Ő, nem az. Mert tényleg személy

2008.05.19. 00:21
Hűtlen lettem, már nem a Doblo a kedvencem a kategóriából. Az új Berlingo - legalábbis az a példány, amit kipróbáltam - úgy megy, mint egy személyautó, olyan komfortos, mint egy személyautó, megjelenése is olyan, mint egy személyautóé. Mert az új Berlingo egy személyautó. Csak sokkal-sokkal praktikusabb.
Méretek, motorok, forintok

Kezdjük a blablával. Az új Berlingo 24 centivel hosszabb, nyolccal szélesebb, mint elődje. A tengelytáv 2,73 méterre nőtt (az Opel Vectráé 2,7 m!), a csomagtér 51 literrel tágult, már 675 literes. Ha kiszórjuk a felesleges székeket, három köbméteres rakteret kapunk. Vagyis az új Berlingo, bár külméreteivel nem lóg ki a kompakt kategóriából (4,38 méter hosszú, az Opel Astra 4,29), belül hatalmas.

A motorválaszték ellenben kifejezetten szűkös. Van két 1,6 literes motor, egy benzines meg egy dízel. Előbbit 90 vagy 110, utóbbit 75, 92 vagy 110 lóerős változatban rendelhetjük. De hát minek is kéne több: ez az étlap bizonyára megfelel a vásárlóközönség 99,9 százalékának. Aki meg vadállat kisfurgont akar, menjen a Fordhoz.

A legolcsóbb személyváltozat a Comfort; vicces, hogy a Citroën így hívja az alapmodellt. 1,6 benzin, 3,64 milliós listaáron, de az importőr beteges árképzési szokásai miatt automatikus félmillás kedvezménnyel valójában csak 3,14-ért. A legdrágább a 4,37 millió forintos (ez is "akciós"), egycentis futóműemeléssel és áloffroados kiegészítőkkel megvadított 92 lovas dízel XTR.

Kívül, belül

Egész pofás jármű ez, különösen, ha nem fehérben, szürke lökhárítókkal, belemezelt oldalfalakkal, hanem valami szép élénk színben, személyautó változatban tárul elénk. Jó, az orra túl hosszú, túl magasan is hordja (részint gyalogosvédelmi, részint francia kulturális okokból), de összességében arányos, részletesen kimunkált, esztétikus műtárgy. Sokkal jobban mutat egy családi ház garázsában, mint akár az elődök, akár a kategória többi autója, melyek máig nem tagadhatják le, hogy valójában egy pékség vagy szerszámgépgyártó cég udvarára tervezték őket.

Bent is jó körülnézni. Az ős-Berlingo szinte csak színeivel próbálta megoldani a haszonjármű-családiautó evolúciós kérdését: metálsárga fény, sárga-zöld kárpitok, zöld műanyagok, sárga órahátlapok, sárga biztonsági övek a takaratlan lemezfelületek, szörnyű műanyagok között; megvan? Az előző széria már többet operált a formákkal, halálcsillag-légbeömlőket emeltek át bele a C3-ból, pofás kormány került bele, de még mindig nem volt több egy átalakított furgonnál. Ez az új több.

Állítólag a SUV-okból vett át formatervezési mintákat a PSA az új Berlingóhoz-Partnerhez, és ha elnézem a függőleges, rackszekrényre emlékeztető középkonzolt a három modullal (klíma, fejegység, CD-váltó), tényleg van benne valami terepjárós darabosság. A kormány meg kicsit nagy, teherautós, és a kopogós műanyagok felületaránya sokszorosan meghaladja a textilekét, puha plasztikokét. Mégis jó itt, sokkal jobb, mint Berlingóban eddig valaha volt. Csak azok a redvás, undorító PSA-egyenbajszok ne maradtak volna, de maradnak, alighanem túl is élnek engem. Nem tudom, ez kinek az érdeke.

Ötletesek a formák, érdekesen domborodnak, néhol még kanyarognak is kicsit a műszerfal vonalai. Egész jók az ülések, bár az ülőlap lehetne kicsit hosszabb. És ha megfizetjük, sok okos ötletet, praktikus, kreatív trükköt is kapunk a kocsihoz, ami jól jöhet a hosszú, idegölő családi túrákon. Hajoljunk közelebb, és nézzük meg ezeket egy konkrét példányon.

Mivel kerülgettem Párizst?

A francia főváros környékére szervezett próbaúton a 110 lóerős Multispace-t vezettük, ennek alapára 4,36 millió forint. Ha összehasonlítom a tesztautó felszereltségét a magyar extralistával, nagyjából öt milla jön ki a végére. De ebben már minden van, kétzónás klímától hátsó külön szellőztetőrendszeren át tempomatig.

Nemcsak Berlingókat láttunk Párizs mellett. A Citroën kihordta egy csarnokba az összes haszonjárművét, meg haszonjárműszerű járművét, hadd ámuljanak az újdondászok. Hűtő-Berlingo, lakó-Jumper és dömper-Jumpy ebben a kicsi, rosszul megvilágított, de érdekes galériában.

Ezt az autót nekem találták ki. Mert van két kis gyerekem, gyakran autózunk viszonylag nagy távolságokra, és van egy feleségem, aki nő, ezért képtelen útra kelni egy köbméternél kevesebb poggyásszal. Valamint saját zsebből tankolok, adózok és biztosíttatok, ugyanakkor szeretem, ha az autóm tudja a tempomat-130-140-et, és nem igénylem, hogy sokkal többre legyen képes. Szeretem a kényelmet is, meg a praktikumot. No meg ötmillió forintnál húzódik az agyamban a "saját új autó" kategória elvi határa. (Kettőnél meg a "saját autó" kategória határa, ezért járok öreg vackokkal, de ez más kérdés.)