Koreai tisztibicska

2005.02.01. 11:24

Egy svájciról elnevezett, német és svéd autókat is gyártó amerikai cég Koreában gyártott olasz formatervezésű kisautóját próbáltuk ki Dalmáciában. Az ajtóit vesztett Kalossal három napon keresztül szélsőséges időjárási viszonyok között ismerkedtünk.

csik.jpg

Nem tagadom, eddig nem dobogtatta meg a szívem, ha valaki a Kalost emlegette. Őszintén szólva azt sem tudtam, hogy néz ki, bár a jópofa helyzetjelző megoldására emlékeztem, de csúnyán megbuktam volna, ha egyéb jellegzetességet is számon kérnek rajtam. A számadatok ismeretében pedig határozottan szégyenkeznem kéne, ugyanis az eddig forgalmazott két változatából 2004 novemberéig Európában több mint 60 000 példány fogyott, azaz a Kalos a legkelendőbb Chevrolet.

Az atya

Talán kevesen tudják, hogy a Chevrolet névadója, Louis Chevrolet 1878 karácsonyán Svájcban, La Chaux-de- Fonds városában egy órásmester gyermekeként született. Kilenc éves volt, amikor Franciaországba költöztek, ahol Louis kerékpárversenyeken indult, majd Párizsban mindent megtanult az autókról. Huszonegynéhány évesen először Kanadába, majd az Egyesült Államokba emigrált. 1905-tól autóversenyeken indult és kiváló eredményeivel azonnal híres lett. A versenyek közben megismerkedett William C. Durant-al a General Motors alapítójával, aki felismerte Louis tehetségét, és 1911. november 3.-án megalapították a "Chevrolet Motor Car Company"-t.

1914-ben konfliktusba kerültek. Chevrolet elsősorban exkluzív autókat szeretett volna építeni, míg "Billy" Durant inkább olcsó, jobban eladható autókat. Amíg Chevrolet szabadságon volt, Durant átszervezte a gyárat, ami végképp betette a kaput, és Louis a szerződés szerint a nevét hátrahagyva elhagyta a céget. Ezek után Chevrolet megalapítja a Fonternac Motor Corporationt, ahol előremutató fejlesztéseket visz a versenysportba. Majd különböző repülőgépmotorok gyártásába és fejlesztésébe fog, de vállalatai nem élik túl a gazdasági válságot. 1933-ban visszatér Detroitba, ahol mint egyszerű szerelő a General Motorsnál kap munkát. 1934-ben szélütést kap, amiből nem gyógyul fel soha. 63 évesen, 1941. június 6-án halt meg a Detroittól keletre fekvő Lakewood-i otthonában.

Egyszer egy amerikai újságíró azt kérdezte tőle, ő köszönheti hírnevét a Chevrolet márkának, vagy fordítva. Mosolyogva válaszolt: "Ez is, az is. Egy dolog viszont bizonyos: én voltam hamarabb..."

A történet további érdekessége hogy a Chevrolet és a General Motors alapítójának, "Billy" Durantnak (1861-1947) összesen három pénzügyi visszaélés miatt kellett elhagynia a vállalatot. Durant, akinek egykor 120 millió dolláros vagyona volt, végül egy bowling-pálya igazgatójaként halt meg.

csik2.jpg

Most itt a háromajtós változat, ami nem is néz ki rosszul. Az orr és a belső változatlan maradt, a külső méretek megtartásával (hossz/szélesség/magasság: 3,880/1,670/1,495 mm) módosítottak a hátsó traktuson. Kedvelem a koreai mestereket, és a KIA soha meg nem jegyezhető nevű mérnökei előtt is leveszem a kalapom, de a Kaloson határozottan érződik az olasz figyelem. A forma magán viseli Giorgietto Guigiaro keze nyomát.

Amíg az ötajtós változat mellé állva oldalról kicsit aránytalannak találtam, addig a háromajtós arányaiban nincs hiba. Nem mondom, hogy álmaim formatervezése, de határozottan vállalható. Picit megváltoztak a karosszériaelemek, változtak a sárvédők és testesebbek lettek a küszöbidomok. Ahogy minden kicsi autónak, így a Kalosnak is jobban áll a három ajtó.

Belül a kötelező változtatásokon kívül semmi új. Az ülések támlája egy kallantyú segítségével dől előre, és maga az ülés is előre csúszik a könnyebb beszállás végett. Visszadöntve visszatér eredeti helyzetébe. Igaz, hogy kategóriájában a Kalosnak van az egyik leghosszabb tengelytávja (2480 mm), saját magam mögé nem nagyon fértem be. Elöl viszont fejedelmien terpeszkedhettem.

Az is elmondható, hogy a Kalos belseje nem a legszebb, de jó minőségű anyagokból készült. Semmi zörgést, nyiszegést nem hallottam. Még az üléskárpit anyaga is kellemes volt, ráadásul az ülés párnázatát most egy kicsit sportosabbra szabták. Egyedül az ajtónyitó gombot marasztalnám el. A fröccsöntött műanyagot kicsit gyengének találtam, úgy tűnt, elég egy rossz mozdulat, és a kézben marad a gyűrűcske.