Csíkos paradicsom

Ford Gran Torino 1975 ’Starsky & Hutch’

2011.09.26. 07:14
Galériák (1)

– Jé, az autó a Hazárd megye lordjaiból! - kiált fel az utca embere, és nem is téved akkorát. Vagyis de, mert nem tud az amerikai tévések egy belsős poénjáról. A Hazárd Megye Lordjainak első részében ugyanis valóban feltűnt a Starsky és Hutch-ból ismert Gran Torino. Ez volt az autó, és egyben a sorozat búcsúja 1979-ben, átadva a fáklyát General Lee-nek.

A sorozat 1975-ben indult, de nem számítottak rá, hogy mindössze négy évad után elhal az érdeklődés David Starsky és Ken Hutchinson kalandjai iránt. Aaron Spelling producernek köszönhetően pénz volt dögivel, zsebében a Forddal kötött szerződés, indulhatott az ötletelés az autóról. Az egyik komoly tévhit a sorozat Gran Torinója kapcsán, hogy George Barris, a legendás hollywoodi autóépítő munkája. Két másik tévésztár, a hatvanas évekbeli Batmobile és Green Hornet építője mindössze a jogokat vette meg később a Gran Torinóhoz. Ennek köszönhető, hogy ő építette meg a 2004-es verziót a  felejthető mozifilmhez.

A tévésorazat autója viszont George Grenier, a Spelling–Goldberg Productions autós főnökének és csapatának ötleteléséből született. Egy embert leszámítva osztatlan sikert aratott az autó: a renitens Paul Michael Glaser volt: Starsky gyűlölte. Nem elég, hogy Ford, de feltűnő is, és ez már nem illett bele Glaser civil járőrautó-felfogásába. Hozzáállása sok kiadással és pluszmunkaórával járt a stábnak, mert ott bántotta az autót, ahol tudta. Minden alkalmat megragadott, hogy bucira törhesse.

David Soult viszont sajnálom. A híresen benzinagyú színész Hutch nyomozóként rendre azt a feladatot kapta, hogy Starsky szeretett izomautóját kottázza, ahol lehet. Pedig a Hutch által használt Striped tomato, azaz csíkos paradicsom gúnynév Glasertől származott. De az autó sikere így is garantált volt, amit bizonyít, hogy legalább annyi rajongói levelet kapott, mint Glaser és Soul. A nézettség még a Chevrolet-t is arra sarkallta, hogy reklámperceket vásároljon az ABC televíziós társaságtól.

A sikert néhány Ford-kereskedő igyekezett kihasználni: nem egy szalonban jelentek meg házilag piros-fehérre festett Ford Gran Torinók. Maga a Ford is meglovagolta a sikert, és 1976 márciusában piacra dobott egy ezer plusz kettő darabos, limitált Starsky & Hutch szériát. Mindössze a fényezés, a tükrök és a lökhárító volt adott, a többit már a vevő válogathatta össze. Ezért is ritka két megegyező Starsky & Hutch Gran Torino. Amikor Tomit, a tulajdonost kérdeztem, az ő autója is ebből a sorozatból van-e, megrázta a fejét. Majd rákérdeztem, hogy azért az övé ugye megegyezik az eredeti filmes autóval, csak mosolygott. Ami érthető, hisz lehetetlen definiálni, milyen az eredeti Starsky & Hutch Gran Torino.

A forgatásoknál több autót használtak. Egyiken krómtükrök voltak, a másikon színrefújt sporttükrök. Néhány autón a fehér csík a kerékjárat fölött volt, másoknál beleért. Néhol volt díszléc az ajtón, máshol hiányzott. A belső felvételeken Starsky és Hutch legtöbbször egybefüggő padon ültek, de Soul kérésére egy idő után különálló üléseket építettek be. Megunta ugyanis, hogy minden jobbkanyar felér egy csapatépítő tréninggel, hisz a művelet végére már Glaser ölében ült. A sorozat előrehaladtával, ahogy csökkent a nézettség és a bevételek, úgy lett leharcoltabb az autó is. Glaser állatkodásának orvoslására egyre kevesebb idő és pénz maradt. Aztán 1979-ben, kilencvenhárom epizód után lehúzták a rolót.

Vágytam erre a tesztre. Sokáig csúszott, valami mindig közbejött. De aztán sikerült, kétszer is volt alkalmam játszani az autóval. Elhatároztam, hogy kíméletlenül objektív leszek. Ez sikerült is volna, ha Tomi nem…