Olcsó családi partner

Merthogy ilyen embereknek való ez az autó. Az eddig leírtakból talán arra következtethet az Astrában még sosem ült olvasó - ha van ilyen egyáltalán -, hogy nem egy nagy élmény ilyenben utazni. Pedig az Astrának igenis van karaktere: nyugodt, békés, kis étvágyú bivaly lenne, ha állat lenne. A mindig nyugodtan brummogó motor, a tágas beltér, a lassú, de konstans gyorsulás a végsebességig, a lágy rugózás kellemesen andalító - ha az ember nem vezet, hanem például a hátsó ülésen heverészik szabálytalanul.

Vezetés közben gyakran szidtam az autót, mondván "Mennyémán, te tetű!", de utasként mindig gyerekkorom végeláthatatlan autózásaiba álmodtam vissza magam, ahogy hazánk és a KGST útjain haladva félálomban ringatóztam, fejemet az aktuális szocialista gépjármű ablakának döntve. Az autó jó igavonó módjára terhelhető papíron 500 kilogrammal, de a gyakorlatban ennyi cement mellé még beülhet a sofőr és a kőmíves. A csomagtér 500-ról 1630 literig növelhető, ami akkor érdekes, ha tudjuk, hogy a korabeli Omega Caravan-ba maximum 1850(!), a Passat kombiba 1500, de még a híresen hatalmas 900-as Volvo Estate-be is alig több, azaz 1702 liternyi miegymás fért. Az 1065 kilós saját tömeg mögé 950 kilós utánfutót is köthetünk, és a tapasztalatok szerint az amúgy kb. hatliteres országúti fogyasztás ekkor sem fog hét liter fölé kúszni.

Terhelten a hosszú rugóutak és a lágy rugózás okozta billegés, ringatózás is enyhül valamelyest, viszont az így nyert stabilitást bőven ellensúlyozza az amúgy sem túl harapós fékek jelentősen megnövő "nyúlása", a beköszöntő enyhe, de érezhető fading-jelenség. Szerencse a bajban, hogy bátran eshetünk árokba, vagy csattanhatunk más autókkal: az Astra passzív biztonsága a masszív kasztninak köszönhetően kimagaslóan jó kor- és kategóriatársai között.

A dízel-kombi Astra tehát nem egy nagy szám - nem is lett Év Autója, mint elődje, a cseppKadett -, de azért jelent valamit, hogy ilyen sok van belőle nálunk. Nem csak hogy kategóriájában a használt- és az újautó-piacon egyaránt olcsó, de azt is, hogy megbízható, kiforrott konstrukció búvik meg a jóindulatúan bumfordi karosszéria alatt. A kezdeti gyermekbetegségek a '96-os évjáratra már egyáltalán nem jellemzők; bár egyes kezelőszervek kissé meglazultak, lógnak így 250.000 km után, a tesztautó minden porcikája kifogástalanul működött. A szokásos szervizeken, a folyadék-, fékbetét- és szíjcseréken kívül az Astrában csak a fékdobokat és a tárcsákat kellett cserélni, a futóműelemek, a kipufogó, a motor még eredeti.

Aki új régi Astrát, azaz Astra Classic-ot szeretne vásárolni, dízelt már nem kap, de a lengyel összeszerelésű relikviát avítt 60 1.4-es, 60 lovas motorral, lehangoló, START elnevezésű felszereletlenséggel már 2.231.000 forintért elviheti. A tesztelt dízel a használtpiacon 1.000.000 forint körüli ártól indul, de kortól és állapottól függően egy 2000-es példány akár az új benzines árát is elérheti..

Szumma szummárum: az Astra kombi a gyengébbik dízellel nem jó partner emlékezetes lámpás gyorsulások lebonyolításához, trükkös szerpentinek legyőzéséhez és a vezető adrenalinszintjét is csak a végeláthatatlan előzések alkalmával a horizontot egyre inkább betöltő kamion látványa képes növelni. Mindennapi lótás-futáshoz, építkezéshez, taxizáshoz, olcsó családi túrákhoz viszont ideális partner.

F mint fapados     *Az Opel-nómenklatúrában a szájhagyomány szerint betűkkel jelzik az egyes kategóriákban gyártott modellek különböző generációit. Alsó-középben A-tól E-ig a Kadett futott, az F már Astra volt - lásd tesztautónkat -, jelenleg a G-Astrát gyártják. A Kadett   B Kadett   C Kadett   D Kadett   E alias "Csepp" Kadett   G Astra