Vannak olyan miegymások is a beltérben, amik az elődmodellekből hiányoztak. Számtalan kis tárolórekesz, két valaha szivargyújtónak, ma elektromos csatlakozónak becézett 12 voltos aljzat könnyíti meg a mindennapi száguldozást. A Z-pilóták védelméről alapáron hat légzsák és a Stability Controlnak nevezett Nissan-féle menetdinamikai segédelektronika gondoskodik. A legdrágább, 14,8 milliós 350Z PACK RAYS ORANGE már héthangszórós BOSE-hifit, tempomatot és fűthető villamosszékeket is kínál. Ki-ki hat szín és három kárpit-világ kombinációjából állíthatja össze a szívének kedves Z-t.
A BBC Top Gear Magazine-nál a 350Z nyerte a "2004-es modellév autója" címet. A magazin indoklása szerint: "attól a perctől kezdve, hogy beülsz a vezetőülésbe, tudod, hogy a 350Z különleges autó. Mind külső megjelenésében, mind hangjában, sebességében és az általa árasztott hangulatban egyedi és a maga nemében egyedülálló. Ehhez társul további pozitívumként a kedvező ár. Mindezek figyelembevételével a Nissan 350Z igazán megérdemli a díjat."
Természetesen egy-két gyors kör egy versenypályán jócskán kevés arra, hogy ízig-vérig átérezzük egy autó hangulatát. Mindenesetre a tapasztaltak után nem tudok ellentmondani a TopGear véleményének, a Z-vel megtett bő nyolc kilométeren nem találtam semmi hibát. Illetve ez így ebben a formában nem állja meg a helyét, de a zavaró mellékkörülmények nem róhatók a Z számlájára. Mert hogy a tesztkörökben a motort csak hatezerig pörgethettük (holott a teljesítménygörbe 6400-ig emelkedik) és hogy nem volt szabad kikapcsolnunk az ESP-t, az nem az autó sara.
Így csak annyit érezhettünk át a Z szelleméből, hogy a három és fél literes V6-os 280 lóereje és 363 Nm-e mindenkor bőségesen elegendő a másfél tonnás tömeg nyugalmi állapotának, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgásának megváltoztatásához. 5,9 másodperc alatt érhetjük el a százat, a végsebességet 250 km/h-ban állapította meg a gyár. Én azt állapítottam meg, hogy a motor húz, ahogy kell, a váltó kitűnő, a fék, a kuplung és a gázreakció kifogástalan. És a menetdinamikai segédelektronika is profi: a Z-vel egyszerűen nem lehetett elszállni, még csak kényelmetlenül sem éreztem magam egy pillanatig sem, hiába motyogta mellettem a Nissan instruktora kanyarok előtt, hogy "sok, sok, sok". Fékezésre lassult, kormányzásra fordult, gázadásra, ha tényleg sok volt már, nem csinált semmit.
Ami a sportos vezetésből a bekapcsolt ESP-vel élvezhető maradt, az a gyönyörű, elegánsan visszafojtva brummogó motor és a kanyarokban diszkréten visítozó Bridgestone Potenzák által nyújtott esztétikai élmény volt. És az is jó érzés volt, hogy olyan technikai érdekességeket nyüstölhetünk visszafogottan, mint a szénszálmerevítésű műanyag kardántengely, a felfüggesztés kovácsolt alumínium alkatrészei és az elöl kétszer négy, hátul kétszer két, 324, illetve 322 milliméteres tárcsákat szorító Brembo fékdugattyú.
A Nissan-vezérképviselet átérezte a rövid tesztlehetőség okozta fájdalmainkat. Napokon belül megérkezik hozzánk az az autó, aminek már a hifijét, a klímáját és mindennapi viselkedését is megismerhetjük.
|
