Kihalóban lévő állatfaj

Teszt: Mercedes-Benz Sprinter 316 CDI - 2019.

2019.10.20. 05:21

Kihalóban lévő állatfaj a hátul hajtó, max. 3,5 tonnás furgonok családjából.

Gyakorlatilag utolsóként a Mercedes is meghajolt a köz és a praktikum akaratának, és elkezdett fronthajtású furgonokat (is) gyártani. Ennek előnye a kisebb önsúly, amivel arányosan nagyobb lehet a teherbírás, illetve kisebb a fogyasztás, hiszen nem megy el annyi energia a kardán, difi hajtására.

Na ezt itt felejtsük is el, hiszen az általam vezetett modell bizony még hátul hajt. Ez akkor tud jó lenni, ha rendszeresen nagy terheléssel megyünk, esetleg még vontatunk is, hiszen ekkor a nagy hátulra eső teher csökkentheti az első (kormányzott) kerék tapadását, ami okozhat meglepetéseket. Cserébe üresen vizes, havas időben érhet meglepetés, ha nem vigyázunk.

Mikor közeledtem a kocsihoz, eltűnődtem, látva a hátsó ablakot, van-e az elválasztó lemezfalon is ablak. Aki arra tippelt, hogy nincs, eltalálta. Elképzelésem sincs, hogy ez miért jó, talán, hogy ne féljenek a sötétben a raklapok. Főleg úgy, hogy az extralistán 44 ezer a hátsó ablak, míg a raktérbe néző 20 rugó. Én speciel pont fordítva rendeltem volna, így mi tudnánk ellenőrizni a rakteret, a rossz szándékkal kukucskálók pedig nem.

A hátratekintést el tudom engedni, hiszen olyan kamerarendszer volt az autón, hogy semmi nem maradt rejtve a szemem elől. A hátsó kamera kissé torzított, így mindig azt hittem, mindjárt nekimegyek a Szigeten bázisul szolgáló terület melletti sátornak, valójában még simán volt 80 centi mögöttem.

Az oldalsó kamerák képén érdekes ufóként figyelhettem a körülöttem hullámzó tömeget, ráadásul ezek leállítva a motort se pihentek, kellemes extraként ilyenkor a holttérfigyelő figyelmeztet, ha rá akarom valami közeledőre nyitni az ajtót. Bár 121 ezer forint, de inkább ezt venném, mint a hátsó ablakot, bár a tükörben is igen jól lehetett látni mindent.

Az ülés nem volt rossz, bár egy hidrós komfortülést (127 ezer forint) elviseltem volna. Gondos kezek bekattintották az extralistán a könyöktámaszt az ajtón, ami igen kényelmes volt, 13 ezer forintot bőven megér hosszú távon.  A 163 lóerős motor rendesen viszi a kasznit, a fogyasztás pedig a legkevésbé se kímélő pár kilométeres etapokkal 8,9 literre jött ki, ami a hivatalos gyári 8,2 l/100 km vegyes fogyasztási adathoz képest nem is rossz.

Az ablakokon kívül volt egy másik rendelési furcsaság is, hogy térdig jártam a biztonsági extrákban, elöl annyi szenzorral, hogy az azt tartalmazó doboz a szélvédőn már-már útban volt, de tempomat nem jutott a demóautóba. Mivel a Sziget fesztiválon közlekedtem vele a tömegben, annyira nem is hiányzott, na de akkor se értettem, ez hogy jött össze.

Voltam már nagyobb rakterű autóval (Iveco), de azért itt se kellett panaszkodni, simán fel lehet ebben is állni (200 cm belmagasság). Ebben a modellben 440 cm a raktér hossza, így ezzel se volt gond, egy komolyabb méretű fából épített kocsma elemeit is szépen elnyelte és például 220-as sörpad garnitúrából is egész sok elfér. A konkrét modell saját tömege 2534 kg, össztömege 3490 kg, így közel egy tonnát rakhatunk be és megfelelő feltételekkel még két tonnát vontathatunk, lévén az össz-gördülőtömege 5490 kg. 

Este a raktér vakító fényárba borult, mivel az általánosan megszokott hátsó és oldalsó modult kiegészítették két keresztben elhelyezett lámpával. És ezeket elölről is tudjuk vezérelni, így nem kell tűnődni, felkapcsolva felejtettem-e.

A rakteret - ellentétben egyes importőrökkel - nem hagyták pőrén, a falakat műanyag lapok fedték. A szokásos fához képest jó pár kilót nyertek, kérdés, vajon mennyire lesz tartós. A szigeti szállításokat mindenesetre jól bírták. Viszont egy kis csillapítás még jó lenne a falakra, plafonra, eléggé döngött üresen. Személy szerint derékvonalban lévő rögzítő szemeket is elviseltem volna, de ez persze rendelésnél alakul ki, később se nagy történet pótolni. A hátsó ajtó 270 fokos volt, és már nem a nagy mágneses dudor fogja az ajtót, hanem a zsanér kialakítása akasztja meg. Lejtőn sajna nem próbáltam, remélhetőleg akkor se csukódik az emberre.

Az autó alapára nettó 9,2 millió, de sikerült bele annyi extrát zsúfolni, hogy a vége 13,7 lett. Ebbe a klíma 467 ezer forinttal, a fedélzeti audiorendszer 502 ezer forinttal, a ledes fényszóró  408 ezer forinttal, a 360 fokos kamera pedig 344 ezer forinttal száll be.  A konkurensek közül a Transit és a Master épp megújul, így nem tudni, mennyi lesz. A Crafterből a hazai importőr weboldala szerint nincs 3,5 tonnás hátsókerekes (a németeknél van, szóval ez helyi sajátosság), így az egyetlen konkurens, amit meg is tudunk venni, az Iveco Daily. Azt felszereltségtől függően olyan nettó 8,5 millióért kapjuk meg, hasonló teljesítménnyel.