Egyezzünk ki kombiban

Bemutató: Fiat Stilo Multi Wagon

2002.11.15. 08:50

Kombiság/MPV-ség

A Stilo MW egyértelműen a típus legkevésbé szemrevaló variánsa lett. Magával a kufferral nincs sok bajom, de a hátsó ajtó egyszerűen nem passzol az autó formavilágához. A vonalak rajzolatában ugyan egyértelműen ott vannak a Stilo vonásai, mégis olyan hatást keltenek, mintha egy kategóriával nagyobb autóról származna. A lámpák a Volvo 850-es hátsóját idézik, az ajtó trapézformája engem a Subaru Legacy kombira emlékeztet, de a kereklámpás Corolla kombi is eszembe jutott.

 
   
   

A hátsó ajtó-lökhárító kettős kiviteltől függően két változatban készül: a Dynamic felszereltségű autókon a két elem találkozása egy helyes, gömbölyded kitüremkedésben olvad össze, míg az Actual modellek hátsó ajtaja egyenesen húzódik a lökhárítóig, a kitüremkedés csak a lámpák alatt maradt meg. Az első változat amellett, hogy szebb, hasznosabb is, ablakon bepakolás közben ide támaszthatjuk a szatyrokat.

Az MPV-k egyik legfőbb jellemzője - kombikat túlhaladó méreteik mellett - a variálhatóság. Az utóbbi időben számtalan megoldást láttunk a rendelkezésre álló tér kihasználására. Megismertük a ténylegesen hétszemélyes Mazda MPV-t, az alkalmilag hétülésessé varázsolható, üvegtetős Peugeot 307 SW-t , valamint a többféle irányban csúszkáló ülésekkel szerelt Opel Merivát .

 
   
 

Ezek nem mind konkrét versenytársai az MW-nek, de közös bennük, hogy belső terük variálhatósága folytán többet nyújtanak, mint az általuk képviselt járműosztályok átlagos képviselői. Hozzájuk képest a Multi Wagon osztottan dönthető és csúsztatható hátsó üléssora olyan, mint tizennégyre alsót húzni: megállhatunk, de a győzelemhez még nagy adag szerencsére is szükségünk lesz.

A csomagtér befogadóképessége alaphelyzetben 510 liter, ez a megszokott méret ebben a kategóriában (307 SW: 513 l, Focus kombi: 520 l), miként az ülésektől mentesített raktér másfél köbmétere is átlagos. A sík oldalfalaknak hála, a csomagtér minden egyes köbdecije feltölthető.

 
   
   

Ezen kérdéskör összesítésekor két út adódik: vagy elfelejtjük a marhaságokat a Stilo Multi Wagon MPV-ségéről és sima kombiként értékeljük, vagy bevesszük ugyan a buszlimuzin-mezőnybe, de számolunk azzal, hogy csak sereghajtó lehet az igazán nagyszerű modelleket felvonultató szegmensben.

Jómagam hajlok az előbbi megfejtésre, fityiszt a marketingnek, lássuk milyen kombi a Stilo Multi Wagon?

Csak felfogásbeli a különbség, de a helyzet máris sokkal szívderítőbb: remek kis kombi ez. Ilyen szemmel simán harcba lehet engedni, mondjuk a 307-es ellen. Rendben, hét ülést nem tudunk belenyomorgatni, de például nyitható az üvegteteje, és mindent tud, amit az is: esőérzékelőt, automata világítást, parkolóradart, sőt, még rá is tesz egy lapáttal, mivel a CONNECT rendszer Fiat sajátosság, akárcsak az MP3 fájlokat is lejátszó hifiberendezés.

 
  Mi is az a CONNECT?
 
 A Fiat elektronikus személyi titkárnője. A Stilo alapmodellben bevezetett rendszer lényege, hogy egyesíti a GSM-telefont, a hifit és a navigációs berendezést, de akár hangjegyzeteket is rögzít. A hangvezérléssel is irányítható szerkezet abban tér el a konkurencia hasonló jellegű integrált vezérlőpultjaitól, hogy a háttérben 750 operátor várja a megszorult Fiat-tulajok kérdéseit az év 365 napján, napi 24 órában. A call-centerben helyet foglaló operátorok jelenleg már 14 nyelven beszélnek, és akár arra is választ kaphatunk tőlük, hogy ityeg a fityeg.

Sajnos vezetési szempontból nem találtam ennyire kívánatosnak. Nem jött be az emelt üléshelyzet, a súlyos kormánykerék szerintem túl könnyen forog, a kuplung nagyon lent fog, és kanyarokban érkezik a magas autók egyik leggyűlöltebb tulajdonsága, a bólogatás. Tudom, hogy ez nem olyan autó, de az állandó billegés kifejezetten zavart, sofőrként talán még jobban, mint az utasülésen.

 
   
 

A Multi Wagon négyféle motorral kerül forgalomba, ebből kettő benzines (1,6 16v-103 LE, 1,8 16v-133 LE), kettő pedig dízelmotor (1,9 JTD-80 LE, 1,9 JTD intercoolerrel-115 LE) Itthon valószínűleg az 1,6-os és a gyengébbik dízel lesznek kelendőek, persze ebbe az árképzés még beleszólhat. Az 1,6-os kicsit élénkebbnek tűnt, mint az alapváltozatban, korábban éled és kellemesebb karakterisztikájú, de előfordulhat, hogy megterhelt állapotban már veszítene dinamizmusából. Ha sűrűn akarunk nagyobb mennyiségű csomagot vagy árut szállítani, jobban járunk az 1,8-as 133 lóerejével.

A gyengébbik dízelt nem volt alkalmunk kipróbálni, a 115 lovas hozza az 1,9-es JTD-k megszokott vonóerejét, de hangban egyelőre jobb a PSA HDI-je, ez az 1,9-es erősen kerreg.

 
   
   

Az autó áráról egyelőre nincs információnk, azt azonban megtudtuk, hogy az olaszok tervei szerint az alapmodellnél mindössze négy-öt százalékkal lesz drágább. Ha ügyes az importőr, versenyképes árakkal, versenyképes szereplőt hozhat a magyar kombipiacra egy biztonságos és alapkivitelben is rendesen felszerelt autó formájában.