Mi ez a piszok itt bennem?

2008.06.09. 17:35

Adatlap BMW 1 123d - 2008

  • 1995 cm3-es,soros 4 hengeres dízel
  • 204 LE @ 4400 rpm
  • 400 Nm @ 2000 rpm
  • 6 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    7.0 másodperc
  • Végsebesség:
    238 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    5.2 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    6.5 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    4.4 l/100km
  • 8 784 000 Ft

Kicsi, de tökéletes. Csak az ember tökéletlen benne: beakad a hülye térde, összevissza indexel és foltot hagy.

Énénén, nyújtózkodtam, amikor felmerült a kérdés: ki vigye el a kis kupé BMW-t. Hisz ez az autó méretében és jellegében az én piros kiscápám huszonegyedik századi megtestesülése! Kicsi, elegáns, sportos. Csak sokkal-sokkal erősebb.

A szerkesztőség garázsában találkoztam vele először. Természetesen rámjött a röhögés. Hogy megvilágítsam, mit éreztem, talán beidézem ide egy bizonyos Tukacsincsilla nickű blogolvasónk kommentjét abból a Belsőség-posztból, amit a kis BMW-vel az első órában átélt kalandjaimról írtam:

E39-el járok. soha a büdös életben nem próbáltak meg letolni, leköpni, vagy beszólni, ezért a gyűlölt BMW-sek élete számomra ismeretlen. Mondjuk teszek is érte, mert segítek, zebrán átengedek, és rendszabályozok ha kell! Nem mondom, hogy nem szivatom azt, aki a buszsávból akar elémtolakodni, de mersze sincs visszapofázni, vagy beszólni! Ha Rácz barátunk egy férfiaknak készült autóban ült volna és nem egy bajor dodzsemben, akkor a fent leírtak nem történtek volna meg. A story a Mercédesz márkájával a következőként kezdődött volna: "mikor a Smarttal kikanyarodtam a József Attila utcára..." :-)

Kicsit kellemetlen közösséget vállalni ezzel a szellemiséggel, de szó mi szó, én is nehezen tudtam komolyan venni a kis gyöszt. Két nagy kerék, mint a bohóccipő. Köztük egy hajlított küszöb, összevissza görbült lemezek, rövid orr, hosszú far, alacsony, púpos tető, csodálkozó szemek eltúlzott sminkkel. Ráadásul úgy hívják, mint a zöldséges Merciket : 123d. Mi ez, valami vicc?

Dehogy vicc: több mint 200 lóerő meg 400 Nm a hátsó tengelyen másfél tonnára hamar letörli a gúnyos vigyort az ember képéről, hogy helyette egészen másmilyen, vérszomjas, kéjes vigyort rajzoljon rá. Mire hazaértem a kocsival, már úgy szálltam ki belőle, hogy tetszett. Hű, a kis fenevad, látszik, hogy jól fekszi az utat a nagy kerekeivel! Milyen szép a küszöb íve! Hogy futnak a fények a ravaszul kialakított felületeken! Milyen látványosan demonstrálja a hátsókerék-hajtást a rövid első, relatíve hosszú hátsó túlnyúlás! Milyen gonosz, lapos, de jól áll az izmos hátnak a cápauszony, és milyen elegáns az Angel Eye!

És ott van még a keret nélküli ablak, meg a kis, az autó saját anyagából kiképzett szárnyacska hátul: fenevad ez, dehogy plázacicamobil.

Igazából nem is kupé

Igencsak nagy a zűrzavar manapság az autóiparban, ami a különböző karosszériaformák, kategóriák nevezéktanát illeti. Miközben egyre-másra teremnek az új kategóriák, a gyártók hajlamosak elfelejteni, mit is jelentenek a régi megnevezések. Ez például egy kupé:

Azaz coupé, azaz levágott, lecsapott tetővonalú autó. A tesztautó pedig – ugye – egyáltalán nem ilyen, szemmel is jól látható lépcsős háta van neki, a csomagtér ráadásul teljesen elkülönül a kabintól, a hátsó üveg nem nyílik a csomagtérfedéltől. Vagyis az 1-es Coupé igazából kétajtós szedán.

Mindegy, a BMW-nek elnézzük, mindig is keverte a dolgokat. Például egyszer régen gyártott valamit, ami inkább volt kupé, mint ez az Egyes. Azt meg úgy hívta: Touring, ami ugye a kombikat szokta jelölni inkább autóbuziul. Íme:

Csikós kolléga annak idején az 135i apropóján olyat szólt, hogy nagyon szűk a hátsó traktus, biztos nem megy bele könnyen a gyerekülés. Hát én kipróbáltam. Valóban nehezen megy be, úgy kell áttetriszezni a szűk nyíláson az előretolt első ülések támlája mögött, de ha végre beszuszakoltuk, valószínűtlenül messze tűnik el a hátsó pad öblében. Csaknem négyéves nagyobbik, csaknem másfél éves kisebbik lányom teljesen kényelmesen elfértek mögöttünk a kis BMW mélyén.

Felnőttek kicsit azért fognak hátul káromkodni. 18 deciméteres magasságommal magam mögött már csak úgy fértem el, ha térdeimet precízen beillesztettem a kemény első támla e célra kialakított mélyedéseibe. Úgy éreztem magam, mintha dísztoll lennék a tokomban. Viszont a csomagtér meglepően tágas, okosan alakították ki a belsejét, ráadásul a hátsó támlák dönthetők, akár fűnyírót is vihet a telekre az a kétszáz ló.

Meglepő módon tehát családi második autónak két gyerekig nálunk nagyon bevált az Egyes kupé. No de kit érdekel ez egy ilyen apró, sportos autónál? A lényeg: milyen vezetni?

Hogyan megyen? Lapozzon!

Totalcar értékelés - BMW 1 123d - 2008

Kicsi, sportos, praktikus (nem röhög!), és remek móka minden vele töltött perc. Öt szép, kövér csillag jár neki, még ha a kék-fehér emblémát övező sajátos hazai mellékzönge okán le is köpik néha.