És akkor egy kicsit szidjuk is. Misi azt mondta, ő nem szerette, hogy kétszáznál nem megy többet, és nagy sebességnél olyan, mintha elemelkedne az orra az aszfalttól. Én nem próbáltam ki, de mivel a gyár 208-as végsebességet ad meg, Misinek valószínűleg ebben is igaza van, bár ez a kisebbik hibája - legalábbis azt gondolom, az átlagos vásárlónak ritkán lesznek ilyen igényei. Az már sokkal bosszantóbb, hogy az első futómű tényleg nagyon puha és bizonytalan.
Furcsa a Coupe, mert bár kicsit jobban ráz, vagyis keményebbnek érződik egy átlagos autónál, mégsem fordul túl jól; nem tart úgy a futómű, ahogy kéne. A Coupé nem sportautó. Sem a motorja, sem a futóműve, sem a fékei. A formáján kívül semmi sem utal arra, hogy őrült száguldásra termett. Aki sportkocsit akar, felejtse el. 9,3 alatt van százon, vagyis nagyjából átlagos a gyorsulása. A motorja alul egészen nyomatékos, a magasabb tartományban azonban nem élénkül meg úgy, ahogy az ember várná.
Még szerencse, hogy egy pillanatra sem akartam elhinni, hogy sportkocsit hajtok. Ha így lett volna, borzalmas csalódás ér. Miért nem pörög a motor, miért jár hosszan a váltó, miért nem feszesebb a futómű, miért nem erősebbek a fékek?! De már az első nap rájöttem, a Coupe egy sima városi autó. Egyszerű közlekedési eszköz. A kasztnija gyönyörű, belül is igényes, de ezzel véget érnek a különleges tulajdonságok.
Ez az autó használati értékét tekintve egy Opel Corsával azonos. Corsából a 150 lovas 4,9 millióba kerül, ez meg hatba, vagyis 1,1 millióval drágább. Ennyit kell fizetnünk a dizájnért. A Hyundai tervezőit dicséri, hogy a Coupéból minden irányba jól ki lehet látni. Hatalmas a hátsó ablak, nem gond még a tolatás sem, ami sportkupéknál problémát szokott okozni. A csomagtartója is nagy, vagyis egyedül a felnőtt embernek élhetetlen hátsó sorral kell kompromisszumot kötnünk.
Olvasóink írták
Nem olyan gyors, amilyennek látszik.
Kellemes a csalódas.
Mást tapasztalt? Írja meg itt!
Egy gurigával kell tehát többet kiadnunk, ha nem elégszünk meg egy átlagos kisautóval, hanem valami olyat szeretnénk, ami szép és különleges, amire jó ránézni. Plusz húsz százalék nem tréfadolog, nem csoda, hogy nem sok Hyundai Coupe van Magyarországon. Népítéletünkben is csak elszórva találtam egyet-egyet. Átnéztem az értékeléseket, a megbízhatóságra senki sem panaszkodott. Misi elmondta, szervizbe ő sem nagyon járt vele, csak amikor összetörte. Huszonnégyszer törte össze. Szerencsére ezt csak akkor árulta el, amikor már túl voltunk a tesztúton, így semmi akadálya sem volt, hogy jóízűen kacagjak rajta. Ha a pilisszentlászlói szerpentin előtt mondja el, lehet, hogy más hatással lett volna rám.
Érdekes autó a Coupe, ambivalens érzéseket keltett bennem. Műszakilag semmi különös, sportautónak gyatra. Sok mindenbe beleköthetnék, mégsem a gyenge sportkocsit, hanem a szép, kecses kupét látom, amivel jó közlekedni, amit szívesen használtam a mindennapi városi szaladgálásra, és amit, ha magamnak nem is, a csajomnak simán vennék. Igen, a Hyundai Coupe nem férfias jelenség, csak hölgyeknek tudom ajánlani. Használati értéke, mint egy Puntónak, vagy Polónak, viszont mennyivel jobban néz ki! Járjanak a lányok szép autóval; nekik is, nekünk is sokkal jobb lesz.
