Tiszteljétek, van miért

Teszt: Renault Kangoo Z.E. - 2019.

2019.07.28. 14:11

Tudom, mi álomvilágban élünk. Oké, a haszongépjárműveknél fapadosabb jármű nincs a Földön, de azért mellbevágó ezzel szembesülni egy elektromos változatnál, ami alapból klíma nélkül, egyetlen csóró légzsákkal, de nyitható ajtókkal, átlátszó szélvédővel és forgatható kormánykerékkel várja, hogy a hátára vegye az állami támogatás. Bruttó tízmilliót közelítő indulóárral.

A tesztautó feladata persze az, hogy megmutassa, mi mindenre lehet képes egy járgány, és nem azért, mert mindenki így felszerelve veszi majd meg. A Kangoo Z.E. esetében viszont ez fokozottan igaz, hiszen ha az ember összeadogatja az extrákat, egy egészen rémisztő számot dob ki a gép. Más kérdés, hogy ez főleg annak köszönhető, hogy az elektromos Kangoo alapból gyakorlatilag kétszer annyiba kerül, mint egy dízelmotoros. Ez a technológiák közötti árkülönbözet, nincs itt mit kertelni.

A mezítlábasság oka viszont pont az, hogy a haszongépjárműveknél egyetlen felesleges forintot sem akarnak elkölteni az üzemeltetők, ez tehát némileg megkérdőjelezi, hogy miért pont az elektromos hajtásra adnák ki még egy hagyományos jármű árát. Nem kizárt, hogy léteznek rendkívüli profitrátával működő alkalmazások, például helyszíni, sürgősségi gyémántcsiszolás és hasonlók.

De azért lássuk be, leginkább a kényszer az elektromos járművek megvásárlásának a fő mozgatója, például a cégek flottáinak a CO2-átlagát helyrebillenteni. Na, ezek általában bent állnak a telephelyen a töltőn, maximum az inast ezzel küldik ki szendvicsért, a főnök meg boldogan használja az AMG Mercit. Fejlettebb országokban viszont vannak olyan zónák, ahová már belső égésű motorral nemigen lehet behajtani, ez lehet a Kangoo Z.E. fő vadászterülete. Magyarországon tudtommal még ilyen nincs.

Az elektromos Kangoo nagy szerencséje, hogy haszongépjárműnek egész jó, bár itt minden relatív, hisz minden hasonló járgányban akadnak hitvány megoldások bőven, ebben is. Az, hogy ma öt fillérből lehet ledeket venni, nem zavar senkit, ha a Clio II. nyomorult belső világításába csak egy fillér az izzó. Ugyanez igaz a raktérvilágításra: itt kérem meló folyik, sötétben is, az, hogy legyen fény bármihez, papírok megírása, rakodás, stb. – alap lenne, hogy rendes, és mindenhová eljutó fény legyen.

És hát ott a prosztatagondokkal küzdő ablakmosó, ami kornyadt sugárban nyomja a lét a szélvédőre; a rács nyitható felének rögzítő mélyedéséből elsőre kipattanó műanyag betét és hasonlók. A Mégane II-ére hasonlító bajuszkapcsolók is úgy hajlanak, mintha azonnal le akarnának törni – ezek finoman szólva nem prémium részletek. Hogy a Renault-nál mennyire súlyponti kérdés az elektromos dobozos furgonok fejlesztése, finoman jelzi, hogy az üzemanyag betöltőnyílása is megvan a Kangoo oldalán, ajtóstól, mindenestől, épp csak a lyuk nem lyuk.

Ezeket leszámítva viszont a Kangoo hozza, amit kell, hatalmasak a tárolóhelyek, tesztautónk, a leghosszabb verzió („L2 Maxi”) meg 4 köbméter cuccot is el tud nyelni, emberszabású felnőtt Homo Sapiensekre szabták az üléseit, és a nyitható ráccsal, valamint az ügyesen előrehajtogatható utasüléssel akár ritka hosszú dolgok is beférnek. A rács néha nem a legpraktikusabb elválasztó, de van felárért lemezfal, akár ablakocskával is. A lényeg: a funkciót a Kangoo nagyon tudja, méghozzá úgy, hogy a sofőrnek sem fáj benne a létezés.

A Kangoo elektromosítása azt jelentette, hogy az üzemanyagtank helyére, a hátsó futómű elé egy bruttó 33, nettó 31 kWh kapacitású akkucsomag került, a doboz orrába beműtöttek egy elektromos hajtást, meg a hozzá szükséges teljesítményelektronikát. A töltőnyílás a Renault-embléma alatt bújik meg, Typ2-es csatlakozója van. Persze lehetne tölteni otthon is, de a sima egyfázisú töltés tíz amperrel meglehetősen hosszadalmas, mi meg sem kaptuk ezt a kábelt a tesztautóhoz. Egy közeli e-mobi töltővel próbálkoztam, ami papíron legalább 20 kW-os, de ezen kábé egy óra alatt alig egynyolcadnyit kúszott fel a töltöttségjelző műszer, úgy kalkuláltam, hogy a valóág 3,5 kW lehetett. A forgalmazó oldalán egyébként van egyfajta töltésiidő-kalkulátor, bár van némi bibi is vele, mert a 43 kW-os töltővel biztos nem öt óra feltölteni egy 31 kWh-s akkut. Vagy ha igen, akkor ott nagy a baj.

Ami a motort illeti, ne egy Teslát tessenek ideképzelni, noha az importőri weblap az „Érezze a benne rejlő teljesítmény” szlogen alá csoportosítja az infókat arról a 44 kilowattról, azaz 60 lóerőről, ami a Kangoo-ban rejlik. A teljesítmény önmagában nem egy pozitív jelző, csupán egy szenvtelen mérőszám, és ez nem sok. Persze ha az ember menet közben nézi a ténylegesen használt kilowattokat, akkor rájön, hogy ezzel el lehet közlekedni simán. Kis Nagy türelemmel még akár autópálya-sebességet is elér, de így nem jutunk messzire, mert ott már nem is a kraft a szűk keresztmetszet, hanem a légellenállás és az akku viszonya.

Ugyanakkor, talán pont a nagyobb hatósugár miatt igen harmatos még üresen is a Kangoo Z.E. dinamikája, hiába jön a gázadásra rögtön a nyomaték. A nulla-száz 22 másodperc, nem ragoznám, valójában 60-70-ig mozog úgy, ahogy kéne, és utána már a kínlódás következik. És ha netán jönne egy emelkedő, akkor könnyen megfogalmazódik a sofőrben, hogy talán túlértékelte a járműben rejlő teljesítményt.

Műszaki adatok

Motor Háromfázisú szinkronmotor
Teljesítmény 44 kW (60 LR)
Nyomaték 225 Nm
Akkumulátor kapacitása Bruttó 33 kWh, nettó 31 kWh
Töltőcsatl. típusa Typ 2.
Végsebesség 130 km/h
Gyorsulás 0-100 km/h 22,3 s
Menetkész tömeg (extrák nélkül) 1510 kg
Terhelhetőség 650 kg
Hossz. /szél. /mag. 4066 mm/1829 mm (tükrükkel 2138 mm)/1801 mm
Tengelytáv 3081 mm (rövid: 2697 mm)
Raktér belső magassága 1252 mm
Raktér hasznos hossza 1862 mm
Raktér szélessége (a küszöbtől 1 m/100 mm magasságban) 1141/1219 mm
Fordulókör átmérője 11,9 m

A 650 kilós terhelhetőség (amiből lejön a klíma, az extra légzsákok, a bal oldali tolóajtó súlya) teljes kiaknázásához azért már gyaníthatóan komoly alázatra van szükség bárhol. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy a környezetbarát autózásnak pont arról kéne szólnia, hogy nem megyünk gyorsan – már ha tényleg ez lenne a valódi szempont. De gyanítom, hogy nem az, sem a szabályok megalkotóinak, sem a vásárlóknak. Hisz akkor nem a Tesla szárnyalna, hanem talán pont a Kangoo, amit egyébként még személyszállító kivitelben is meg lehet venni – sajna csak öt üléssel. Szóval nem lesz belőle olyan aduász, mint a Nissan e-NV200 Evaliából, ami a 1,5 milliós villanyautós és a 2,5 milliós nagycsaládos állami támogatásra is jogosult. Igaz, a Nissannak a teszt óta elfogadhatóbb méretűre növelték az akkucsomagját és a hatósugarát, de mint autó... a Kangoo hozzá képest egy Mercedes. Még ha csak egy lassú 200d is.

A Kangoo ugyanis még haszongépjármű-léptékkel is meglepően kulturált. A villanyautók rákfenéje általában a csendességük, már ha nem nyígnak úgy, mint egy Ziu-troli, ahogy a fent említett rokona tette. A Z.E. elég halk, épphogy a hátsó kerékcsapágyak surrogása hallatszik, de ez mindig, viszont gyorsabb tempónál sem erősödik fel igazán. Mindemellett a Kangoo futóműve szokatlanul kezes, és nem is túl feszes. Kicsit billeg ugyan kanyarban, de az alácsavarozott akkucsomag tőkesúlyként segíti megőrizni a stabilitását. A kormányzása meg kifejezetten élénk, ha erősebb lenne, a villany-kangoo-sok lennének a város rémei. A fékje is normálisan adagolható, amit hiányoltam, hogy a generátoros fékezés/visszatermelés intenzitása nem szabályozható, így például nem lehet úgy használni, mint egy Leafet, aminél szinte soha nem kell a fékhez nyúlni – legfeljebb vészhelyzetben.

Ám ha még tényleg lomhán, de legalább tartja az ígéreteit a Renault villanyfurgonja, már ami a hatósugarat illeti. A honlapon ugyan kiírják a kifutott szabvány szerinti (NEDC) hatósugarat, ami 270 km, de még ugyanabban a bekezdésben szerepel a való életben reális 200 km. Nagyon ritka ez, tényleg korrekt a Renault. Sőt, aki szeretne képben lenni azzal, hogy különböző terhelések mellett, hidegben-melegben, városban-országúton milyen hatósugárral lehet számolni, kap egy kalkulátort is a forgalmazó oldalán, amit kötelezővé tennék az összes villanyautóhoz. Hogy miért? Mert rohadtul nem mindegy, hogy elmegy valamennyit. Vagy a felét. Igaz, a kalkulátornál a NEDC-számokat kapjuk, de innen már egyszerű levonni belőlük az áfát, és akkor már jó nyomon vagyunk.

Ami a gyakorlatot illeti, így nyáron, nem túl sok klímázással, ám autóúton, országúton és városban használva valóban tartható a gyakorlatban a 200 km, igaz, óriási terhek cipelése és hegyek leküzdése nélkül. A bajok autópályán kezdődnek, mert az átlagos 16 kWh/100 km fogyasztás itt durván elszáll, és a 20-25-öt nyaldossa. De ki akarna sokat autópályázni egy 130-as végsebességű járművel? Na ugye.

Szóval minden tiszteletem azoké, akik egy ilyen járművet megvesznek, még támogatással is. Ez főleg olyan cégeknek való, akiknek belefér, hogy demózzák egy kicsit, mennyire szeretik a környezetet és hasonlók. Ráadásul a sofőrnek sem jut ki az a hipszterség és fölényességdózis, amit egy teslás alapfelszereltségként kap meg, sőt, itt minden az ellenkezője. Ez itt egy Kangoo, és még lassú is, gyenge is, kérem, legyenek velük megértőek, ha összefutnak velük valahol. Mert lehet, hogy a jövőhöz a villany-Kangoo áll közelebb, de ez még nemigen illeszthető be a mai világ rohanó üzleti modelljébe és közlekedési tempójába.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.