A zötykölődésnek persze előnye is volt, elégedetten konstatálhattam, hogy a kaszni jó merev, az összeszerelés pedig tökéletes, mert semmi sem csörgött-zörgött-nyiszogott. Tapizni és nézegetni is nagy élvezet ezt az autót, elsőosztályú anyagok és könnyfakasztóan profi dizájn erősítik meg, hogy nem kommersz autóban, hanem BMW-ben ülünk.
A hátsó ülésen
nagyon kicsi a lábtér
A hátsó ülésen viszont már nem igazán jön elő a BMW-feeling, és nem a tágasság az első jelző, ami eszünkbe jut. Pedig a tengelytáv a kategória egyik leghosszabja. A fejtér megfelelő, a lábtér kicsi. Ráadásul nehéz, csaknem lehetetlen feladat csak úgy lazán, elegánsan kipattanni erről a hátsó ülésről. Itt bizony tornázni kell.
A vezető, ő viszont császár az autóban. A BMW dicséri a hosszanti motorelhelyezésből adódó központi pedálelrendezést, (a keresztben elhelyezett motorú autóknál kissé jobbra vannak a pedálok) szerintem ez nem olyan nagy előny. Annál előnyösebb a tág határok közt állítható ülés és kormány, meg a jól eltalált üléshelyzet. A kormány mérete, helye és fogása is olyan, hogy bekötött szemmel is biztosra vehetnénk: BMW-ben vagyunk.
A csomagtartó kisebb, mint a konkurenseké, pereme magas
A vezető környezetében egyedül a túlságosan hátra helyezett ablakemelő kapcsolók nem tetszettek, csak kényelmetlenül lefordított kézfejjel lehet a gombokat kezelni. A csomagtartó - elmegy. 330 literes alaphelyzetben, ledöntve 1150-re bővíthető. Ez nagyjából tíz százalékkal kisebb, mint a fronthajtású vetélytársaké. Ahhoz képest viszont, hogy a differenciálművet, tíz darab lengőkart és a súlyelosztás miatt ide kívánkozó akksit is be kellett gyűrni a padlója alá, nem is olyan rossz ez az érték. A rakodóperem magas, nyílása sem túl nagy - itt a dizájn győzött, persze nem véletlenül.
Gyönyörű műszerfal - ahogy egy BMW-hez illik
Az akkumulátor esetében viszont a józan ész. Merthogy az 1-esbe épített Big Brother folyamatosan figyeli az akkumulátor töltöttségét, és ha az kritikus szint alá csökken, akkor lekapcsolja az összes fogyasztót. Így - elvileg - soha nem kell bikázni a kocsit, mindig marad annyi szufla az akkumulátorban, hogy megforgassa az indítómotort.
Ha már a különleges megoldásoknál tartunk, érdemes szólni a hátsó lámpáról. A féklámpa kétfokozatú, gyengébb fékezésnél egy, erősebbnél két piros felület világít. Aztán ha a hátsó lámpa valamelyik izzója kiég, a mellette levő időszakosan átveszi a funkcióját, amíg a kiégett égőt ki nem cserélik. Így a tolatólámpa beugorhat az index helyett, igazi német munkaszervezés, nincs lustálkodás.
A nyomógombos motorindítás széria felszerelés
Fények szempontjából egyébként is jól volt eleresztve a tesztautó. Az extraként rendelhető "Lichtpaket" leglátványosabb eleme a kékesfehér LED-ekkel operáló kilincsvilágítás. Katt a távirányítóra, és az ajtó nyitásával egyidejűleg selymes kékes fény világítja meg a kilincsekből az ajtó környékét, olyan az autó, mint E.T, űrhajója földreszálláskor.
Csakhogy ezt nem sugárhajtómű hajtja, hanem dízelmotor. Méghozzá a legjobbak közé való. Már alacsony fordulaton úgy spurizik a gázpedál lenyomására, mint a vadászkutya, akinek hajítófát dobtak. A zaja elhanyagolható, még autópálya tempónál is normál hangon lehet beszélgetni a kocsiban, kipróbáltuk. Nekünk nyolc litert fogyasztott átlagban, kizárólag városban és autópályán használva.
A világ egyik legszimpatikusabb négy hengeres dízelmotorja
Brutális nyomatékának és rugalmasságának köszönhetően kapcsolgatni keveset kell, bár a halálpontos hat fokozatú váltóval ez egyáltalán nem terhes feladat. Kell is egy kis felhőtlen öröm, mert az árlista láttán elfelhősödik a 120d-aspiráns arca. Már a legolcsóbb változata is 6.973.000 forintba kerül, és ebben még nincs klíma és audio berendezés, van viszont (egyebek közt) DSC menetstabilizáló, nyomógombos motorindítás, elektromos hátsó ablak vagy éppen fedélzeti számítógép. Az extralista szerint nem kell túlságosan csapongó fantázia ahhoz, hogy tízmillió forint fölé hajtsuk a - mégiscsak alsó középkategóriás - kocsi árát, viszont még nyolc nappal az összeszerelés megkezdése előtt is lehet változtatni a kocsi színén és felszereltségén.
Furcsa autó. Lenyűgöző a motorja, a vezethetősége, a minősége és
a külleme. Másfelől itt, ennyiért, ezzel a sportfutóművel és a szűkre
szabott hátsó traktussal csak szerelemből lehet mellette dönteni, mert
a józan ész ellene szól. Nem csoda, hogy Magyarországon nincs tele vele
az utca. Ez az autó máshol, más körülmények között van otthon, ahhoz,
hogy igazán lehessen élvezni, egy másik országban kellene élni.
Nincs mese: Ein deutscher müsste man sein.
Gyulavitéz távolsági tesztje
Budapest - Brno - BudapestKözel 800 km-t autóztunk négyen az Egyessel, hogy megnézzük a DTM-et Brnóban, így volt elég időnk, hogy kiderítsük, vajon teljes értékű autó -e a kis bömös. A csomagtartót háromnapos, négyszemélyes kiránduláshoz tervezték, pontosan megfelelt a célnak. Ha egy hétre utaztunk volna, egy barát, vagy egy pakk itthon marad.
Első nekifutásra a hátul ülők is tökéletesen elégedettek voltak, a BMW-től megszokott minőség mindenkit meggyőzött. Szerencse, hogy 170 centimmel még vezetőüléssel együtt sem foglalok túl sok helyet, másként a sofőr mögötti helyet sorshúzással kellett volna valakire ráerőszakolni. Így azonban mindenkinek volt, ha nem is bőséges, de elegendő helye.
A motor magabiztosan és csöndesen mozgatja az autót még nagy sebességnél is. Ugyanolyan 130-cal utazni mint 200-zal, semmi különbséget nem éreztünk. Még a pillanatnyi fogyasztás sem változik sokat, 100 kilométerenként 7,5-9liter gázolajat fogyaszt el a 120d. Az osztott klímának köszönhetően mindenki megkapta, amit akart, meg tudtuk oldani, hogy mind a négyen megfelelőnek érezzük a hőmérsékletet.
Aztán a harmadik napon, a hazaútnál a hátul ülők elkezdtek panaszkodni, hogy a hátsó üléstámla túlságosan előre dől, nem lehet egy rendeset nyújtózkodni, ráadásul a fejüket is bevágták a majrévasba. Elöl megmaradt a kellemes repülőgép érzés.
Ha nagyon gazdag lennék, vennék egy 120d-t a csajomnak, mert imádná, hiszen szép, jól megy, és ő is jól néz ki benne, ráadásul én is szívesen kérném el tőle, amikor saját autómat éppen javítják. Télen azonban lelakatolnám a menetstabilizáló kikapcsoló gombját, és még így is izgulnék miatta.
A szerző értékelése
