordítása) a ráfutófékre vonatkozó résznek. Új típusnál általában nem gond ennek bizonyítása, egy használt öreg járgány esetében viszont gyakran nem állnak rendelkezésre azok a papírok, amelyekkel a szükséges vizsgálat - meg az ára - megspórolható lenne. Figyeljen oda az importőr a műszaki dokumentációra!
Maga az emelőkosaras felépítmény pedig feleljen meg az érvényben lévő magyar biztonságtechnikai (munkavédelmi) előírásoknak. Mindezek megállapítása a jelenlegi gyakorlat szerint akkreditált, vagy kijelölt cég feladata. (A TÜV NORD-KTI Kft ilyen).
Üdvözlettel
Brett Gábor
ügyvezető helyettes
TÜV NORD-KTI Kft.
